Pesti Srácok

sermer Ádám

A hazai balliberális oldal véleménye saját népéről: bűnös, nyilas nemzet a magyar

Vezércikk 2020 február 13.
A második világháború egyik legnagyobb városcsatája volt Budapest ostroma, ami romba döntötte a várost; az egyik gyilkos megszálló, a nácik után a főváros lakóira szabadult az a kiéhezett szovjet, vörös horda, akik nem ismertek kegyelmet és nagy hányaduk híján volt az emberi érzéseknek, ahogy a történelem ezt be is bizonyította. Hihetetlen mennyiségű nemi erőszak, civilek agyonlövése, halálra verése, majd csak a fővárosból tízezrek málenkij robotra hurcolása, minden mozdítható elrablása: ez volt a szovjet "felszabadítás" eredménye, majd negyven év országromboló kommunizmus. Erre olyan büszkék az ötvenes évek szocialista-kommunista narratíváját egyre büszkébben és nyíltabban vállaló és hangoztató jelenlegi balliberális erők. Az 1945-ös kitörésből olcsó politikai játszmát és esztelen, alapvető történelmi ismereteket nélkülöző primitív nácizást dagasztottak, összemosva tényeket és valótlanságokat. Az ostoba, hazug és káros sulykolást szétkürtölve Karácsony Gergely, Sermer Ádám, Barabás Richárd és társai az egész magyar társadalmat átverik, lenézik, miközben ránk mutatnak: bűnös nemzet vagyunk. A szélsőbaloldali köpködésen túl érdemes ezért górcső alá venni a történelmi tényeket is, hiszen elfogadhatatlan az a kirekesztés, ami most is megjelenik: aki nem antifasiszta, nem szereti a szovjeteket, az náci. A magyar társadalom többsége azonban se nem náci, se nem kommunista, mert hányingere van mindkettőtől.

Nácizás, történelemrelativizálás, kommunistamentegetés – Így telt a kitörés évfordulója a baloldal számára

Magyar ugar 2020 február 11.
A kitörés-napi műbotrány farvizén megmozdultak a magyarországi baloldal szabad szemmel láthatatlan pártjai, hogy egy kis politikai tőkét facsarjanak ki a helyzetből. Barabás Richárd Párbeszéd-szóvivő egy rögtönzött sajtótájékoztatón, Sermer Ádám, a Liberálisok ügyvivője pedig a Szabadság téri német megszállási emlékműhöz szervezett sajtórettegésen osztotta meg gondolatait az éppen 75 évvel ezelőtti, 1945. február 11-i kitörésről. Karácsony Gergely ugyanezen a napon nyitotta meg a főváros ostromának katasztrofális következményeit bemutató metrókiállítást a 2-es metró Puskás Ferenc stadion megállójában álló szerelvényen. A három politikus nyilatkozatait összeköti a hajlam, hogy mindenkit lenácizzanak, akinek különbözik a világképe az övéktől. Noha valamennyire kénytelenek elismerni, hogy a kommunista megszállás és diktatúra a náci megszállással és diktatúrával tartozik egy lapra, azért előbb-utóbb mindig kibukik a szavaik mögül a kettős mérce. Sermer Ádám kollektíven próbálta rákenni a magyarságra a nácizmus bűneit. Az egy éve még a Jobbik náci megnyilvánulásait mosdató, most viszont a Hír TV-re állítólagos nácimosdatás miatt megsértődött Karácsony a tévével továbbra sem állt szóba, a PestiSrácoknak viszont tanulságos dolgokat mondott. Kifejtette például, hogy a Fidesz összemosódik a nácikkal, továbbá nagy veszélynek tartja az utcákon menetelő maroknyi újfasisztát, az utcákon randalírozó, maroknyi újkommunista „antifáról” viszont azt gondolja, hogy csupán a gyülekezési jogukat gyakorolják. Munkatársunk, Ferkó Dániel, aki egyben történész is, helyre tette a kitöréssel kapcsolatos balliberális maszatolásokat és ferdítéseket. Nézze meg videónkban a baloldali törpepártok történelmi okoskodási kísérletét!
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.