Pesti Srácok

természetkárosítás

Ovádi Péter a kilőtt vándorfarkasról a PS-nek: a közfelháborodás jól mutatja, hogy a magyar társadalom milyen szoros kapcsolatot ápol az állatokkal

Magyar ugar 2023 április 15.
Óriási a közfelháborodás a Borsod vármegyében vállalkozó vadász által illegálisan kilőtt svájci vándorfarkas miatt. Az M237-es kódnevű fiatal farkas még tavaly indult el Graubünden kantonból, közel 2000 kilométert tett meg négy országon át. Keletre tartott, ahol nagyobb farkaspopuláció él. Nem jutott el a szlovák határig. Útját Hidasnémetiig követte a svájci természetvédő szervezet, akik a jeladóval ellátták. A Gruppe Wolf Schweiz közösségi oldalát elkeseredett és dühös kommentek árasztották el. Többen is azt írják, a vadász, aki sunyi módon még a nemes vad tetemét is a Hernádba dobta, az egész országot bélyegezte meg, az egész magyar nemzetre hozott szégyent. Olvashatók olyan kommentek is, amelyben a hozzászólók azt írják, szégyellik magyarságukat és felvetik, hogy a társadalmunk lenyomata az ami történt, hiszen előttünk három országon átkelt az M237-es sértetlenül, majd Magyarországon egy vadász meg merte tenni azt, hogy egyszerűen kilövi...Ovádi Péter, Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos szerint a magyar társadalomról hiteles képet az ad, ahogy egy emberként háborodott fel mindenki a történteken. "Ez a közfelháborodás is bizonyítja, hogy a magyar társadalom milyen szoros kapcsolatot ápol az állatokkal, és ez így van rendjén" - mondta a PestiSrácok.hu-nak az állatvédelemért felelős kormánypárti politikus. Ovádi Péter lapunknak arról is beszélt, hogy a magyar állatvédelmi törvény az egyik, ha nem a legszigorúbb Európában, jelenleg is 40-en töltik börtönbüntetésüket állatok ellen elkövetett bűncselekmények miatt. A vándorfarkas kilövése ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda indított eljárást.
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)