mi svábok mindig jó magyarok voltunk
Értékmentő dokumentumfilmes YouTube-csatorna indult a magyarországi németek elhurcolásának emlékére - László Gábor rendezővel beszélgettünk
Magyarország többpárti egyetértéssel, a sajtóban folytatott hecckampány fanfárjaitól kísérve, nagyrészt saját elhatározásból űzte el negyedmillió saját polgárát hetvennyolc évvel ezelőtt. A németek embertelen kitelepítése után „svábul még lélegezni sem volt szabad”, a kollektív bűnösség jegyében végrehajtott akciókról sokáig beszélni sem lehetett, és még most is hamis mítoszok lengik körül a koalíciós évek marhavagonos tömegdeportálásait. Vagyonrablás, Kelet-Európa újraszabása és a mostaninál tízszer súlyosabb menekültválság: 1946. január 19-én indult el az első sváb vonat. Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja. A Pesti Srácok gyártásában készült dokumentumfilm, a Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk számos szakmai elismerést hozott az alkotóknak, akik arra vállalkoztak, hogy a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét dolgozzák fel, a közös történelem sarkalatos pontjaira koncentrálva. Nem akartak idealizált képet festeni, a közös történelmet a filmben inkább egy házassághoz hasonlítják, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. A film utóéletének köszönhetően jött létre az az értékmentő YouTube-csatorna, ami kéthetente frissül új tartalommal és a Sváb archvium nevet viseli. Az emléknap kapcsán a film alkotójával, László Gáborral beszélgettünk.
A magyarországi németek elhurcolásának 77. évfordulójára emlékezünk
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja 2012 óta – az országgyűlési határozatnak megfelelően – hivatalos magyar állami emléknap; dátuma január 19., utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával. Szerkesztőségünk Dr. Gajdos-Frank Katalin (Jakob Bleyer Heimatmuseum, Budaörs) összeállításával emlékezik meg a kitoloncolás borzalmairól.
"Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk" – Emlékezzen meg a németek kitelepítéséről a portálunk által támogatott díjnyertes dokumentumfilmmel (VIDEÓ)
Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200–220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. A szomorú eseményre emlékezve ajánljuk figyelmébe a német–magyar együttélés ezeréves múljáról szóló Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk c. dokumentumfilmet, amely tavaly a 9. Savaria Filmszemle különdíját is kiérdemelte.
Népszámlálás 2022: STEH DAZU! – Vállald a német nemzetiséget! (Videó)
Javában zajlik a népszámlálás Magyarországon. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy ez az egyetlen alkalom a Magyarországon élő nemzetiségeknek, hogy megmutassák aktív jelenlétüket, és a magyar állampolgárság mellett megvallják azt is, hogy melyik kisebbségi nemzetiséghez tartoznak.
Az öt legjobb között a László házaspár és a PestiSrácok filmje a Magyar Mozgókép Fesztiválon
A szakmai zsűri dokumentumfilm kategóriában az 5 legjobb alkotás közé sorolta az idei Magyar Mozgókép Fesztiválon A mi svábok mindig jó magyarok voltunk című alkotást. A filmet a László házaspár készítette - kolléganőnk, László Petra és férje, László Gábor, aki a mozi ötletgazdája és rendezője. A produkció a PestiSrácok.hu gyártásában készült. A Magyar Mozgókép Fesztivál az egyik legrangosabb seregszemle a hazai filmes világban. Több száz nevezett alkotásból a minap hirdették ki kategóriánként az 5 legjobbat, akik esélyesek az idei Magyar Mozgókép Díjakra. A Magyar Mozgókép Fesztivált idén Veszprémben, Balatonfüreden, illetve Balatonalmádiban rendezik meg június 9. és 12. között.
A 9. Savaria Filmszemle különdíját a PestiSrácok által gyártott "Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk..." című alkotás nyerte el
A 9. Savaria Filmszemlén a PestiSrácok által gyártott Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk című film is szerepelt, amely hiánypótló alkotás a magyar–német együttélés témakörében. A zsűri különdíjjal jutalmazta László Gáborék munkáját.
Menczer Tamás a PS-nek: A svábság rám mindig számíthat!
Budaörsről indultak el 1946-ban az első elűzetési vonatok, amelyekkel a svábokat erőszakkal hurcolták el addigi lakóhelyükről, így különös a jelentősége annak, hogy ott mutatták be László Petra és férje közös alkotását, a Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk című filmet. A hazai német nemzetiség támogatása 2020-ban megközelítette az öt és fél milliárd forintot, és ez nyolc és félszerese annak a támogatásnak, amit 2010-ben. Ez a segítség pedig szívből jön – minderről Menczer Tamás beszélt Budaörsön, ahol kolléganőnk, László Petra és férjének közösen készített díjnyertes alkotását mutatták be. Az eseményen Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott: hiába hurcolták el a kitelepítéskor Magyarországról a svábokat, bebizonyosodott, hogy "a gyökereket nem lehet elszakítani". Szavai szerint a svábok, a német nemzetiségű emberek mindig is őrizték tradícióikat, nyelvüket, nemzetiségüket, miközben erősítették Magyarországot. Az államtitkár úgy véli, talán ez lehet a magyarázat arra, amit ebben a filmben is bemutattak az alkotók: azoknak az embereknek, akiket elhurcoltak, mindig itt volt az otthonuk, hiába hurcolták el erőszakkal, mégis ide tartozónak érezték magukat. Véleménye szerint fontos bemutatni az ilyen jellegű alkotásokat, mert fontos emlékezni arra, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie a hazánkban élő sváb közösségnek.
Menczer Tamás: az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették
Az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették, ami jóvátehetetlen és elfogadhatatlan – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap a Pest megyei Budaörsön. Menczer Tamás, aki a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje is egyben, a magyarországi németek 1946-ban Budaörsön megkezdett elűzetésének 76. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a németek kitelepítése elfelejthetetlen, megmásítani már sajnos nem lehet, ugyanakkor napjainkban még van mód a cselekvésre.
Az Ügy: Lehet, hogy eddig túlságosan elnézőek voltunk?
Az Ügy legutóbbi adásában ezúttal nem csupán politikai vizekre evezünk, hanem történelmi távlatból vizsgáljuk meg a sváb kitelepítés okait és következményeit egy hiánypótló alkotás segítségével, amelyet kolléganőnk és férje készített. A Lakiteleki Filmszemlén második helyezést ért el, emellett Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter különdíját is elnyerte László Petra és férje, László Gábor közös alkotása, a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk című film, amelynek produkciós feladatait a PestiSrácok.hu kiadója, a Gerilla Press Kft. látta el. A filmmel abszolút hiánypótló mű született a magyar–német együttélés több mint ezeregyszáz évéről. A jubiláló filmes seregszemlére összesen százhetvennyolc pályázatot nyújtottak be, ezek közül a zsűri harmincnégy filmet válogatott be a döntőbe, közülük ítélték a második legjobbnak a PestiSrácok.hu és a László házaspár munkáját. Az Ügyben Márki-Zay Péter életútjának újabb érdekességére is felhívjuk nézőink figyelmét – tartsanak velünk, érdemes!Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
