Pesti Srácok

orosz-ukrán háború

Ma dől el, hogy jöhet-e gyors fordulat a háborúban (is) – Félidős választások az USA-ban

Dezse Balázs Világugar 2022 november 8.
A normalitás hívei, a békepártiak, a szuverenisták és a konzervatívok világszerte nagyjából két éve várnak 2022. november 8-ra, ugyanis ezen a napon tartják az Egyesült Államokban a félidős választásokat, vagyis ezen a napon lehet vége az amerikai haladó demokraták, Joe Biden és csapata vezette „önkényuralomnak”, ha az amerikaiak és a Jóisten is úgy akarja. „De miért is fontos ez nekünk?” – teheti fel a kérdést joggal egy átlag magyar ember. Sajnálatos módon jelenleg nagyon is az, mivel az Ukrajna területén zajló amerikai–orosz háború hatásai Magyarországra és az egész európai gazdaságra hatással vannak: a trappista sajt ára az egekben, vajat már szinte senki nem engedhet meg magának, nem is beszélve egy kiterjedtebb és komolyabb fegyveres konfliktus lehetőségéről, ami a nukleáris fenyegetést is magában hordozza. A béke lehetőségeinek megteremtése, vagy a háborús helyzet fenntartása jelen pillanatban pedig nagyban függ az USA külpolitikájától és úgy általában véve az ottani politikai elit hozzáállásáról, nem is beszélve olyan, globálisan is aktuális kérdésekkel kapcsolatban diktált trendekről, mint például az abortusz, vagy a gyerekek nemátalakító műtéte. Az ezekkel kapcsolatos végső döntéseket fogja a közeli jövőben befolyásolni a Kongresszus összetétele, amiről ma döntenek az amerikaiak. A verseny elég szorosnak ígérkezik.
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.