Reneszánszát éli a bolsevik történelemhamisítás, a baloldal még mindig engesztelhetetlenül gyűlöli Horthy Miklóst
65 éve halt meg Horthy Miklós, a baloldal azonban még most is hazugságokba burkolózva hamisítja a Magyarországot több mint húsz évig kormányzó államférfi életét és a korszak történelmét. Szüleink korosztálya még bőven emlékszik arra, hogy a kommunisták a történelemtanítás ürügyén miféle szennyes hazugságcsomagot igyekeztek lenyomni a diákok és persze a felnőttek torkán. Több évtized szenvedés után a párhuzamos kommunista valóság úgy tűnt, messze kerül a magyar emberektől. Tévedtünk. Nem is kicsit, hiszen manapság, a 21. század húszas éveiben is tombol a bolsevik nosztalgia, és a rendszerváltás előtt gyűlölt és pokolba kívánt lózungokat hirdetnek magukat demokratának, szabadnak és zöldnek tituláló, de valójában vörös lelkületű baloldali politikusok.
Ilyen Karácsony Gergely is, aki úgy látszik, majdnem minden évben igyekszik beleszállni Horthy Miklós emlékébe, tanúbizonyságot téve arról, hogy mennyire nem ismeri, vagy nem akarja ismerni a történelmet. Legutóbbi Facebook-posztja a kormányzó halálának évfordulóját tartja megfelelő pillanatnak arra, hogy gyűlöletről, fasizmusról és mélyszegénységről deliráljon, valamint több százezer honfitársunk halálba küldését rója fel Horthynak igaztalanul. Hergelése pedig célba is ér, látva a hozzászólásokat a posztja alatt. Vajon ki lehet a tanítómester, kitől jönnek ezek a bolsevik gondolatok? Mert azt tudjuk, hogy Karácsony még ezt sem magától csinálja.
A valóság, a történelmi múlt kulcsfontosságú egy nemzet életében. Aki nem büszke a múltjára, az sem másíthatja meg azt, hiszen hazugságra nem lehet jövőt építeni. A kommunisták sem véletlenül találták ki egyik jelmondatukat: "a múltat végképp eltörölni" vörös sivársága ugyanis nemcsak az elmúlt korszakok társadalmi berendezkedését és vívmányait akarta eltüntetni. Ennél jóval "magasztosabb" volt a terv, hiszen a brutalitással, káosszal, tömeggyilkosságokkal és végletes szegénységgel telített kommunista időszakot úgy próbálták elfogadhatóbbá tenni, hogy meghamisították, kiradírozták a múltat, nehogy a szép emlékek megzavarják a "nép" lelkét. Ismerjük a módszert, Lenin elvtárs mellől is sorban retusálták ki a régi fényképeken azokat, akiket közben felfalt a "forradalom" és nemkívánatos személyek lettek. A kommunista azonban nem vész el, csak átalakul, a múlt letagadása, meghamisítása pedig most sem áll távol tőlük.
Dühöng a baloldali Horthy-fóbia, akár az ötvenes években
Ismerjük a régi keményvonalas tankönyveket, monográfiákat, ahol holmi Vas Zoltánok Horthy-fasizmusként aposztrofálják az 1920 és 1944 közötti időszakot. Sajnos 2022-ben még mindig ott tartunk, hogy egyesek reaktiválni akarják ezt a fajta hamis és torz "történetírást" és igen harsányan teszik. A Horthy-korszak természetesen nem volt hibák nélküli rendszer, ahogy egyik rendszer sem az. Az ostoba és rosszindulatú Karácsony Gergely azonban többek között azt is elfelejti, hogy milyen irtózatosan nehéz, a náci és szovjet fenevad harapófogójában töltött időszakról mond hetyke véleményt savanyú mosolyával, álságos jóemberkedésével és okoskodásával. A sok sárkenéssel szemben kijelenthetjük, hogy a jelenlegi baloldali gyűlölködés a korszak pont olyan szegmensét támadja, amelyben a becsületéhez élete végéig kitartóan ragaszkodó kormányzónak semmilyen sara nincs. Karácsony Gergely a gyűlölködés ellen szólított fel hétvégi posztjában, azonban pont ő követte el az egyik leggusztustalanabb uszítást és hergelést, természetesen semmitmondó és hamis szavakkal tüzelve rajongóit.
Csak az igazat, elvtársak, csak az igazat!
Karácsony arról beszél, hogy félelmet keltenek a lakosság egy részében azok, akik emlékezni merészelnek Horthyra. Itt tart tehát a zöld, szabad és átlátható budapesti főpolgármester. Látható, hogy vesszőparipája ez nemcsak Karácsonynak, hanem azoknak is, akik ezt a torz szöveget diktálták a zuglói vátesznek, ám az egész baloldal partner a karaktergyilkosságban és gyűlölködésben. Furcsa dolog ez, hiszen a kormányzó halálát követően magyar zsidók lerótták kegyeletüket Horthy Miklós előtt, akinek ezzel köszönték meg, hogy nem engedte deportálni őket. Az országot már 1944. március 19-én megszálló németeket kicselezve ugyanis Horthy adott parancsot a csendőröknek és a Budapestre vezényelt katonai egységeknek, hogy ne engedjék a náciknak, hogy begyűjtsék a zsidókat. Ne felejtsük: ekkor már megszállva tartotta hazánkat a német hadigépezet. Történelmi tény, hogy Horthy utálta Hitlert és hazánkba mintegy százezer zsidó menekült a környező országokból a világháború kitörését követően, hiszen hazájukban nem bántak kesztyűs kézzel velük.
Karácsonyéknak azonban a tárgyi tudás, a becsület sosem ért túl sokat, ezért ezt az aprócska mozzanatot elegánsan figyelmen kívül hagyták. De ez még természetesen nem minden, hiszen a Karácsony szerint több százezer embert halálba küldő Horthy a valóságban, amíg lehetett, kimaradt a világháborúból, nem úgy, ahogy más országok, így 1944-ig hazánk területén nem dúlt harc, a háborúba sodródás viszont végül elkerülhetetlen volt. Ha szembemegy a hitleri Németországgal, Magyarország évekkel korábban kénytelen lett volna minden erőforrásával a nácikat segíteni, mint csatlós, még nagyobb pusztulásba sodorva a magyarságot. A tényekre magas ívből ejtve így írt bő két évvel ezelőtt, Horthy budapesti bevonulásának évfordulóján a becstelen főpolgármester:
A kirekesztéshez, gyűlöletkeltéshez, a választójog és a parlamentarizmus korlátozásához, tűrhetetlen szegénységhez, majd háborús pusztuláshoz vezető elitista, autoriter rendszernek a budapestiek már a Horthy-korszakban is ellenálltak, és ezt teszik ma is. Horthynak, és mai követőinek, legyenek éppen álellenzékiként megfizetve, vagy a kormányzati hatalom birtokában, Budapest a bűnös város.
A szokásos mantrák azóta sem koptak ki a baloldal zsargonjából, de a kirekesztés, gyűlöletkeltés és tűrhetetlen szegénység nagy hármasa mellett itt azt is olvashattuk, hogy a budapestiek már a Horthy-korszakban is ellenálltak a kormányzónak. Az újabb történelemhamisítást vélhetően a Tanácsköztársaság vérben gázoló bajnokaitól tanulhatta Karácsony Gergely, akire Lukács György biztos büszke lenne.
Miért félnek ennyire Horthytól?
Végül kanyarodjunk vissza ismét a hazugságokkal átitatott kommunista történelemtanítás kérdéséhez, a megváltoztatott, letagadott, meghamisított múlthoz. A baloldaliak előszeretettel hasonlítják Orbán Viktort Horthyhoz, de a történelmi igazságot felcserélik torz és beteges fantasyvilágukkal, majd harsányan előadják, mint igazságszérumot. Ha bevallanák az igazat, el kéne ismerniük, hogy mekkora kamupiramist építettek fel, és nemcsak ebben a kérdésben hazudnak. Még mindig félnek Horthy Miklós emlékétől, tudják jól, hogy azokban a vérzivataros évtizedekben, a trianoni nemzetcsonkítást követően a Horthy-korszak a túlélést jelentette a magyarságnak a hibáival együtt. Megannyi hazugságot kell cáfolni, hiszen a "tűrhetetlen szegénységet és mélyszegénységet" szajkózó Karácsony nyilván nem tud a szakadék szélén álló Magyarország húszas években történő talpra állásáról, a bethleni konszolidációról és még sorolhatnánk. Ha pedig tud róla, még becstelenebb. De azt jól tudják a baloldalon, hogy ha hozzájuk hasonló emberek kerültek volna hatalomra a két világháború között, akkor az a végítélettel ért volna fel a nemzetnek, ahogy a Tanácsköztársaság lelketlen mészárosainak tomboló 133 napja alatt láthattunk is ebből egy véres ízelítőt. A bukások nagymesterei tisztában vannak vele, hogy most is ez a helyzet; most sem tudnának a káoszon, erőszakon és az ország kiárusításán kívül más eszközökkel élni. Pont ezért még aljasabb a gyűlölködésük és a történelemhamisításuk. Felkészültség, tehetség, szorgalom, becsület és akaraterő – ezek hiányoztak a baloldal repertoárjából a múltban és most is. De akkor miért ők irányítsák a nemzetet?
