soros györgy
Az amerikai Demokrata Párt korrupciós ügyei Ukrajnáig elérnek
A más országok bírálatában sohasem rest liberális baloldalt hosszú évek óta valódi korrupciós probléma sújtja a tengerentúlon. Az amerikai Demokrata Párt nemzeti bizottságát (a DNC-t) sokak szerint a korrupció, az átláthatatlanság, ezenkívül a hatékony működés hiánya jellemzi – írja a Tűzfalcsoport.blogstar.hu.
Soroshoz köthető csoportok állnak a bevándorlók nyomon követésének leállítása mögött
Amerikában számos olyan csoporttal dolgoznak együtt a képviselőházi demokraták, amelyek kapcsolatban állnak Soros György milliárdossal, annak érdekében, hogy megszüntessék az Egyesült Államokban tartózkodó illegális migránsok megfigyelését és nyomon követését – számol be a 888.
Lábbal tiporja az alapvető emberi jogokat a sorosista "jogvédő" szervezet
A Magyar Nemzet friss cikkéből kiderül, hogy a Soros György fontos szövetségesének számító Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója elismerte: irányítása alatt megpróbálták politikai szerepbe kényszeríteni a szervezetet és gyakran nem is tudott ellenállni. Jeney Orsolya beszélt a kettős mércéről is: elmondta, hogy ott, ahol baloldali kormányok vannak, az NGO minden jogsértés felett szemet huny, ám a nemzeti kormányokat hevesen támadják. A migrációs népszavazást felidézve pedig kiemelte: a Soros-szervezetet egyáltalán nem érdeklik az állampolgárok jogai, akiket le akartak beszélni arról, hogy részt vegyenek és véleményt nyilvánítsanak.
Deutsch Tamás: a Soros-hálózat befolyásolja az Európai Unió alapintézményeit
Veszélyben vannak az Európai Unió alapintézményei, mert nem saját logikájuk alapján működnek, hanem a Soros-hálózat befolyása érvényesül bennük – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hivatalosan is megkezdte magyarországi választási kampányát a Soros-hálózat
Nagyon fontos lehet a magyarországi választás eredménye Soros György számára, aki ma éppen a blogján jelentetett meg egy írást Kati Marton tollából, amelyben az elnyomó diktatúrát ecseteli lelkesen Richard Holbrooke egykori felesége, aki nem mellesleg a Human Rights Watch és a New America Foundation elnöki posztját is betöltötte.
Kocsis Máté: a Soros-hálózat a politikai verseny kikerülésével tör hatalomra (Videó!)
Az álcivil NGO-k – nem kormányzati szervezetek –, a brüsszeli liberális elit és a mainstream balliberális média jól ismert szereplői ugyanazon a fizetési listán vannak, amelyet Soros György amerikai–magyar milliárdos, tőzsdespekuláns finanszíroz – fogalmazott Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a sajtó kérdésére adott válaszában Balatonfüreden, csütörtökön. A frakcióvezető kijelentései nyomán a PestiSrácok.hu is számba vette az EU-ban és a hazánkban is idegen érdekek érvényesítésén ügyködő szervezeteket és politikusokat leleplező eseményeket.
Róna Péter és a Fekete János-féle „külkeres maffia” – Az „amerikás” államfőjelölt kalandjai a kádári Magyar Népköztársaságban
Friss hír, hogy Róna Péter lett az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje. Ennek örömére megpróbáljuk bemutatni őt, vajon megérdemli-e a támogatást. A Hálózat egyik régi cikkéből kiderült, Róna Péter 1990-ben hogyan állt össze Bors Jenővel akkor, amikor utóbbit leváltották a Hanglemezgyár éléről, és ezután rögtön saját vállalatot alapított. Ebben az írásban még visszább megyünk az időben, hogy bemutassuk ifjúkorát. Az ismert jogász-közgazdász szegénységben nőtt fel, édesanyjával ment Amerikába, ahol remek iskolai eredményeinek és nyilván szakértelmének hála, egyre feljebb emelkedett az üzleti világban. Az ex-ÁVH-s filmes Radványi Dezső '88-as alkotása szerint valamiféle cipőüzletet bonyolított a Magyar Népköztársasággal, ő maga később azt mondta, rendszeres kapcsolatot ápolt Fekete Jánossal. Róla – Feketéről – olvasóink pontosan tudják kicsoda. Ő volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és annak a külkeres hálózatnak, még inkább „külkeres maffiának” az egyik kulcsembere, amelynek a vezetésével ez az impexes kör – és a nyugati partnerek – súlyosan eladósították az országot. A maffia kifejezés nem öncélú – a téma legelismertebb kutatója, Borvendég Zsuzsanna nem dobálózik a szavakkal, és a témába belemélyedve én is megerősíthetem: ez a hálózat maffiaszerűen működött. A jó kapcsolatot ismerve nem meglepő, hogy Fekete János halálakor Róna a Népszavában méltatta az ÁVH egykori emberét, akit Soros Györgyhöz hasonlított.
Einstand, Soros Györggyel – Így tette zsebre (vagy tartotta meg) az SZDSZ a „Fidesz-féle” Magyar Narancsot
A rendszerváltozás idején a Fidesz lapjaként ismerte meg az ország a Magyar Narancsot, amely a Soros Alapítvány támogatásával indult el. A liberális, de még inkább neoliberális hetilap hamar eltávolodott a Fidesztől; az elhidegülés 1992-re vált teljessé, miután a jobbközép irányba haladó párt nem követte az SZDSZ-t az MSZP felé. Ez a Farkasházy Tivadarékról is ismert és hírhedt politikai csoportosulás, a Demokratikus Charta időszaka volt. A váltás 1992 őszén vált hivatalossá: a Magyar Narancsból hetilap lett, az új kiadó a sokatmondó Kozmopolisz nevű vállalat lett, amelybe az állambiztonsági tiszt által vezetett Interart Stúdió, a Princz Gábor-féle Postabank és az egykori maoista, később neoliberális lap, a francia Libération is beszállt. Utóbbi végül nem nagy összeggel, de nem is volt rá szükség: Soros György ismét segített és húszmilliót adott a „volt Narancs Alapítványnak”. Fontos, hogy az „átállás” [vagy inkább végső és durva szakítás] zökkenőmentes volt, hiszen a szerkesztőség meghatározó tagjai mind a liberális, neoliberális politikai oldalon helyezkedtek el. Bojár Iván András Demszky Gábor tanácsadója lett, Bozóky Andrást Gyurcsány Ferenc ajánlotta be Medgyessy Péterhez, hogy később már Gyurcsány alatt kulturális miniszter legyen, míg Vágvölgyi B. András főszerkesztő előtte és később is Soros Alapítványnak és az SZDSZ-es irányítású Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB) dolgozott. Vágvölgyi így lett a békés átmenet és átmentés kulcseseményének, Nagy Imréék újratemetésének sajtófőnöke, hogy 1993-ban már a Nyilvánosság Klub ügyvivője, s végül 2002-ben az SZDSZ kampányfőnöke legyen.
A Helsinki Bizottság tudomást sem vesz róla, hogy lebuktak a Soros-huszárok
A pofátlanság esszenciális szintje, amikor valakit reflektorok kereszttüzében, a széles nyilvánosság előtt buktatnak le, miközben valami csalafintaságot csinál, majd amikor konszolidáltabb körülmények között érdeklődnek a delikvensnél, hogy mit miért tesz, akkor nemes egyszerűséggel letagad mindent. Nos, a Soros-szervezetek hazai lerakata és a kollaboránsaik pontosan így tettek, amikor a Mandiner kérdéseire válaszolva úgy tettek, mintha az utóbbi napokban a jobboldali sajtó nem rántotta volna le a leplet a hálózati munkájukról, amivel Magyarországot szervezetten, aljas politikai érdekek szolgálatában feketítik be a nemzetközi nyilvánosság előtt.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
