matolcsy györgy
Ismétlés a tudás anyja
Egyes sajtóorgánumoknál rendszeresen visszatérő toposszá vált, hogy a kormány a jegybankkal karöltve direkt gyengíti, illetve gyengítette a forintot éveken keresztül. Számos elméletet látott napvilágot arról, hogy vajon miféle fondorlatos szándék vezérelhette őket. A baloldali sajtó egyik legnépszerűbb magyarázata például az, hogy a jegybank azért szőtt titokzatos tervet a forint szándékos gyengítése érdekében, hogy aztán az árfolyam segítségével több száz milliárdos nyereségre tegyen szert. Mivel az ilyen konteók fő ellenszere a tények felsorakoztatása, így a következőkben megvizsgáljuk ismét, hogy miből is ered, és hova kerül a jegybank eredménye.Matolcsy György: a költségvetésnek vissza kell térnie az egyensúlyi pályára
Az infláció legyőzéséhez a költségvetésnek vissza kell térnie az egyensúlyi pályára és a kormánynak teljes versenyképességi fordulatot kell végrehajtania. Ha nem lépünk gyorsan és jelentősen előre a termelékenység és a versenyképesség terén, akkor nem állítható helyre a pénzügyi egyensúly – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a magyarnemzet.hu oldalon.Matolcsy György: a járvány sikeres kezelésében a jegybanknak is nagy szerepe volt
A járvány sikeres magyarországi kezelése a korábbi évtized eredményeire, a határozott kormányzati intézkedésekre és az MNB pénzügyi forrásainak célzott mozgósítására épült – írta Matolcsy György jegybankelnök a magyarnemzet.hu-n megjelent írásában. Kiemelte: a válságkezelés újabb bizonyítéka annak, hogy a sikerhez szuverén kormányra és önálló jegybankra van szükség.Matolcsy György: Mi lehet a Budapest-dilemma megoldása?
1950. január 1-jén a korábbi Kis-Budapestből – 23 környező város és falu beolvasztásával – létrejött Nagy-Budapest. A döntés célja az volt, hogy a korábbi polgárváros helyére a munkásosztály fellegvára álljon. Ennek az ideológiai alapú politikai döntésnek a következménye a mai Budapest kettőssége: egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége. A főváros kettősségéből következik a Budapest-dilemma – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent véleménycikkében.2022-ben is marad a magas infláció Matolcsy szerint
Nemhogy 2022 végére sem csökken 3 százalék közelébe az infláció, de a jegybank immár 5 százalék körüli éves ütemmel számol, ami önmagában messze túlvan a jegybank toleranciasávján, és felveti a kérdést, hogy ha ekkora lesz az éves átlag, mekkora drágulás várható az első hónapokban. Idén és jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol a jegybank, 2022-re 4,7-5,1 százalék az előrejelzési sáv – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlésben a Portfolio beszámolója szerint. A képviselők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi beszámolóját tárgyalták.Megújította együttműködését az MNB és a Kincstár
Megújította és kibővítette együttműködési megállapodását a Kincstár és az MNB. A közös munka keretében kiemelt szerepet kap egyebek mellett a rendszeres kölcsönös adatszolgáltatás, illetve a tájékoztatás a lakáscélú támogatásokkal és az állami viszontgaranciákkal kapcsolatos tapasztalatokról – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár közös sajtóközleménye.Matolcsy György: Az Európai Unió 2030-ban
Matolcsy György szerint 2030 körül az Európai Unió elindul egy laza kereskedelmi integrációvá válás útján, egy belső reformfolyamat, vagy egy belső politikai-pénzügyi robbanás következtében. Az MNB elnöke szerint megszűnhet a közös Parlament, véget érhet a lopakodó jogi központosítás és újból a szuverén nemzetállamok kezébe kerülhet egy sor, korábban központosított hatáskör. Több párhuzamos pénzrendszer jöhet létre, önálló jegybanki pénzpolitikákkal.Matolcsy György: Az utolsó szalmaszál az euró tevéjének hátán
Matolcsy György jegybankelnök rövid Facebook-bejegyzésben vázolta az eurózóna kilátásait. Leírta, eddig öt válságot élt át az EU és az eurózóna, és mindegyikből a korábbinál gyengébben került ki - és az elkövetkező kríziseknek is ez lesz az eredménye.A járvány gazdasági következményeiről számolt be Matolcsy
A Covid-19 járvány sokkhatásainak hosszútávú következményeit szedte csokorba a Magyar Nemzet online oldalán megjelent hétfői írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Arra a következtésre jutott, hogy a járvány egy sor olyan korábbi folyamatot gyorsított fel, amelyek 2000 után indultak és az adott területen 2030-ra volt várható a fordulat. A szerző szerint – aki egyébként úgy látja, hogy a pandémia negyedik hullámában vagyunk – már láthatóak azok a hosszútávú következmények, amelyek jelentősen átformálják működésünket.Ajánljuk még
















