mi svábok mindig jó magyarok voltunk
Értékmentő dokumentumfilmes YouTube-csatorna indult a magyarországi németek elhurcolásának emlékére - László Gábor rendezővel beszélgettünk
Magyarország többpárti egyetértéssel, a sajtóban folytatott hecckampány fanfárjaitól kísérve, nagyrészt saját elhatározásból űzte el negyedmillió saját polgárát hetvennyolc évvel ezelőtt. A németek embertelen kitelepítése után „svábul még lélegezni sem volt szabad”, a kollektív bűnösség jegyében végrehajtott akciókról sokáig beszélni sem lehetett, és még most is hamis mítoszok lengik körül a koalíciós évek marhavagonos tömegdeportálásait. Vagyonrablás, Kelet-Európa újraszabása és a mostaninál tízszer súlyosabb menekültválság: 1946. január 19-én indult el az első sváb vonat. Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja. A Pesti Srácok gyártásában készült dokumentumfilm, a Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk számos szakmai elismerést hozott az alkotóknak, akik arra vállalkoztak, hogy a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét dolgozzák fel, a közös történelem sarkalatos pontjaira koncentrálva. Nem akartak idealizált képet festeni, a közös történelmet a filmben inkább egy házassághoz hasonlítják, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. A film utóéletének köszönhetően jött létre az az értékmentő YouTube-csatorna, ami kéthetente frissül új tartalommal és a Sváb archvium nevet viseli. Az emléknap kapcsán a film alkotójával, László Gáborral beszélgettünk.
A magyarországi németek elhurcolásának 77. évfordulójára emlékezünk
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja 2012 óta – az országgyűlési határozatnak megfelelően – hivatalos magyar állami emléknap; dátuma január 19., utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával. Szerkesztőségünk Dr. Gajdos-Frank Katalin (Jakob Bleyer Heimatmuseum, Budaörs) összeállításával emlékezik meg a kitoloncolás borzalmairól.
"Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk" – Emlékezzen meg a németek kitelepítéséről a portálunk által támogatott díjnyertes dokumentumfilmmel (VIDEÓ)
Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200–220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. A szomorú eseményre emlékezve ajánljuk figyelmébe a német–magyar együttélés ezeréves múljáról szóló Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk c. dokumentumfilmet, amely tavaly a 9. Savaria Filmszemle különdíját is kiérdemelte.
Népszámlálás 2022: STEH DAZU! – Vállald a német nemzetiséget! (Videó)
Javában zajlik a népszámlálás Magyarországon. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy ez az egyetlen alkalom a Magyarországon élő nemzetiségeknek, hogy megmutassák aktív jelenlétüket, és a magyar állampolgárság mellett megvallják azt is, hogy melyik kisebbségi nemzetiséghez tartoznak.
Az öt legjobb között a László házaspár és a PestiSrácok filmje a Magyar Mozgókép Fesztiválon
A szakmai zsűri dokumentumfilm kategóriában az 5 legjobb alkotás közé sorolta az idei Magyar Mozgókép Fesztiválon A mi svábok mindig jó magyarok voltunk című alkotást. A filmet a László házaspár készítette - kolléganőnk, László Petra és férje, László Gábor, aki a mozi ötletgazdája és rendezője. A produkció a PestiSrácok.hu gyártásában készült. A Magyar Mozgókép Fesztivál az egyik legrangosabb seregszemle a hazai filmes világban. Több száz nevezett alkotásból a minap hirdették ki kategóriánként az 5 legjobbat, akik esélyesek az idei Magyar Mozgókép Díjakra. A Magyar Mozgókép Fesztivált idén Veszprémben, Balatonfüreden, illetve Balatonalmádiban rendezik meg június 9. és 12. között.
A 9. Savaria Filmszemle különdíját a PestiSrácok által gyártott "Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk..." című alkotás nyerte el
A 9. Savaria Filmszemlén a PestiSrácok által gyártott Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk című film is szerepelt, amely hiánypótló alkotás a magyar–német együttélés témakörében. A zsűri különdíjjal jutalmazta László Gáborék munkáját.
Menczer Tamás a PS-nek: A svábság rám mindig számíthat!
Budaörsről indultak el 1946-ban az első elűzetési vonatok, amelyekkel a svábokat erőszakkal hurcolták el addigi lakóhelyükről, így különös a jelentősége annak, hogy ott mutatták be László Petra és férje közös alkotását, a Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk című filmet. A hazai német nemzetiség támogatása 2020-ban megközelítette az öt és fél milliárd forintot, és ez nyolc és félszerese annak a támogatásnak, amit 2010-ben. Ez a segítség pedig szívből jön – minderről Menczer Tamás beszélt Budaörsön, ahol kolléganőnk, László Petra és férjének közösen készített díjnyertes alkotását mutatták be. Az eseményen Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott: hiába hurcolták el a kitelepítéskor Magyarországról a svábokat, bebizonyosodott, hogy "a gyökereket nem lehet elszakítani". Szavai szerint a svábok, a német nemzetiségű emberek mindig is őrizték tradícióikat, nyelvüket, nemzetiségüket, miközben erősítették Magyarországot. Az államtitkár úgy véli, talán ez lehet a magyarázat arra, amit ebben a filmben is bemutattak az alkotók: azoknak az embereknek, akiket elhurcoltak, mindig itt volt az otthonuk, hiába hurcolták el erőszakkal, mégis ide tartozónak érezték magukat. Véleménye szerint fontos bemutatni az ilyen jellegű alkotásokat, mert fontos emlékezni arra, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie a hazánkban élő sváb közösségnek.
Menczer Tamás: az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették
Az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették, ami jóvátehetetlen és elfogadhatatlan – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap a Pest megyei Budaörsön. Menczer Tamás, aki a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje is egyben, a magyarországi németek 1946-ban Budaörsön megkezdett elűzetésének 76. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a németek kitelepítése elfelejthetetlen, megmásítani már sajnos nem lehet, ugyanakkor napjainkban még van mód a cselekvésre.
Az Ügy: Lehet, hogy eddig túlságosan elnézőek voltunk?
Az Ügy legutóbbi adásában ezúttal nem csupán politikai vizekre evezünk, hanem történelmi távlatból vizsgáljuk meg a sváb kitelepítés okait és következményeit egy hiánypótló alkotás segítségével, amelyet kolléganőnk és férje készített. A Lakiteleki Filmszemlén második helyezést ért el, emellett Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter különdíját is elnyerte László Petra és férje, László Gábor közös alkotása, a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk című film, amelynek produkciós feladatait a PestiSrácok.hu kiadója, a Gerilla Press Kft. látta el. A filmmel abszolút hiánypótló mű született a magyar–német együttélés több mint ezeregyszáz évéről. A jubiláló filmes seregszemlére összesen százhetvennyolc pályázatot nyújtottak be, ezek közül a zsűri harmincnégy filmet válogatott be a döntőbe, közülük ítélték a második legjobbnak a PestiSrácok.hu és a László házaspár munkáját. Az Ügyben Márki-Zay Péter életútjának újabb érdekességére is felhívjuk nézőink figyelmét – tartsanak velünk, érdemes!Ajánljuk még
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
