navracsics tibor
Sajtóértesülések szerint Magyarország jövőre hozzáférhet az uniós forrásokhoz
Navracsics Tibor csütörtökön, Budapesten, sajtóértesülésekre hivatkozva jelentette be, hogy az év végéig aláírhatják azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország jövőre hozzáférhessen az uniós forrásokhoz. Mint ismert, az EU-s döntés értelmében az operatív programokat és a helyreállítási tervet jóváhagyják. Az unió által eddig felvetett tizenhét vállalást már teljesítettük; a tizennyolcadik, az igazságszolgáltatásra vonatkozó feltétel teljesítését március végére vállaltuk.
Területfejlesztésben működik együtt 13 magyar egyetem
Területfejlesztésben való tudományos együttműködés szorosabbra fűzése érdekében stratégiai partnerségi megállapodást kötött a területfejlesztési kormányzat és tizenhárom magyar egyetem - erről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter számolt be sajtótájékoztatóján. A miniszter hangsúlyozta, nem az eseti jellegű vagy informális konzultációt kívánják újra bevezetni, hanem a konzultáció olyan intézményesített formáját, amely lehetővé teszi, hogy a területfejlesztési kormányzat többletinformációkat, szofisztikált véleményeket kapjon, a felsőoktatási intézmények pedig megkapják a kormányzat terveit, a jövőre vonatkozó irányait és elképzeléseit.
Navracsics Tibor alaptalannak érzi a német parlament aggodalmát, de nem csodálkozik, mert a többség baloldali
Baloldali többségű parlamentről van szó, én ennek tudom be a kifogásaikat – reagált a Magyar Nemzet kérdésére Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arra, hogy a Bundestag támogatja az uniós források Magyarországtól való elvonását.
Navracsics Tibor szerint szerencsétlen lépés volt az amerikai nagykövettől, hogy bírókkal kezdeményezett találkozót
A területfejlesztési miniszter is megszólalt az amerikai nagykövet és a két magyar bíró találkozójával kapcsolatban, ami szerinte nem volt egy szerencsés lépés az amerikai féltől, hiszen előbb találkozott a bírókkal, mint a kormány tagjaival, de Navracsics Tibor szerint azért is volt rossz az időzítés, mert éppen a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét vitatja az Európai Bizottság hazánkban.
Navracsics Tibor szerint nem volt jó döntés kilépni az Európai Néppártból
„Kisebb mértékben a Helyreállítási Alapban, nagyobb mértékben az operatív programokban vannak olyan intézkedések, amelyek részben a pedagógusok béremelését is magukban foglalják” – mondja a miniszter a 24.hu-nak adott interjújában.
Magyarország újabb uniós követelésekre, Ukrajna eurómilliárdokra számíthat Brüsszeltől
Navracsics Tibor kedden az InfoRádiónak beszélt arról, hogy a 17 vállalás teljesítése után sem szűnnek meg a brüsszeli igények, vélhetően újabb vállalásokra kötelezi majd hazánkat az EU. Az uniós források megszerzéséért felelős miniszter kiemelte, hogy az Integritási Hatóság és az antikorrupciós munkacsoport működése folyamatos kontroll alatt fog állni. Ehhez képest sokkal lazábbak az Ukrajnára vonatkozó szabályok: akár 18 milliárd euró támogatást is kaphat jövőre Ukrajna az Európai Unió tagállamaitól, annak függvényében, hogy mennyi ideig tart a háború. Ursula von der Leyen szerint ugyani „minden juttatás befektetést jelent a demokratikus értékekbe”. Például a kisebbségek jelképeinek önkényes eltávolítására gondolhat az elnök asszony?
Irodalmi kuriózum – A Pannon Egyetem megszerezte az 1049 darabból álló Csáth–Kosztolányi-hagyatékot
A kulturális élet igazi mérföldkövének számít, hogy a Pannon Egyetemért Alapítvány egy magánszemélytől meg tudta vásárolni a szabadkai unokatestvér író páros, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső hagyatékának több kisebb gyűjteményből álló, összesen 1049 darabból álló részét. A gyűjteményben olyan kéziratok, gépiratok, fotók, régi levelek, novellák és töredékek is szerepelnek, amelyek nemcsak irodalmi szempontból jelentősek, hanem segítik az írók korának megismerését, megértését. A Csáth–Kosztolányi-hagyatékot pénteken, ünnepélyes keretek között mutatták be a Pannon Egyetem könyvtárában. Az egyetem és az Országos Széchenyi Könyvtár együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében az egyetem szakmai támogatást kap a gyűjtemény katalogizálásához. Az eseményen Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső egyszerre képviselték az európaiságot és a magyarságot. Műveik kiválóan mutatják be azt a magyar életérzést, amelyről hisszük, hogy Európa elemi része, és amellyel mi, magyarok gazdagítjuk Európát.
Navracsics Tibor szerint lesz megállapodás és uniós pénz
A miniszter szerint az Európai Bizottság is felismerte, hogy a magyar kormány komolyan gondolja a vállalásait, ezért adtak két hónap hosszabbítást – írja a 24.hu.
100 nap és Veszprémre figyel egész Európa
Pontosan 100 nap múlva rajtol az EKF, vagyis az a nagyszabású kulturális programfolyam, amellyel Veszprém és a Balaton-régió végérvényesen felírja magát Európa kulturális térképére. Pénteken ünnepélyes keretek között a visszaszámlálást is elindították a királynék városában, Európa 2023-as kulturális fővárosában. Másodszor kapott lehetőséget magyar város arra, hogy egy teljes éven át a kontinens kulturális központjaként mutathassa fel értékeit és hagyományait a nemzetközi közönségnek. 2023-ban Veszprém ráadásul nem önállóan, hanem a Balaton régióval közösen lesz Európa Kulturális fővárosa. A pénteki rendezvényen hangsúlyozták: az EKF cím viselése nem csupán az év során megrendezett programok sokaságáról szól, sokkal inkább olyan, hosszútávon fenntartható folyamatok elindításáról és megerősítéséről, amelyek a 2023-as éven messze túlmutatnak.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
