Pesti Srácok

soros györgy

Róna Péter és a Fekete János-féle „külkeres maffia” – Az „amerikás” államfőjelölt kalandjai a kádári Magyar Népköztársaságban

MGMező Gábor A Hálózat 2022 február 15.
Friss hír, hogy Róna Péter lett az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje. Ennek örömére megpróbáljuk bemutatni őt, vajon megérdemli-e a támogatást. A Hálózat egyik régi cikkéből kiderült, Róna Péter 1990-ben hogyan állt össze Bors Jenővel akkor, amikor utóbbit leváltották a Hanglemezgyár éléről, és ezután rögtön saját vállalatot alapított. Ebben az írásban még visszább megyünk az időben, hogy bemutassuk ifjúkorát. Az ismert jogász-közgazdász szegénységben nőtt fel, édesanyjával ment Amerikába, ahol remek iskolai eredményeinek és nyilván szakértelmének hála, egyre feljebb emelkedett az üzleti világban. Az ex-ÁVH-s filmes Radványi Dezső '88-as alkotása szerint valamiféle cipőüzletet bonyolított a Magyar Népköztársasággal, ő maga később azt mondta, rendszeres kapcsolatot ápolt Fekete Jánossal. Róla – Feketéről – olvasóink pontosan tudják kicsoda. Ő volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és annak a külkeres hálózatnak, még inkább „külkeres maffiának” az egyik kulcsembere, amelynek a vezetésével ez az impexes kör – és a nyugati partnerek – súlyosan eladósították az országot. A maffia kifejezés nem öncélú – a téma legelismertebb kutatója, Borvendég Zsuzsanna nem dobálózik a szavakkal, és a témába belemélyedve én is megerősíthetem: ez a hálózat maffiaszerűen működött. A jó kapcsolatot ismerve nem meglepő, hogy Fekete János halálakor Róna a Népszavában méltatta az ÁVH egykori emberét, akit Soros Györgyhöz hasonlított.

Einstand, Soros Györggyel – Így tette zsebre (vagy tartotta meg) az SZDSZ a „Fidesz-féle” Magyar Narancsot

MGMező Gábor A Hálózat 2022 február 13.
A rendszerváltozás idején a Fidesz lapjaként ismerte meg az ország a Magyar Narancsot, amely a Soros Alapítvány támogatásával indult el. A liberális, de még inkább neoliberális hetilap hamar eltávolodott a Fidesztől; az elhidegülés 1992-re vált teljessé, miután a jobbközép irányba haladó párt nem követte az SZDSZ-t az MSZP felé. Ez a Farkasházy Tivadarékról is ismert és hírhedt politikai csoportosulás, a Demokratikus Charta időszaka volt. A váltás 1992 őszén vált hivatalossá: a Magyar Narancsból hetilap lett, az új kiadó a sokatmondó Kozmopolisz nevű vállalat lett, amelybe az állambiztonsági tiszt által vezetett Interart Stúdió, a Princz Gábor-féle Postabank és az egykori maoista, később neoliberális lap, a francia Libération is beszállt. Utóbbi végül nem nagy összeggel, de nem is volt rá szükség: Soros György ismét segített és húszmilliót adott a „volt Narancs Alapítványnak”. Fontos, hogy az „átállás” [vagy inkább végső és durva szakítás] zökkenőmentes volt, hiszen a szerkesztőség meghatározó tagjai mind a liberális, neoliberális politikai oldalon helyezkedtek el. Bojár Iván András Demszky Gábor tanácsadója lett, Bozóky Andrást Gyurcsány Ferenc ajánlotta be Medgyessy Péterhez, hogy később már Gyurcsány alatt kulturális miniszter legyen, míg Vágvölgyi B. András főszerkesztő előtte és később is Soros Alapítványnak és az SZDSZ-es irányítású Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB) dolgozott. Vágvölgyi így lett a békés átmenet és átmentés kulcseseményének, Nagy Imréék újratemetésének sajtófőnöke, hogy 1993-ban már a Nyilvánosság Klub ügyvivője, s végül 2002-ben az SZDSZ kampányfőnöke legyen.
Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!