november 4.
Potápi: a magyarság csak magára számíthat
1956. november 4-én is bebizonyosodott, hogy a magyarság csak magára támaszkodhat, nem számíthat másra – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, a nemzeti gyásznapon Dombóváron.
Gyurcsány Ferenc valamiért fontosnak tartotta, hogy november 4-én a hitről és igazságról posztoljon
Hitről, meggyőződésről, igazságról és ellentmondásokról posztolt november 4-e alkalmából Gyurcsány Ferenc. Nem könnyű követni magasröptű eszmefuttatását, de mindenképpen érdekes olvasmány. Az biztos, hogy a DK elnöke hangulatba került és lélegzetelállító egyensúlyozásba kezdett a politikafilozófia és a teológia mezsgyéjén haladva. Hogy a lelkiismeretfurdalás vagy valami más ihlette-e a pátoszos hangvételű posztot, ezt mindenki döntse el maga.
Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt
November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
A megszállás sötét napja
Az ötvenhatos forradalom, a rákosista kommunista diktatúra elleni felkelés október utolsó hetében robbant ki egy napfényes, őszi délutánon. Az eleinte békés felvonulást, tiltakozást október 23-án éjjel, a Magyar Rádió előtti ávéhás vérengzés változtatta forradalommá, fegyveres harccá.
Nagy Imre az utolsó tettével is százakat küldött a halálba
Nagy Imre hosszan sorolható bűneihez az is hozzátartozik, ahogy utolsó rádióbeszédében azt állította, csapataik harcban állnak, a kormány pedig a helyén van. Éppen ezért itt és most azokra nem is térnék ki, amely tetteivel annak előtte ártott a magyar nemzetnek. Akik a téma iránt érdeklődnek, azok több cikkben és tévés vitában is megtudhatták Nagy Imréről a véleményemet.
Pongrátz András a PS-nek: '89-ben nem a kommunista Nagy Imrét, hanem a Corvin közieket kellett volna újratemetni – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Pongrátz András 1956-ban testvéreivel és bajtársaival a Corvin közben harcolt, amelynek során egy tucat orosz tankot semmisítettek meg. Egy életre magával viszi a szénné égett orosz katonák látványát és az égett bőr szagát. Az mentette meg az életüket, hogy a Corvin köztől nem messze elfogtak egy orosz mérnököt, akinél megtaláltak egy térképet és rajta a Corvin közt, mint lebombázandó célpontot – meséli Pongrátz András '56-os szabadságharcos a PS TV-nek. Ezt követően gyorsan elhagyták a környéket. November 4-e után még harcoltak, barikádokat emeltek, de a helyzet reménytelen volt, ezért elmenekült az országból. Nem sokon múlott, hogy a határ előtt elfogják az oroszok, de igaz magyar emberek megmentették az életét. Szabadságharcos múltja miatt még 1989-ben sem engedték be Magyarországra. Ma úgy látja, '89-ben nem a kommunista Nagy Imrét, hanem a Corvin közieket kellett volna újratemetni. Pongrátz András elképesztő történetei a forradalomról a videóban!
„Nagy Imre elfutott. Mi nem futunk el” – Borvendég Zsuzsanna szívszorító beszéde a Halhatatlanok napjáról
Több olvasónk írt, hogy nagyon szeretnék elolvasni Borvendég Zsuzsannának azt a beszédét, amely november negyedikén hangzott el a Halhatatlanok napján. Értjük, miért. Egyszerre szép, megrázó és elgondolkodtató. Olyan írás, amelyet érdemes megmutatni a fiatalabbaknak is, hogy megértsék: miért nem mindenkié ötvenhat. Hogy mit is művelt Kádár ezzel az országgal és nemzettel a szabadságharc leverése után.
"Kádár a legaljasabb árulást követte el hazája ellen" - Nézze vissza A halhatatlanok napja képeit és megemlékező beszédeit!
A hagyományainkhoz méltóan a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztősége idén is lerótta tiszteletét november 4-én, a budai Bem József téren a szovjet hadsereggel szembeszálló bátor, 1956-os pesti srácok előtt. A megemlékezésen Stefka István mellett Borvendég Zsuzsanna történész, Varga János Corvin közi szabadságharcos és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter méltatta a világ akkor legerősebb haderejével szembeszálló szabadságharcosokat és emlékezett a magyar függetlenségért meghalt hősökre, illetve figyelmeztetett az akkor és mai is köztünk élő árulókra.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
