vezető
Szerencsések vagyunk, mert nekünk van hol gyakorolnunk a hitünket
Az újságírói szakma szépsége, hogy az ember akarva-akaratlanul, de rengeteg helyen megfordul az országban, és eljut olyan helyekre is, ahova, ha nem munkaköri kötelezettségből menne, talán sosem látogatna el. Pedig Magyarország rengeteg látnivalót rejt magában, erre én is ezeken az utakon jövök rá. Bár mindenhol más látnivalókra bukkanunk, szívmelengető, hogy Baranyától Borsodig mégis van valami, aki közös: mindenhol van templom vagy egy kis kápolna, esetleg egy imahely. A hitünk gyakorlása ugyanis fontos, s bár Magyarország keresztény ország, sokan csak a nagy keresztény ünnepekkor mennek templomba. Ennek ellenére szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nekünk – ha csak alkalmanként járunk misére – legalább van hova mennünk, ha lelkigyakorlatra, megtisztulásra vágyunk.
A hit erejével – Két, hanyatlásra ítélt, mélyszegénységben élő falut mentett meg egy református lelkész házaspár
Hanyatló falvakat ment a szlovák-magyar határon egy fiatal református lelkész házaspár, Tóth István és felesége, Viktória. Huszonegy évvel ezelőtt, amikor elvállalták a szolgálatot a Miskolctól hetven kilométerre fekvő Abaújvár gyülekezetében, azt mondták nekik, ne tervezzenek hosszú távra. Az öregedő, kétszáz lelkes faluban, valóban az Isten háta mögött alig több mint tucatnyian járhattak templomba. A hit erejével a legszegényebb falvakban, a határ mentén önfenntartó és valódi, családias közösséget építettek, aminek mások a csodájára járnak. A semmiből, valóban az Isten háta mögött, ahol magyar, betelepült szlovák és cigány él együtt, és ahol az érkezésük előtt nem látszott már a kiút. Ha azt kérdezzük, honnan volt fiatal lelkipásztorként mindehhez ereje, Tóth Viktória szerényen annyit mond: Istené a dicsőség, ők csak hittek benne, hogy az Úr nem ad olyan feladatot, amit ne lennének képesek elvégezni. Abaújváron kívül még egy kisebb szomszédos falu, Pányok is hozzájuk tartozik. Ők lettek abban a térségben a legnagyobb szolgáltató és munkáltató egyben: szociális és házi segítségnyújtó szolgálatuk ellátja az időseket és rászorulókat, gazdaságot és egy keresztény manufaktúrát is létrehoztak, jelenleg tizenöt család megélhetését biztosítják. Ez már önmagában is csoda volna, de a Tóth házaspár itt nem állt meg, a gyermekeket is maguk köré gyűjtötték; vannak, akik a gyülekezetben nőttek fel, váltak istenfélő, hívő felnőtté. Bábcsoportot alapítottak, amellyel az országot járják, gyülekezeti otthont építettek, Időközben Viktóriáékra bízták a gönci pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali intézményét is, amely majdnem csődbe ment. És ha ennyi szolgálat nem lenne elég: börtönök, fegyházak fogvatartottainak lelkét is mentik. Ma már a börtönbe szolgálni járó cursillósok észak-magyarországi központja is Abaújváron van.
Mi nem az emberiséget, hanem a mellettünk álló embert szeretjük karácsonykor
Az emberiséget nem lehet szeretni, hisz az emberiség nem ül le melléd a karácsonyi asztalhoz vacsorázni. De az emberiség sem szeret téged, hisz sosem állt ki melletted, ahogy most sem ölel át téged a karácsonyfa előtt. Azt az embert lehet csak és kizárólag valóban szeretni, aki melletted áll. Igen, most is ott van, hozzá tudsz szólni, érted és ő is ért téged. Család, barát vagy magyar – akivel együtt töltöd a karácsonyt. Az emberiség szeretetét hagyjuk meg a marxistáknak, a liberálisoknak, vagy az egész földkerekségbe szerelmes progresszív-részegeskedőknek, mi pedig szeressük csak tovább a sajátjainkat! A magyarokat, a háznépünket, a családunkat. A karácsony igazán jó alkalom erre!
Új kórházat építettünk, amelynek kapuja mindenki előtt nyitva áll – Toldy-Schedel Emillel, a Szent Ferenc Kórház főigazgatójával beszélgettünk (PS-interjú)
Takaros, a nyugat-európai színvonalat is bőven megugró kórház a budai hegyek ölelésében – sokan talán egy drága magánkórházra gondolnának a leírás alapján, azonban a Budapesti Szent Ferenc Kórház egyike annak az öt intézménynek, amelyet történelmi egyházaink működtetnek, szolgáltatásaik pedig mindannyiunk számára ingyenesen elérhetőek. Az egyházi kórházakról és a járvánnyal szembeni helytállásról Toldy-Schedel Emilt, a Szent Ferenc Kórház főigazgatóját és az Egyházi Kórházak Egyesülésének vezetőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy kollégáival a frontvonalban és a rehabilitáció folyamatában is végig jelen voltak az utóbbi időszakban éppúgy, mint ahogy idén karácsonykor is ott lesznek.
Márfi Gyula érsek: újra utat kell találnunk a hit és a szeretet között, hogy legyőzzük a halál feletti félelmet
Különös korban élünk, amelyben az események láncolata, katasztrófák sora, járvány, háborús fenyegetettség és az egészen drasztikus értékpusztulás, pusztítás már-már apokaliptikus, bibliai képeket idéz. De valóban ezek lehetnek az utolsó idők, vagy van, ami reményt adjon a felemelkedésre – erről beszélgettünk karácsony előtt Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsekkel. Márfi atya nyugállományba vonulása előtt rendszeresen nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak, osztotta meg olvasóinkkal gondolatait. Az utóbbi két évben kutatott, könyvet írt és talán mondhatni, hogy egyre nagyobb egységben látja azt, ami napjainkban történik. Üzenete elgondolkodtató: rádöbbent, hogy ott, a hamu alatt izzik a parázs, ott vannak azok a jelek, amelyekben bízhatunk. Dekadens ez a világ, amely oda vezethető vissza, hogy elszakadt egymástól a hit és a szeretet. Közben nagy erők munkálkodnak azon, hogy Európából száműzzék a kereszténységet és a keresztény hagyományokat is. Ha meg akarunk menekülni – szellemben és testben egyaránt – fel kell vérteznünk magunkat és le kell győznünk a halál feletti félelmet – így foglalható össze Márfi Gyula érsek karácsonyi üzenete.
A szegények, a gyengék, a munkából élők elismerését szorgalmazta a pápa
A nagyság keresésétől és a feltűnési vágytól uralt világban a láthatatlan kicsik iránti szeretetet nevezte a gyermek Jézus születése üzenetének Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában tartott vigílián péntek este, amelyen – az előző évivel ellentétben – hívők is részt vettek.
Erdő Péter: karácsony öröme vigasztalást hoz és biztonságot ad
Karácsony öröme, Isten szeretete az emberiség iránt vigasztalást hoz a gyászolóknak és biztonságot ad azoknak, akik a betegségtől és a bajoktól való félelemben élnek – erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szenteste Budapesten. A bíboros a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában úgy fogalmazott: karácsony rádöbbent minket, hogy mi igazán fontos az életünkben, megnyitja szívünket egymás felé, képessé tesz az igazi bűnbánatra és megmutatja Isten megbocsátó irgalmát.
Gorbacsov szerint az Egyesült Államok arroganciája vezetett az orosz–amerikai kapcsolatok elmérgesedéséhez
Mihail Gorbacsov lemondásának harmincadik évfordulója alkalmából adott interjújában beszélt az orosz–amerikai kapcsolatok elhidegüléséről. A Szovjetunió utolsó vezetője szerint az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháború után, egyoldalúan kiáltotta ki magát győztesnek, és ennek a folyamatnak lett a következménye a két ország viszonyának újbóli elmérgesedése.
Amikor elefántbőr van az arcon: Gyurcsány csicskása tisztességes kormányzást ígér és a gonosz Orbán elzavarását (Karantén-vlog)
Itt van a Szenteste, a Karantén pedig néhány nappal korábban gondoskodott arról, hogy aki december 24-én is képes egyet a karácsonyi vacsora előtt vagy után dühöngeni, vagy egy pohár bor mellett nevetni és szörnyűlködni, ne maradjon vlog nélkül ezen a napon sem. Igyekeztünk kicsit ünnepibb témákat találni, de ennek is az lett a vége, hogy feldühítettük magunkat, hiszen az ellenzék számára a karácsony vélhetően úgyis csak simán fenyőünnep, a baloldali trendek szerint pedig úgy sincsen szükség a karácsonyra. A vlogot ezért Orbán Viktor bejelentésével kezdtük, hiszen a miniszterelnök a rendőröknek és a katonáknak hathavi fegyverpénzt ígért februárra a tízszázalékos béremelés mellé. A kisemberek mellett szavakban következetesen kiálló baloldal akkor szokott bajba kerülni, amikor a tettekre kerül a sor, hiszen országromboló kormányzásaik alatt sosem emelték a fizetéseket, mindig volt kifogás és mindig volt hibás, egy dolog azonban konstans volt: megszorítások kellenek. A baloldal számára inkább az volt a fontos, hogy szembeállítsák a magyart a magyarral, értelmiségit a fizikai dolgozóval, irigységet, gyűlöletet tápláljanak az emberekbe. Ma sem csinálják másképpen, amit a Párbeszéd éves összefoglalója is bizonyít: az egyszázalékos szélsőbaloldali törpepárt konkrétumok nélküli gyűlöletvideót állított össze saját magáról, hiszen 2021-ben nem tudtak másról beszélni, mint ellopott milliárdokról és Orbán Viktorról. A gyomorforgató Varju László is szerepet kapott az adásban, aki Gyurcsány csicskásaként a tisztességről merészelt beszélni bicskanyitogató stílusban. Végül a Momentum hatalmas öngólja is belefért a vlogba, akik kitették közösségi oldalukra, hogy Orbán Viktor tönkretette az országot, ezt pedig azzal támasztották alá, hogy négy év alatt háromszáz forinttal nőtt egy négyfős család karácsonyi menüjének az ára. Itt tartanak ők, mi pedig cserében áldott, boldog karácsonyt kívánunk minden kedves nézőnknek, és tartsatok velünk a következő évben is, hiszen nagyon erős hónapok állnak előttünk. Most azonban pihenjetek ti is, töltődjetek fel családi körben és néhány napra felejtsétek el az országromboló kommunistákat!Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
