Pesti Srácok

„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára

„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára

Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.

Mindennemű kommentár nélkül tehát következzen most néhány, időrendi sorrendbe rakott, szó szerinti idézet. Valamennyi önmagáért beszél, kiegészítések, megjegyzések nélkül is, láttatva a rendszer és működtetői minden képzeletet felülmúló aljasságát.

(Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány – 1848)

PestiSracok facebook image

(Lukács György: A fehérterror társadalmi hinterlandja. Lukács György személyesen is gyilkolt a Tanácsköztársaság idején, Poroszlón megtizedeltetett egy szakasz vöröskatonát, amely nyolc halálos áldozattal járt)

(Szamuely Tibor győri beszéde 1919. április 20-án)

Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság talán legkegyetlenebb hóhéra.
Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság talán legkegyetlenebb hóhéra

(Szamuely Tibor, a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke: Szolnok, 1919. április 23.)

(Alekszander Iszajevics Szolzsenyicin jellemzése a Szovjet Büntetőtörvénykönyv híres-hírhedt 58-as cikkelyéről – Forrás: GULAG-szigetcsoport)

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, aki megírta a GULAG rémtetteit.
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, aki megírta a GULAG rémtetteit

(Roszinszkij ezredes, hadbíró, Olofsson Placid bencés szerzetes perének elnöke, Placid Atya tárgyalásán – 1945)

(A kommunista Belügyminisztérium 1946. évi VII. törvénycikke, köznépi nevén, a „Hóhértörvény” hivatalos szövege. Beterjesztője: Rajk László.) A gyakorlat később megmutatta, hogy ez kifejezetten a kommunistákhoz kötődő intézményekre, személyekre vonatkozik. (K. A.)

(Kovács János, az Államvédelmi Osztály alezredese – 1947)

(Péter Gábor altábornagy, az Államvédelmi Osztály vezetője – 1947)

Péter Gábor (balra) itt éppen Szálasit hallgatja ki az Andrássy út 60-ban lévő irodájában. Fotó: Fortepan
Péter Gábor (balra) itt éppen Szálasit hallgatja ki az Andrássy út 60-ban lévő irodájában. Fotó: Fortepan

(Rákosi Mátyás fenyegetése Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek felé. Nem sokkal később az ÁVH letartóztatta. 1948)

(Kádár János – 1949)

(Mészáros István: Kimaradt tananyag I. – Diktatúra és egyház 1945–1956)

(v. Krasznay Béla, egykori recski rab, a Recski Szövetség egykori elnöke visszaemlékezése)

(Kihallgatótiszti megjegyzés Kőrösmezey László mérnök, egykori recski rab gyanúsítotti kihallgatásán – 1950)

(Hivatalos jelentés a kitelepítésekről – 1951)

(A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata – 1953. június 28.)

(1956. évi 31. számú rendelet az internálótáborok újbóli megnyitásáról – 1956. december)

(Kádár János dicsérő szavai Csémi Károlynak, aki 1956. december 6-án öt halálesetet eredményező sortüzet vezényelt a Nyugati pályaudvarnál tüntető fegyvertelen civilekre)

(Kádár János – 1957)

A VII. kerületi Munkásőrség alakuló gyűlése a Madách téren, 1957 nyarán. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor.
A VII. kerületi Munkásőrség alakuló gyűlése a Madách téren, 1957 nyarán. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

(Kádár János állásfoglalása a Ferencváros szurkolótáborával kapcsolatban – 1957)

(Állambiztonsági jelentés a mexikóvárosi olimpiáról – 1968)

A tragikus sorsú Szucsányi András labdarúgó, aki az állambiztonság döntése értelmében nem utazhatott a mexikóvárosi olimpiára. Ezzel a kommunisták megfosztották őt egy olimpiai aranyéremtől!
A tragikus sorsú Szucsányi András labdarúgó, aki az állambiztonság döntése értelmében nem utazhatott a mexikóvárosi olimpiára. Ezzel a kommunisták megfosztották őt egy olimpiai aranyéremtől. Fotó: Fortepan

(Farkas Vladimir ÁVH alezredes saját, „Nincs mentség” című, 1990-ben megjelent könyvében)

(Vastagh Pál MSZP-s politikus, később igazságügyi miniszter – 1990)

(Horn Gyula MSZP-s miniszterelnök válasza arra az átvilágítási eredményre, miszerint a forradalom után ő is pufajkás volt – 1997)

(Fekete-Győr Andrása Momentum miniszterelnök-jelöltje az Azonnali.hu-nak adott interjúban)

(Gyurcsány Ferenc a baloldali ellenzék vezérének Facebook-bejegyzése. Dátum: 2020. augusztus 1., ami a Tanácsköztársaság bukásának 101. évfordulója. Vajon véletlen a dátum?)

Rajtunk is múlik, hogy lesz-e, lehet-e folytatás?!

Béke a kommunista diktatúrák áldozatainak poraira, legyen nekik könnyű a föld!

Vezető kép: az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak jelképes sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, az '56-os parcellában. A szerző felvétele

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)