nácik
A hazai balliberális oldal véleménye saját népéről: bűnös, nyilas nemzet a magyar
A második világháború egyik legnagyobb városcsatája volt Budapest ostroma, ami romba döntötte a várost; az egyik gyilkos megszálló, a nácik után a főváros lakóira szabadult az a kiéhezett szovjet, vörös horda, akik nem ismertek kegyelmet és nagy hányaduk híján volt az emberi érzéseknek, ahogy a történelem ezt be is bizonyította. Hihetetlen mennyiségű nemi erőszak, civilek agyonlövése, halálra verése, majd csak a fővárosból tízezrek málenkij robotra hurcolása, minden mozdítható elrablása: ez volt a szovjet "felszabadítás" eredménye, majd negyven év országromboló kommunizmus. Erre olyan büszkék az ötvenes évek szocialista-kommunista narratíváját egyre büszkébben és nyíltabban vállaló és hangoztató jelenlegi balliberális erők. Az 1945-ös kitörésből olcsó politikai játszmát és esztelen, alapvető történelmi ismereteket nélkülöző primitív nácizást dagasztottak, összemosva tényeket és valótlanságokat. Az ostoba, hazug és káros sulykolást szétkürtölve Karácsony Gergely, Sermer Ádám, Barabás Richárd és társai az egész magyar társadalmat átverik, lenézik, miközben ránk mutatnak: bűnös nemzet vagyunk. A szélsőbaloldali köpködésen túl érdemes ezért górcső alá venni a történelmi tényeket is, hiszen elfogadhatatlan az a kirekesztés, ami most is megjelenik: aki nem antifasiszta, nem szereti a szovjeteket, az náci. A magyar társadalom többsége azonban se nem náci, se nem kommunista, mert hányingere van mindkettőtől.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
