Pesti Srácok

A németek morálkibocsátása is történelmi csúcson van – Politikai Hobbista Heller Péterrel

A németek morálkibocsátása is történelmi csúcson van – Politikai Hobbista Heller Péterrel

A kremlinológia mint tudomány ugyan létezik, de inkább csak találgatás az egész, hiszen kevés ország működik annyira irracionálisan, mint Oroszország. De talán pont ezért kezdtek a haladárok lelkes találgatásba, amikor meglátták, mekkora asztalnál foglalt helyet Putyin és Orbán. Persze nem sikerült megfejteni, már csak azért sem, mert semmi üzenete nem volt; Putyin Macront pont ugyanannál az asztalnál fogadta, pont ugyanabban a táncrendben.

Sermer Ádám valószínűleg elirigyelte Márki-Zaytól az öreg nénikkel folytatott konfliktusait: ő Borsod megyében próbálta elmagyarázni egy idős hölgynek és a kutyájának, hogy a magyar miniszterelnök kommunista. Még a kutya sem hitt neki. Sermer vesszőfutása kapcsán a Hobbista megpróbált rájönni, kinek az ötlete volt, hogy a legtipikusabb belvárosi Puzsér-epigont indítja el Borsod megyében.

A Politikai Hobbista ismeretterjesztő percei ezúttal a hűtőtorony vs. kémény kérdésben kerültek elő. Erre azért volt szükség, mert egy átlagos muciológus és környezetvédelmi aktivista ugyanúgy nem tud különbséget tenni a két műtárgy között, ahogy a kőszáli kecskét is rendszeresen összekeverik a hegymászóval, pusztán a hegy miatt. A Hobbista elmagyarázta, mi célt szolgál az egyik és mi célt szolgál a másik, benne azzal a rendkívül meglepő információval, hogy a hűtőtoronyból sosem távozik füst, csak vízgőz. Akkor sem, ha az árjafizika ezt megköveteli. Az árjafizika nem véletlenül került elő, hiszen a német közszolgálat fekete füstöt hamisított egy atomerőmű hűtőtornyai fölé, hiszen meg kell győzni arról a német lakosságot, hogy helyes döntés volt atomról kőszénre váltani. Ugyan nem fenntartható, sem környezetvédelmi, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból, de a zöldek elégedettek lehetnek, hiszen egy főre jutó morálból legalább annyit bocsátanak ki, mint szén-dioxidból.

A második félidő a mémeké volt. És Heller Péteré, aki hamarosan megnyitja Budapesten a Mém Múzeumot. Nem vicc. 2014-ben kezdte, a ma már 122 ezres követőtáborral rendelkező "S. Oszkár, Egyetemista" nevű Facebook-oldallal, és szép lassan a mémek szakértője lett. A műsorban végigvették Jeszivel az elmúlt 2–3 évtized leghíresebb mémjeit a világon és Magyarországon, ami kicsit megnehezítette a műsor technikai lebonyolítását, ugyanis a rendező és a stáb végigröhögték az egészet. De a "mémtudomány" ettől még nagyon is komoly dolog; a mémek a popkultúra egyik legfontosabb, legnépszerűbb, legszélesebb körben megjelenő részévé váltak. Ráadásul a mémek sokszor valós társadalmi jelenségekre épülnek, vagy épp azzá válnak. Szalacsi Sándor, Polgár Jenő Hivatal, a pohárköszöntőt mondó Leonardo DiCiaprio, a ChuckNorris-poénok... és persze a gödöllői egyetemisták által készített örök klasszikus, a Dallas-paródia is mind-mind felbukkan az adásban!

PestiSracok facebook image

A teljes műsor megnézhető a Pesti TV oldalán.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.