Pesti Srácok

Menczer Tamás: az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették

Menczer Tamás: az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették

Az elhurcolt németektől a házaik mellett a hazájukat is elvették, ami jóvátehetetlen és elfogadhatatlan – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap a Pest megyei Budaörsön. Menczer Tamás, aki a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje is egyben, a magyarországi németek 1946-ban Budaörsön megkezdett elűzetésének 76. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a németek kitelepítése elfelejthetetlen, megmásítani már sajnos nem lehet, ugyanakkor napjainkban még van mód a cselekvésre.

– mutatott rá az államtitkár a budaörsi plébániatemplomban tartott megemlékezésen. Menczer Tamás tájékoztatása szerint a kormány 2010 óta 28 milliárd forinttal támogatta a magyarországi németek közösségeit.

Hiánypótló mű, díjnyertes alkotás született a magyar–német együttélés több mint ezeregyszáz évéről

PestiSracok facebook image

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, második helyezést ért el, emellett Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter különdíját is elnyerte kolléganőnk, László Petra és férje, László Gábor közös alkotása, a Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk című film, amelynek produkciós feladatait a PestiSrácok.hu kiadója, a Gerilla Press Kft. látta el. A filmmel abszolút hiánypótló mű született a magyar–német együttélés több mint ezeregyszáz évéről. A jubiláló filmes seregszemlére összesen százhetvennyolc pályázatot nyújtottak be, ezek közül a zsűri harmincnégy filmet válogatott be a döntőbe, közülük ítélték a második legjobbnak a PestiSrácok.hu és a László házaspár munkáját. A téma apropója, hogy kollégánk, László Petra férje sváb származású, így családi indíttatás áll a témaválasztás mögött. Nem ez az első közös sváb filmjük. Korábbi filmjeink inkább a sváb–magyar közös történelem egy-egy traumatikus szeletét dolgozták fel – kitelepítés, egy komplett sváb falu kiirtása a Vörös Hadsereg által, egy ’56-os sváb mártír története –, mostani filmünkben viszont arra vállalkoztunk, hogy ötvenkét percben a teljes magyar–német együttélés több mint ezeregyszáz évét dolgozzuk fel – mondta egy korábbi, a Nullahategynek adott interjúban László Petra. Az alkotók azt a jelenséget is igyekeztek bemutatni, miszerint a sváb egy olyan nemzetiség, akik nagyon jól tudtak beilleszkedni a magyar társadalomba, és sok sváb idővel még „magyarabb is lett a magyarnál”.

Részlet a díjnyertes alkotásból, amelyet a Pesti TV műsorkínálatában is megtalálnak!

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.