Pesti Srácok

úzvölgyi katonasírok

Pogrom Úzvölgyén! - Cinkos hatósági segédlettel, kitépett keresztekkel verték a románok a katonatemetőt védő székelyeket! (László Petra és Csibra Tibor videótudósítása)

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2019 június 6.
MEGÉRKEZTEK KOLLÉGÁNK VIDEÓBEJELENTKEZÉSEI A HELYSZÍNRŐL! A jelenlévő hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját és „ki a magyarokkal az országból” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket, ledöntöttek több síremlékeket, majd azok darabjaival többeket is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. A magyarok-székelyek egy része menekülni kényszerült, az idősek és asszonyok közül többen sírtak – tájékoztatott a helyszínről Csibra Tibor és László Petra kollégánk és a Székelyhon.ro. A román csendőrség szerint ugyanakkor semmilyen atrocitás nem történt, így kollégáink képzelődtek, amikor például azt látták, hogy a közvetlen közelükben kővel bántalmaznak egy idős hölgyet. Videótudósításaink késésének hátterében az állhatott, hogy információink szerint a románok blokkolták a telekommunikációt a helyszínen. A Külügyminisztérium az esti órákban jelentette be, hogy tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek. Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője Facebook-bejegyzésében szólította fel a román miniszterelnököt, hogy menessze Carmen Dan belügyminisztert és Hargita megye prefektusát. Menczer Tamás államtikár csütörtök este jelentette be Facebook-profilján, hogy péntekre a Külgazdasági- és Külügyminisztérium berendelte a budapesti román nagykövetet. Cikkünk végén megismerkedhet az Úzvölgyi első és második világháborús hősi temető történetével és a Székelyhon.ro részletes írása alapján azzal, hogy a szomszédos, Bákó megyei község román vezetése még a román hatóságok álláspontját és a román törvényeket is semmibe vette, amikor elbitorolta a temetőt Hargita megyétől, majd oda minden történeti bizonyíték nélkül román sírokat vizionálva emlékművet és kőkeresztek sorát állíttatta fel, meggyalázva és megbolygatva az elsősorban magyar és osztrák katonák nyughelyéül szolgáló sírkertet.
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.