Pesti Srácok

„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára

„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára

Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.

Mindennemű kommentár nélkül tehát következzen most néhány, időrendi sorrendbe rakott, szó szerinti idézet. Valamennyi önmagáért beszél, kiegészítések, megjegyzések nélkül is, láttatva a rendszer és működtetői minden képzeletet felülmúló aljasságát.

(Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány – 1848)

PestiSracok facebook image

(Lukács György: A fehérterror társadalmi hinterlandja. Lukács György személyesen is gyilkolt a Tanácsköztársaság idején, Poroszlón megtizedeltetett egy szakasz vöröskatonát, amely nyolc halálos áldozattal járt)

(Szamuely Tibor győri beszéde 1919. április 20-án)

Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság talán legkegyetlenebb hóhéra.
Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság talán legkegyetlenebb hóhéra

(Szamuely Tibor, a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke: Szolnok, 1919. április 23.)

(Alekszander Iszajevics Szolzsenyicin jellemzése a Szovjet Büntetőtörvénykönyv híres-hírhedt 58-as cikkelyéről – Forrás: GULAG-szigetcsoport)

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, aki megírta a GULAG rémtetteit.
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, aki megírta a GULAG rémtetteit

(Roszinszkij ezredes, hadbíró, Olofsson Placid bencés szerzetes perének elnöke, Placid Atya tárgyalásán – 1945)

(A kommunista Belügyminisztérium 1946. évi VII. törvénycikke, köznépi nevén, a „Hóhértörvény” hivatalos szövege. Beterjesztője: Rajk László.) A gyakorlat később megmutatta, hogy ez kifejezetten a kommunistákhoz kötődő intézményekre, személyekre vonatkozik. (K. A.)

(Kovács János, az Államvédelmi Osztály alezredese – 1947)

(Péter Gábor altábornagy, az Államvédelmi Osztály vezetője – 1947)

Péter Gábor (balra) itt éppen Szálasit hallgatja ki az Andrássy út 60-ban lévő irodájában. Fotó: Fortepan
Péter Gábor (balra) itt éppen Szálasit hallgatja ki az Andrássy út 60-ban lévő irodájában. Fotó: Fortepan

(Rákosi Mátyás fenyegetése Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek felé. Nem sokkal később az ÁVH letartóztatta. 1948)

(Kádár János – 1949)

(Mészáros István: Kimaradt tananyag I. – Diktatúra és egyház 1945–1956)

(v. Krasznay Béla, egykori recski rab, a Recski Szövetség egykori elnöke visszaemlékezése)

(Kihallgatótiszti megjegyzés Kőrösmezey László mérnök, egykori recski rab gyanúsítotti kihallgatásán – 1950)

(Hivatalos jelentés a kitelepítésekről – 1951)

(A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata – 1953. június 28.)

(1956. évi 31. számú rendelet az internálótáborok újbóli megnyitásáról – 1956. december)

(Kádár János dicsérő szavai Csémi Károlynak, aki 1956. december 6-án öt halálesetet eredményező sortüzet vezényelt a Nyugati pályaudvarnál tüntető fegyvertelen civilekre)

(Kádár János – 1957)

A VII. kerületi Munkásőrség alakuló gyűlése a Madách téren, 1957 nyarán. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor.
A VII. kerületi Munkásőrség alakuló gyűlése a Madách téren, 1957 nyarán. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

(Kádár János állásfoglalása a Ferencváros szurkolótáborával kapcsolatban – 1957)

(Állambiztonsági jelentés a mexikóvárosi olimpiáról – 1968)

A tragikus sorsú Szucsányi András labdarúgó, aki az állambiztonság döntése értelmében nem utazhatott a mexikóvárosi olimpiára. Ezzel a kommunisták megfosztották őt egy olimpiai aranyéremtől!
A tragikus sorsú Szucsányi András labdarúgó, aki az állambiztonság döntése értelmében nem utazhatott a mexikóvárosi olimpiára. Ezzel a kommunisták megfosztották őt egy olimpiai aranyéremtől. Fotó: Fortepan

(Farkas Vladimir ÁVH alezredes saját, „Nincs mentség” című, 1990-ben megjelent könyvében)

(Vastagh Pál MSZP-s politikus, később igazságügyi miniszter – 1990)

(Horn Gyula MSZP-s miniszterelnök válasza arra az átvilágítási eredményre, miszerint a forradalom után ő is pufajkás volt – 1997)

(Fekete-Győr Andrása Momentum miniszterelnök-jelöltje az Azonnali.hu-nak adott interjúban)

(Gyurcsány Ferenc a baloldali ellenzék vezérének Facebook-bejegyzése. Dátum: 2020. augusztus 1., ami a Tanácsköztársaság bukásának 101. évfordulója. Vajon véletlen a dátum?)

Rajtunk is múlik, hogy lesz-e, lehet-e folytatás?!

Béke a kommunista diktatúrák áldozatainak poraira, legyen nekik könnyű a föld!

Vezető kép: az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak jelképes sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, az '56-os parcellában. A szerző felvétele

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.