ukrajna
Ingyen telefonálást biztosít Ukrajnába a DIGI
A kialakult különleges jogrend miatt a DIGIMobil jóváírja előfizetői számára a Magyarországról ukrán alapdíjas telefonszámokra, mobilszámokra irányuló hívások, valamint sms-ek költségét – írja a 4iG közleményében. Ezen szolgáltatások 2022. február 24-től azaz visszamenőleg lesznek ingyenesek, és visszavonásig maradnak érvényben – közölte a cég.Oroszország visszafoglalja a Szovjetuniót?
Oroszország 1991-es határai a Szovjetunió összeomlása után alakultak ki. A Szovjetunió, habár kifejezte az orosz nagyhatalmi törekvéseket és a pánszlávizmus eszméjét is, alapvetően nem etnikai, hanem ideológiai államalakulat volt. Az oroszosítás, amit minden szovjet határon belüli területen folytattak a korábbi, cári hagyományoknak megfelelően, nem az orosz etnikum megerősítését szolgálta elsősorban, hanem a nem orosz etnikumok megtörését, elpusztítását.Schmidt Mária: csak imádkozni tudunk azért, hogy ez ne fajuljon tovább
Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben és megpróbálják még jobban élezni a helyzetet. Nagyon veszélyes dolog ez. Magyarországnak az az érdeke, hogy ez a konfliktus ne eszkalálódjon, ne legyen belőle háború. Nagyon nagy dolog az, hogy békében élhetünk, ezt ne veszélyeztessük – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a háború veszélyéről, a nagyhatalmak felelősségéről és a megoldás lehetőségeiről is.Megnyugtatásul közlöm Kárpátaljáról... (Helyszíni tudósítás!)
Az életben kell egy kis izgalom, ezért mikor is utazna Beregszászba az elvándorolt kárpátaljai magyar, ha nem akkor, amikor kitör a háború. Itt viszont egyelőre nyugalom van, és bár érezteti a hatását a kétezer kilométerre dúló harc, a beregszászi emberek nem aggódnak jobban a szokásosnál.Senki nem akar világháborút – kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el.Tálas Péter: Putyin büntetőháborút indított Ukrajna ellen
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök büntetőháborút indított Ukrajna ellen, amelynek célja az ukrán kormány megbuktatása. Tálas Péter csütörtök reggel az MTI–nek úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború.Csütörtök hajnalban megindult az orosz invázió a Donyec-medencében
Vlagyimir Putyin csütörtök hajnali bejelentését követően robbanások történtek több kelet-ukrajnai városban Az orosz elnök csütörtök hajnali televíziós beszédében azt mondta, hogy engedélyezett egy „különleges katonai műveletet” Kelet-Ukrajnában – írja az AP és a BBC.Kijevben nyoma sincs a pánikhangulatnak
Kijevben a kiéleződött orosz–ukrán konfliktus ellenére nincs nyoma pánikhangulatnak a közmédia helyszíni tudósítása szerint. Az ukrán fővárosból az M1 aktuális csatorna híradójában szerda délelőtt bejelentkező tudósító úgy fogalmazott: az ukránok igyekeznek nyugodtak és higgadtak maradni. Jelezte: Kijevben élő magyarok is azt mondták neki, hogy a város megőrizte nyugalmát.Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába (videóval!)
A baloldali miniszterelnök-jelölt az ATV-ben értékelte az orosz–ukrán konfliktust, majd közölte: ő bizony fegyverekkel és magyar katonákkal is támogatná Ukrajnát a jelen helyzetben. De a momentumosok sem maradtak el a nyilatkozatokkal és felszólalásokkal, egyik kedvelt témájuk ugyanis az oroszellenes program, így örömmel hangoztatják, hogy Ukrajnát támogatni kell. Fekete-Győr András mellett érdemes felidézni Cseh Katalin tanulmányát is, aki – bár orvosi végzettsége ugyan nem indokolja – próbálkozott egy geopolitikai tárgyú – a LYMEC által jegyzett 2016-os füzetben megjelent – dolgozattal, amelyben a NATO kelet-európai kihívásaira kereste a választ, és amelyben olyan briliáns megállapításokat tett, mint például, hogy a nehézharcjárműveket légi úton szállítmányozni bizony nem könnyű feladat. Ennek ellenére február 16-án az Európai Parlamentben is megosztotta magvas gondolatait az ukrán konfliktusról, a NATO szerepvállalásáról – ez utóbbit még hazánk elleni fellépésre is buzdították korábban. Nézzük, miről is van szó.Ajánljuk még

















