Ovádi Péter a kilőtt vándorfarkasról a PS-nek: a közfelháborodás jól mutatja, hogy a magyar társadalom milyen szoros kapcsolatot ápol az állatokkal
Óriási a közfelháborodás a Borsod vármegyében vállalkozó vadász által illegálisan kilőtt svájci vándorfarkas miatt. Az M237-es kódnevű fiatal farkas még tavaly indult el Graubünden kantonból, közel 2000 kilométert tett meg négy országon át. Keletre tartott, ahol nagyobb farkaspopuláció él. Nem jutott el a szlovák határig. Útját Hidasnémetiig követte a svájci természetvédő szervezet, akik a jeladóval ellátták. A Gruppe Wolf Schweiz közösségi oldalát elkeseredett és dühös kommentek árasztották el. Többen is azt írják, a vadász, aki sunyi módon még a nemes vad tetemét is a Hernádba dobta, az egész országot bélyegezte meg, az egész magyar nemzetre hozott szégyent. Olvashatók olyan kommentek is, amelyben a hozzászólók azt írják, szégyellik magyarságukat és felvetik, hogy a társadalmunk lenyomata az ami történt, hiszen előttünk három országon átkelt az M237-es sértetlenül, majd Magyarországon egy vadász meg merte tenni azt, hogy egyszerűen kilövi...Ovádi Péter, Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos szerint a magyar társadalomról hiteles képet az ad, ahogy egy emberként háborodott fel mindenki a történteken. "Ez a közfelháborodás is bizonyítja, hogy a magyar társadalom milyen szoros kapcsolatot ápol az állatokkal, és ez így van rendjén" - mondta a PestiSrácok.hu-nak az állatvédelemért felelős kormánypárti politikus. Ovádi Péter lapunknak arról is beszélt, hogy a magyar állatvédelmi törvény az egyik, ha nem a legszigorúbb Európában, jelenleg is 40-en töltik börtönbüntetésüket állatok ellen elkövetett bűncselekmények miatt. A vándorfarkas kilövése ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda indított eljárást.
Rekorderként veszítette életét a svájci szürke farkas, annak ellenére, hogy célját nem érte el. A Graubünden Kantoni Vadászati és Halászati Hivatal tavaly márciusban látta el jeladóval a 2021-ben született állatot. M237-es majdnem egy éve, tavaly júniusban indult el hosszú útjára. Svájcból először Olaszországba ért, onnan tíz nap után Ausztria felé fordult. Bécs közelében fordult az új évbe és Magyarország felé, a Duna mentén. Február közepe óta haladt hazánkon át, kitartóan kelet felé. Érintette a Bakonyt, felbukkant Budapestnél, átúszta a Dunát, a Börzsönyön át elhagyta Nógrád vármegyét.
Jeladójának adatai szerint megtett 1927 kilométert, ezzel dokumentáltan a legnagyobb utat megtett farkas lett Európában. A szlovák határtól mindössze 3 kilométerre volt, amikor Hidasnémetinél egy vállalkozó-vadász kiszúrta és vallomása szerint kóbor kutyának nézte...lőtt... Ahhoz már nem volt elég bátorsága, hogy vállalja is tettét, legalább is első körben. Úgy próbálta megúszni az egyértelműen bűncselekménynek minősülő kilövést, hogy levette az állat jeladóját és a tetemet a Hernádba dobta.
A történtek hírére egyaránt felháborodott a civil, a természetvédelmi és a vadász társadalom. Az Országos Magyar Vadászkamara elsőként ítélte el közleményében a farkas lelövését, bejelentették, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban vadász lőtte le az állatot, etikai eljárást indítanak. Az ügyben büntetőeljárás is indult természetkárosítás gyanújával. A nyíregyházi vadásznál házkutatást is tartottak, ami a hírek szerint eredményes volt. Lapunk megkereste Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, aki kiemelte, mélyen elítéli a történteket és sokat elárul, hogy a lakosság és a vadász közösség egyhangúlag fejezte ki véleményét.
Ezen a véleményen csak osztozni tudok
– fogalmazott Ovádi Péter.
Hozzátette, ez az egyhangú közfelháborodás is bizonyítja, hogy a magyar társadalom milyen szoros kapcsolatot ápol az állatokkal, és ez így van rendjén.
A hatóságok rendkívül gyorsan reagáltak az eseményre, a Nemzeti Nyomozó Iroda természetkárosítás bűntette miatt folytat jelenleg büntetőeljárást
– húzta alá a kormánybiztos. Megkérdeztük, véleménye szerint túlmutat-e a történet egy állat tragédiáján, valóban elmondhatjuk-e, hogy Magyarország és a vadásztársadalom megítélésének is sokat ártott a vándorfarkas kilövése. Ovádi Péter emlékeztetett, hogy az esetet követően az Országos Magyar Vadászkamara állásfoglalásában 70 ezer tagja nevében egyöntetűen elítélte a farkas kilövését.
Egy-egy személy cselekménye miatt nem vethetünk meg egy egész társadalmi csoportot sem, a köztestület is azon a véleményen van, hogy a farkast kilövő vadász tette elfogadhatatlan
– hangsúlyozta az állatvédelemért felelős politikus. Hozzátette azt is, hogy a Nemzeti Állatvédelmi Tanácsban a vadászkamara is képviselteti magát és konstruktív munkát tudnak együtt végezni az állatok védelme érdekében.
Bár a közösségi médiában most sokan azt találgatják, egyáltalán kap-e érdemi büntetést, aki az állat szándékos lelövésére vetemedett, Ovádi Péter szerint Európában erre Magyarországon a legnagyobb az esély, hiszen az elmúlt években Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvényét fogadta el az Országgyűlés.
2021 év végén az Országgyűlés egyhangú döntését követően megszületett Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi tárgyú büntetőjogi környezete. Számos minősített esetet emeltünk a Büntető Törvénykönyvbe, a büntetési tétel felső határa 5 év lett. Ez nemzetközi színtéren egyébként igen magas, Horvátországban és Ausztriában ez például 2 év
– mondta Ovádi Péter. Megjegyezte, hogy ráadásul nem csak a jogszabályok adottak a komoly büntetésekhez, hanem az utóbbi időben a gyakorlat is azt mutatja, hogy egyre többen kapnak letöltendő börtönbüntetést állatok elleni bűncselekmények elkövetéséért.
Éves szinten több állatkínzó is kap letöltendő szabadságvesztést, jelenleg is körülbelül 40 fogvatartott tölti büntetését állatokat ért bűncselekmény miatt
– húzta alá a kormánybiztos. Ovádi Péter szerint ezeknek a bírósági döntéseknek nagyobb nyilvánosságot kellene kapniuk, hogy az fokozza a visszatartó erőt is.
Bízom abban, hogy a szigorítások mind a társadalom, mind az igazságszolgáltatás szemléletét ebbe az irányba mozdítják el hamarosan
– fogalmazott. Kíváncsiak voltunk, hogy az eddigi szigorításokkal vajon elértük-e már a plafont, vagy a munka folyamatos és az olyan esetek, mint a svájci farkasé újabb feladat elé állítják az állatvédelmet jogalkotói szinten is. Ovádi azt mondta, a jogszabályokkal mindig foglalkozni kell, mert azok adnak keretet az állatvédelemnek. A jogi környezetet, hátteret folyamatosan felülvizsgálják, és ahol szükségesnek látják, módosítanak, jogot alkotnak.
Nem lesz ez másképp ezt az esetet követően sem, az érintett szervekkel és személyekkel a jog erejével is fellépünk az állatokért
– summázta gondolatait a jövő teendőiről a kormánybiztos.
Vezető kép: Gruppe Wolf Schweiz
