orosz-ukrán háború
Gulyás Gergely: magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük
Nagyon fontos, hogy Magyarország semmiképpen ne sodródjon bele ebbe a háborúba, magyar katonáknak ebben a konfliktusban nem kell részt venniük – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közmédiának adott csütörtöki interjúban. A tárcavezető hozzátette: Magyarország a szövetségesek – a NATO és az Európai Unió – pártján áll; kulcsfontosságú, hogy a két szervezet egységét ebben az időszakban fenn tudják tartani.
Most légy észnél, Magyarország!
Gyönyörű! Az ukrán soviniszta támadásokat éveken át tétlenül szemlélő Karácsony Gergely és csapata most a kárpátaljai magyarokért aggódik és tüntetést szervez az agresszió és "Orbán Viktor Putyin-barát politikája" ellen a budapesti orosz követség elé. Ráadásul az '56-osokra is hivatkoznak, érdemtelenül és szégyentelenül. Márki-Zay Péter pedig – aki pár napja még katonákat, fegyvereket küldött volna az oroszok ellen – most háborús cinkossággal vádolja a magyar kormányt, csakúgy, mint a vezérük, Gyurcsány Ferenc.
Márki-Zay Péter leállítaná a Paks–2 projektet (Videó!)
Márki-Zay Péter ismét Paks–2 ellen hergelt; ezúttal Ukrajna orosz inváziója kapcsán szólította fel a kormányt a projekt leállítására. A baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban élesen támadta a rezsicsökkentést, amelynek a letéteményese a stabil energiapolitika, amibe a paksi atomerőmű bővítése is beletartozik, ugyanakkor azt élesen tagadta, hogy mindenképp leállítaná a Paks–2 projektet. Egészen mostanáig. Miután Németország súlyosan lábon lőtte saját magát is és kivonult az Északi Áramlat–2 gázvezetékprojektből, ami az instabil német energetikai piac miatt kulcsfontosságú lett volna, a baloldal miniszterelnök-jelöltje csütörtöki élő videós bejelentkezésében felszólította a kormányt, hogy hátráljon ki a Paks–2 szerződésből, ezzel szankcionálva Oroszországot, de még inkább hazánkat, ez ugyanis súlyos csapást jelentene a hosszútávú energiabiztonságra és a rezsicsökkentés hosszútávú megőrzésére. Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy még az orosz offenzívát megelőzően arról beszélt, hogy a nyugattal tárgyalná újra a projektet, ami adott esetben azt is jelentheti, hogy volt munkáltatójával bizniszelne a baloldali miniszterelnök-jelölt. Az orosz agresszió ellen egyébként az ellenzék este hét órai kezdettel tüntetést szervezett az orosz nagykövetség elé.
Schmidt Mária: csak imádkozni tudunk azért, hogy ez ne fajuljon tovább
Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben és megpróbálják még jobban élezni a helyzetet. Nagyon veszélyes dolog ez. Magyarországnak az az érdeke, hogy ez a konfliktus ne eszkalálódjon, ne legyen belőle háború. Nagyon nagy dolog az, hogy békében élhetünk, ezt ne veszélyeztessük – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a háború veszélyéről, a nagyhatalmak felelősségéről és a megoldás lehetőségeiről is.
Megnyugtatásul közlöm Kárpátaljáról... (Helyszíni tudósítás!)
Az életben kell egy kis izgalom, ezért mikor is utazna Beregszászba az elvándorolt kárpátaljai magyar, ha nem akkor, amikor kitör a háború. Itt viszont egyelőre nyugalom van, és bár érezteti a hatását a kétezer kilométerre dúló harc, a beregszászi emberek nem aggódnak jobban a szokásosnál.
Senki nem akar világháborút – kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el.
A kanadai diktatúrától az orosz agresszióig
Nem tudom, észlelték-e az elmúlt napok nyomasztó hírei közepette, de a világ szépen – ha nem is éppen lassan – kezd olyan mértékben felfordulni, amit korábban nem gondoltunk volna. Kitérhetünk itt az orosz–ukrán helyzetre – ki is térek –, de nemcsak erről van szó. Sokszor szóba hoztam már például Ausztráliát vagy Új-Zélandot, ahol egészen egyszerűen diktatúrát építettek ki a regnáló kormányok a lakosok többségének támogatásával. Különben milyen érdekes paradoxon ez, nemde? Lehet demokratikus a diktatúra, ha azt feltételezzük, hogy a népfelség elve mindenek felett áll? És ha ez a népfelség önmaga elnyomását kívánja, akkor mitől illegitim az a bizonyos diktatúra? Avagy a népfelség mégsem a lehető legfontosabb egy demokráciában sem?
Tálas Péter: Putyin büntetőháborút indított Ukrajna ellen
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök büntetőháborút indított Ukrajna ellen, amelynek célja az ukrán kormány megbuktatása. Tálas Péter csütörtök reggel az MTI–nek úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború.
Ajánljuk még