nekrológ
Meghalt Aristo
Aristót tulajdonképpen Apámtól örököltem. Na meg persze az úri középosztálytól, amelynek talán a tagja lehetett volna, ha marad a Magyar Királyság. De persze abba ugyanúgy nem illett volna bele, mint a hatvanas évek kádári konszolidációjába, és persze ahogy nem illett bele a szocialista mezőgazdaságba sem.
Fricskák fénye – Pilhál György megemlékezése Galsai Dánielről
Tragikus hirtelenséggel, életének ötvenhatodik évében távozott el az élők sorából Galsai Dániel író, újságíró, a Magyar Hírlap állandó szerzője. Pilhál György a Magyar Nemzet hasábjain emlékezett meg kollégájáról, barátjáról.
Elment 1956 utolsó ikonja (Stefka István személyes megemlékezése)
"Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt élő lelkiismerete volt annak a népfelkelésnek, annak a világra szóló magyar forradalomnak és szabadságharcnak, amelyben egy kis nép egyedül szállt szembe a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével, a szovjet tankokkal, ágyúkkal, valamint a kommunista Rákosi-diktatúra ávéhásaival, pufajkásaival szemben, a szabadságért, a demokráciáért. (Stefka István személyes megemlékezése a 2022. szeptember 14-én elhunyt szabadságharcos hősről, Wittner Máriáról.)
Európa arca?
Arra gondoltam, illik várni nyolc napot. Így szokás a súlyosabb, nehezebben gyógyuló sérülésekkel, például az élettel is. Heller Ágnes egy hete hagyta itt a földi valót, de azokat a sebeket, amelyeket egy ország visel, nem a halálával okozta. Gyógyulnak ugyan, de még kékek és lilák, különösen mostanában. Politikailag.
Nagy Ervin: Ami Lovas Istvánról eszembe jutott
Emlékszem, mikor először találkoztunk személyesen. Én 22, te 54 voltál. Én egyetemre jártam, te pedig már legendás újságíróként dolgoztál itthon. Olvastalak, ittam szavaidat. Hallgattalak téged, mikor csak tehettem, mert ugye voltak nehéz idők a mi politikai közösségünkre nézve... Pironkodva megvallom, kicsit próbáltalak utánozni is, mikor először írogattam, de talán ez így volt természetes. Példakép voltál egy egész nemzeti érzelmű generáció szemében. És ami igazán meglepett akkor, hogy először te kérdeztél. A kérdésed pedig az volt, hogy milyenek a húszévesek, mi van az egyetemeken. Mert aggódó és persze kíváncsi voltál, mert érdekelt az utánad jövő generáció gondolkodása.
Nagy Ervin: Elment a Tanár Úr! – Tőkéczki László emlékére
Pótolhatatlan veszteség – írhatnám kissé közhelyszerűen. De ez kevés, ezt nem lehet szavakkal kifejezni. És a fájdalom sem segít egy nekrológ megírásában. Tőkéczki László több volt nekünk, mint egy jó tanár az egyetemről a többi jó tanár közül… Ő volt maga a Tanár Úr. (PolgárPortál-publicisztika)Ajánljuk még