nézőpont intézet
Nézőpont Intézet: tízből kilenc magyar szerint nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket
A korábbi kutatásokból kiderült, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, aminek egyik lehetséges oka az ukrán gabonaszállítmányok nagyarányú elutasítottsága: tízből kilenc magyar szerint nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket – ismertette friss közvélemény-kutatása eredményét a Nézőpont Intézet pénteken.
A magyarok ellenzik Ukrajna további finanszírozását
A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk (69 százalék) ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük (74 százalék) pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további húszmilliárd euróval való finanszírozását is – derül ki a Nézőpont Intézet friss felméréséből.
Nézőpont: beértek a gazdaság kifehérítését célzó intézkedések
A Nézőpont Intézet arra vállalkozott idei, Hófehér gazdaság felé című kutatásában, hogy a regionális különbségek és az időbeni változások figyelembevételével vizsgálja meg a közép-európai térség gazdaságfehérítési eredményeit az Eurobarometer és saját közvélemény-kutatásainak, valamint az Európai Bizottság gazdasági becsléseinek másodelemzésével – írják közleményükben.
Mráz Ágoston Sámuel: Brüsszel arra törekszik, hogy elvegye a tagállamok szuverenitását, de a nemzeti konzultáció nagyon erős üzenetet küld
Az utóbbi években a brüsszeli kormányzat arra törekszik, hogy elvegye a tagállamok meglévő szuverenitását, de a 11 kérdésből álló nemzeti konzultáció nagyon erős üzenetet küld Brüsszelbe, demokratikus felhatalmazást ad, ha milliók támogatják a kormány álláspontját – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az elemző azt mondta, a Fidesz ma már az egyetlen olyan párt Európában, amely 50 százalék feletti támogatottsággal bír.
Sokesélyes parlamenti választás előtt áll Lengyelország – Rosonczy-Kovács Mihály a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Rosonczy-Kovács Mihály Olaszország- és Lengyelország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója volt. A beszélgetés apropója a közelgő lengyelországi választás volt, aminek a kimenetele a térségre, így benne hazánkra is nagy hatást gyakorol majd. Mi a globalista körök érdeke a voksoláson? Mennyire esélyes a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság újrázása? Előállhat-e az, hogy a kutatások szerint 10 százalék körüli támogatottságú, radikális jobboldali Konföderáció lesz a királycsináló? Az ukránokkal való elmérgesedett gabonavita pusztán kampányretorika, vagy a hűvös lengyel-ukrán viszony kitart a választások után is? És várható újbóli fellendülés a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatok és a visegrádi négyek regionális együttműködése terén? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakértő a legutóbbi Grundban.
A többség még mindig a kormánypártokat támogatná, de a kötődésük kicsit meggyengült
A Fidesz vezeti a pártversenyt (51 százalék) az őszi parlamenti ülésszak kezdete előtt a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Az elemzésből kiderül, hogy szoros verseny alakult ki a Demokratikus Koalíció (10 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (9 százalék) között a legerősebb ellenzéki párt címéért folyó küzdelemben, amelyben a Momentum (8 százalék) továbbra is lemaradásban van.
A szlovákok és a románok egyáltalán nem bíznak a kormányukban
Szlovákiában (73 százalék) és Romániában (83 százalék) a legelégedetlenebb a lakosság a saját kormánya munkájával, míg Szerbiában és Magyarországon értékelik a leginkább az ország vezetésének teljesítményét – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.
Az ország közel fele látta a tűzijátékot a Nézőpont Intézet mérései szerint
Akár négy és fél millióan is szemtanúi lehettek a budapesti tűzijátéknak augusztus 20-án – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Több mint három és fél millió felnőtt magyar (45 százalék) látta valamilyen formában, amelyen túl legalább egymillió gyermeknek okozhatott örömet az ünnepi műsor.
Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor szerint 2024-ben visszatérhet az ország a 2030-as fejlődési pályára
Nagyon fontos gondolat volt a kormányfőtől, hogy 2024 nyarára, az európai parlamenti és az önkormányzati választás időpontjára Magyarország akár kezelni tudja a háború "meteorjának" pályakibillentő hatását, és újra visszatérhet a 2030-as fejlődési pályára - értékelte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatornán Orbán Viktor miniszterelnök szombati, tusványosi beszédét.Ajánljuk még
