szamuely tibor
Bencsik András: Ez a harc most kemény lesz
A baloldal retorikája egyre fenyegetőbb hangvételt vesz: nemrégiben a DK egyik politikusa vizionált polgárháborút, az pedig már szinte fel sem tűnik, ha kivégzéssel, kisemmizéssel fenyegetőznek a tolerancia hívei. Az ellenzék megnyilvánulásai egyre inkább a "színes forradalmak" képét vetíti előre. Erről írt publicisztikát Bencsik András, arra figyelmeztetve: hogy a baloldal nem retten vissza az államcsínytől.
Resetár Dániel, A halál népbiztosának alakítója a Pesti TV-n: számos Szamuely él közöttünk! (videó)
Március 21-én, a vörösterror bevezetésének 102. évfordulóján mutatta be a Duna TV Stefka István és Csurka Dóra kreatív dokumentumfilmjét, A halál népbiztosát. Ennek apropóján többek között a film főszereplője, a kegyetlen tömeggyilkos Szamuely Tibor alakítójával, Resetár Dániellel beszélgetett a Pesti TV-n Vincze Emília. A színész azt mondta: a forgatás előtt nagyon belemerült a témába, rengeteget olvasott és őt is meghökkentette az a hihetetlen kegyetlenség, amivel a Lenin-fiúk ártatlan embereket gyilkoltak, teljesen rabja lett a szerepnek és a 102 évvel ezelőtti események hatása alá került. "Azokat a párhuzamokat, amiket le lehet vonni Szamuely, mint ember és a mostani kor szamuelyjei között, azt le kell vonni, Így, hogy jártam benne, pontosan látom, hogy számos Szamuely él közöttünk"– állapította meg Resetár Dániel. Ferkó Dániel, a film történész-narrátora, a Pesti TV műsorvezetője pedig arról beszélt: a vörösterror következménye, hogy Magyarország végzetesen legyengült, így jelentős részben Szamuelyéknek köszönhető, hogy ennyire tragikus végkifejlete lett a trianoni döntésnek. A balliberális oldal azóta is igyekszik relativizálni a vörösterror pusztítását és ellensúlyozni azt a megtorlás, azaz a fehérterror folyamatos kihangsúlyozásával.
Lenin helytartói élvezettel gyilkolták a magyarokat
102 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki Kun Béla és társai a Tanácsköztársaságot. Szamuelyék talán maguk sem hitték, hogy labdába rúghatnak, de miután Károlyi Mihály, a "vörös gróf" átadta nekik a hatalmat, elkezdődhetett Magyarországon is a nagy kísérlet: a kommunizmus megteremtése. Sok köszönet nem volt benne. Sem egyenlőséget, sem fellendülést nem hozott az első világháború után valóban megroppant országnak. A proletárdiktatúra 133 napja leginkább arról híresült el, hogy a Lenin-fiúk fekete bőrkabátjukban szertejártak az országban és halált leheltek mindenre, ami polgári – vagy ahogy ők mondták: "burzsuj" – volt. A Lenin-fiúk egy jelentős része frusztrált kisember volt, akinek nem jött be az élet, és dühüket azokon vezették le, akik képesek voltak alkotni, létrehozni valamit.
„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.
Bár a baloldal az emlékét is szeretné kitörölni, mi, magyarok a Horthy-korszakban álltunk föl a padlóról
A kommunista diktatúrában és azóta is mindent megtett és megtesz azért a baloldal (és liberális „szárnysegédje”), hogy kitörölje történelmi emlékezetünkből a Horthy-korszakot. Az érintett történészek és értelmiségiek először még összemosták az egész rendszert a fasizmussal és a nácizmussal; mostanában kicsit „enyhült” a hamisítás, és úgy festik le, mintha valamiféle történelmi zsákutca lett volna. Valójában Bethlen István vezetésével a korszak vezetői a megsemmisülés széléről hozták vissza a megcsonkított országot, olyan gazdasági és kulturális fellendüléssel, amire ma is büszkék lehetünk.
Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.
Ajánljuk még
A zsidó lányok gyönyörűek, a Krasznahorkai meg egy marha
Annyira reméltem, hogy megúszom és nem kell Krasznahorkai irodalmi Nobeljéről írnom. Az irodalmi Nobel már vagy hetven éve egyébként csak annyit ér, mint az utolsó harmincban a legjobb filmnek járó Oszkár.
Miért vannak válságban és összeomlóban az egykori nyugati demokráciák?
Németországban és Franciaországban is rendkívül komoly politikai és gazdasági válság van már évek óta.
Ezeknek tényleg nincs jobb ötletük az SZDSZ-nél
Ha a Momentumot a megfiatalított SZDSZ-nek neveztük, akkor Tisza Pártot innentől nem kell különösebben cizellálni, hiszen kiderült, hogy már a látszatra sem adnak.Magyargyűlölet szakmányban
