mineralimpex
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Csak ebben az egy ügyben nagyságrendileg annyit loptak el, mint amennyi 1989-ben a költségvetési hiány volt
1987 tavaszán a kémelhárítás hozzákezdett, hogy nyugati bankokból hazaszállítsa Magyarországra az 1986-ban elhunyt Russay István nevén lévő illegális úton szerzett vagyont. Egy akciócsoport végezte a nyomozást, gyűjtötte az adatokat és derítette fel a titkos számlákat, próbált hozzájutni a széfeket nyitó kódokhoz. Krimibe illő jelenetek elevenednek meg a kutató szeme előtt, miközben a fennmaradt dokumentumokat tanulmányozza, de ennek a történetnek a végén sajnos nem jön el a katarzis és az ezzel együtt járó megnyugvás, hogy a bűnös elnyerte méltó büntetését.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A halott kommunista rabolt vagyona a többi kommunistáé, ezt kívánja a szocialista erkölcs
Russay István, a Mineralimpex vezérigazgatójának halála után őrült hajsza kezdődött a nevén lévő vagyon megszerzéséért. Felesége, Szőnyi Olga operaénekesnő egy ideig harcolt a végrendelet szerint őt megillető örökrészért, de egy idő után kénytelen volt feladni a kilátástalan és egyre veszélyesebbnek látszó küzdelmet.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunista sem viheti magával a sírba a magyar néptől rabolt vagyont
Russay István, akinek a közreműködésével a hetvenes évek elejétől kezdve kiépítették azt a kapcsolatrendszert, amelyen keresztül súlyos dollármilliókat lehetett kisíbolni az országból, feleslegessé vált: utódja, Tóth József is tökéletesen értette a dolgát. 1986 nyarán már attól sem kellett tartania a gazdasági visszaélések mögött álló embereknek, hogy Russay ártani fog nekik. Az egykori cégvezető egészségi állapotának rohamos romlása miatt ugyanis kórházba került, betegsége gyógyíthatatlan és gyors lefolyású volt. 1986 nyara a folyamatos kórházi kezelések mellett arról szólt Russay számára, hogy biztosítsa felesége örökségét.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nehéz a sorsa a nyugdíjas hazaárulónak
Russay István, a Mineralimpex vezérigazgatója, aki korábban az állambiztonság ügynökeként szolgáltatott – elsősorban gazdasági – információkat a hazai hírszerzésnek, a nyolcvanas évek elejétől központi szereplője lett az illegális pénzmozgásokkal kísért olajkereskedelemnek. Egy osztrák vállalkozóval, Heinrich Korzillal irányították a bécsi Mineralkontor vállalatot, amelynek segítségével elkövették visszaéléseiket.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A hetvenes években már nemcsak a szovjetek jártak ide rabolni, hanem az amerikaiak is
Hetekkel ezelőtt azzal a történettel kezdtük a Mineralkontor iráni olajszállításának történetét, hogy az Egyesült Államok a teheráni túszdrámára adott válaszul embargó alá helyezte a perzsa állam olaját. Úgy tűnik, a gazdasági szankciókban nem hitt igazán a nyugati nagyhatalom, így elég hamar megkezdődtek a tapogatódzások, miképpen lehetne kijátszani a saját maguk által felállított korlátokat.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Csak ebben az egy ügyben százmilliárdos nagyságrendben lopták meg az országot
1980 júliusában az Állambiztonság III/II-es Csoportfőnöksége, azaz a kémelhárítás „Árulók” fedőnéven nyomozást indított. A kémkedés gyanújával megfigyelt két személy Russay István és Heinrich Korzil voltak, az olajügyes történetünk két főszereplője. Az elmúlt hetekben olvashattak már a Mineralimpex vezérigazgatójának és az osztrák üzletembernek nem éppen dicső előéletéről, valamint arról, hogy miképpen hozták létre az olajkereskedelemre szakosodott vegyesvállalatukat, a bécsi Mineralkontort. Most lássuk, mire is kellett ez a cég!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Rablóvezérek voltak egytől egyig a rendszerváltás vezető kommunistái
1973-ban, egy-két hónappal a vegyesvállalatokat engedélyező rendelet kiadása után, Russay István és Heinrich Korzil vezetésével megalakították a Mineralimpex bécsi leányvállalatát, a Mineralkontort. Az előző részben olvashatták, hogy a cég létrehozása körüli időkben a szovjet titkosszolgálat megfigyeltette a hazai kémelhárítással Korzil mozgását, de a jelentésekben szó sem esik a cégalapításról, ugyanakkor a Mineralkontor megszületése után hirtelen megszűnt a szovjetek érdeklődése az osztrák üzletember felé.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Heinrich Korzil, az SS-tisztből lett üzletember
A múlt rendszer eddig feltárt legnagyobb rablása az iráni olaj Amerikába tranzitálása volt. Képzeletünket messze felülmúló összegek landoltak a korrupt vállalatvezetők számláin. A csalás olyan mértékű volt, hogy még a pártállami viszonyok közötti nehézkes információáramlásban sem lehetett elkendőzni a történteket. Dézsy Zoltán és Ilkei Csaba oknyomozó riportjai már 1989-ben megszellőztették a visszaéléseket. Az általuk megkérdezett kormányzati illetékes azt állította, hogy 20 millió dollárt, vagyis egymilliárd forintot már hazahoztak az elsikkasztott pénzekből. (Ez ma kb. 40 millió dollárnak, több, mint 14,5 milliárd forintnak felel meg.)
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Russay István, a báróból kommunista, panama hőse, kettős ügynök, impexes csúcsvezető
Az Amerikai Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlamista fordulat és a teheráni túszdráma után embargó alá helyezte a perzsa ország olaját. Szép ez az elkötelezett kiállás a népek „demokratikus” önrendelkezése mellett, de mint minden hasonló történelmi szituációban, itt is arról szólt a játszma, hogy az amerikabarát diktátor puccsal szerzett hatalmát egy nemzeti és vallási alapon álló, Amerika-ellenes rezsim döntötte meg. Vannak tehát a jó diktátorok és a jó szélsőségesek, és vannak a rosszak. Egyvalami viszont nincs: rossz olaj.Ajánljuk még
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
