nácik
Reneszánszát éli a bolsevik történelemhamisítás, a baloldal még mindig engesztelhetetlenül gyűlöli Horthy Miklóst
65 éve halt meg Horthy Miklós, a baloldal azonban még most is hazugságokba burkolózva hamisítja a Magyarországot több mint húsz évig kormányzó államférfi életét és a korszak történelmét. Szüleink korosztálya még bőven emlékszik arra, hogy a kommunisták a történelemtanítás ürügyén miféle szennyes hazugságcsomagot igyekeztek lenyomni a diákok és persze a felnőttek torkán. Több évtized szenvedés után a párhuzamos kommunista valóság úgy tűnt, messze kerül a magyar emberektől. Tévedtünk. Nem is kicsit, hiszen manapság, a 21. század húszas éveiben is tombol a bolsevik nosztalgia, és a rendszerváltás előtt gyűlölt és pokolba kívánt lózungokat hirdetnek magukat demokratának, szabadnak és zöldnek tituláló, de valójában vörös lelkületű baloldali politikusok.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Bródy István, a klasszikus, nihilista külkeres – „Náci vagy nem náci”, mindegy, kereskedjünk
Épp ésszel (és lélekkel) felfoghatatlan, hogyan kereskedhetett egy zsidó származású magyar azokkal a német nácikkal, akik nagyon komoly szerepet játszottak a deportálásokban és az ország kifosztásában. A sorozat előző cikkében Borvendég Zsuzsanna bemutatta a „Bródy-klánt”, most Bródy Istvánra kerül a fókusz, aki még meg is magyarázta (magának és a közvéleménynek), hogy miért is szabad a nácikkal kereskedni. Egy olyan külkeresről beszélünk, akinek apósát és anyósát is a nácik pusztították el. Bródy amúgy kulcsszerepet játszott a kommunista–ex-náci üzletelésben, majd a jó pillanatban Párizsba távozott. Miami Beach-en egy bérpalotában éldegélt később, fizetését egy kubai vállalattól kapta. Elképesztő nihilizmus, elképesztő életút.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor Goebbels korábbi összekötője szólt Kádáréknak, hogy zavarja az üzletet a megtorlás
Hallottak Gerhard Todenhöferről? Szélsőséges náciként Goebbels összekötője volt, de külkeres kapcsolatainak (is) köszönhetően megúszta a számonkérést. Kulcsszerepet játszott a későbbi magyar–német üzletelésben, ahol ex-náciként ő is kommunistákkal kereskedett. 1956 után ők üzentek Kádáréknak, hogy sok lesz a megtorlásból, mert annak „rossz híre” megzavarhatja az üzletet. Nyerges János lerázta őket; tudta, hogy így vagy úgy, de mégis folytatni fogják a kereskedést. Bemutatjuk Todenhöfert és néhány hasonló gazembert – olyan sötét ügyeket, amelyet ép ésszel nehéz értelmezni.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is.
Annyira fontos Orbán leváltása, hogy Fletó már megbékélt a nácikkal
Gyurcsány a Facebookon értékelt: megbocsájt mindenkinek, aki egy kicsit náci, keblére öleli őket, mert mindennél fontosabb az összefogás. A bukott miniszterelnök szerint az ellenzéki összefogásnak a Jobbiktól a DK-ig közös öntudata lett, amelybe az sem zavarhat bele, ha történetesen nem értenek egyet, ami azt sugallja, hogy a szivárványkoalíció nyelvén a káosz az új rend.
A németek képtelenek beletörődni mások véleményébe
Akár jóízűen röhöghetnénk azon, micsoda erőlködő bohózatba torkollik a szivárvány-ügy, amit a mai német–magyar Eb-meccs köré kerekítettek a progresszív propaganda-hadosztályok. Ráadásul mindez valóban humor, mégsincs okunk röhögni. Ez ugyanis a méltán hírhedt német humor, amit csak ők értenek, mások viszont nem szoktak nevetni rajta. Vagy nevetett valaki 1944-ben?
Merkel: nem szabad elfelejteni a nácik által elkövetett bűncselekményeket
Nem szabad elfelejteni a német nemzetiszocialista párt által a második világháború során elkövetett bűncselekményeket – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár szerdán, a holland felszabadulás napja alkalmából tartott beszédében, amelyet élőben közvetítettek a hágai parlamentben.
Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.
Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amelyről már hónapokkal ezelőtt izgatottan mesélt nekünk. A lényeg: Rákosi, majd Kádár elvileg kommunista külkeresei gond nélkül üzleteltek azokkal a náci németekkel, akik korábban Hitler meghatározó emberei voltak. És ez rendszerszerű volt. Feltűnik a Bródy-klán, Bródy Sándor írónak a leszármazottai, akik közül többen jelentős szerepet játszottak ezekben a játszmákban. Az oldalági rokon, Bródy János zenész apja közben a Magyar Népköztársaság egyik futtatott közgazdász-szakírója volt. Borvendég interjúnkban elmondja: őt magát is megrázta, ahogyan lépésről-lépésre kiderült, milyen hálózat játszott össze. Benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták. „Utat nyitott olyan pénzügyi köröknek, amelyeknek egyetlen célja az ország gazdasági erejének az elszívása volt, de ez nem pusztán anyagi kérdés. A sikerükhöz kellett a nemzet védekező képességének a leépítése is, a nemzeti érzés kipusztítása. Ezt már Rákosiék elkezdték, de a pontot a kádári kultúrpolitika tette ki. A szocialista internacionalizmus remek lépcsőfok volt a későbbi globalizmus felé.”Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
