vezető
Így lophatta meg saját cégét a vörösbáró, Bige László
Faék egyszerű megoldással, arcpirítóan pofátlan módon lophatta meg saját cégét, a Péti Nitrogénműveket a baloldal kasszása, Bige László a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségvádirata szerint.Ez még abban az időszakban is ment, amikor a műtrágyabiznisz éveken át veszteséget termelt az ország egyik leggazdagabb emberének – mondta a PestiSrácok.hu-nak a vörösbáró legújabb büntetőügyére rálátó forrásunk. Mint ismert, Bige Lászlót közel egy éve vették őrizetbe, majd néhány hete vádat is emeltek ellene különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés elfogadása vádjával. Mivel már korábban is volt folyamatban ellene büntetőeljárás hasonló bűncselekmények miatt, a milliárdost akár 15 év börtönbüntetésre is ítélhetik. A bonyolultnak tűnő gazdasági machinációk részletei eddig nem láttak napvilágot; az ügyészségi közleményből csak az derül ki, hogy a Bige tulajdonában álló, a műtrágyaágazatban egyeduralkodó Péti Nitrogénművek potom pénzért adott el papíron leminősített műtrágyát – a saját érdekeltségbe tartozó kereskedő cég persze jóval drágábban adta tovább, a különbözetből Bige zsebbe kapott vissza. Hogy mit is jelent ez, és miért lophatta meg Bige a saját cégét (legalábbis az ügyészség szerint), erről beszélt lapunknak a Nitrogénművek ügyeit belülről ismerő informátor. Csurka István, a színművészeti nemzetőr parancsnoka így idézte fel a szovjet betörést (Videó!)
65 éve győzött a forradalom, egy nép felállt és azt mondta: elég volt. A világ akkori legerősebb hadseregének a legkomolyabb harci erőt kellett mozgósítania, hogy elfojtsa a forradalmat, a magyarok szabadságharcát. A Pesti TV Mintha tegnap történt volna... című műsorában Csurka István, mint a Színművészeti Főiskola egykori nemzetőr parancsnoka idézi fel – egy, csak kevesek által ismert archív felvételen – a szovjet tankok bedübörgését Budapestre november 4-én. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese emlékeztet, hogy bár a régi kommunisták az egész országban igyekeztek átmenteni magukat és az élére állni a forradalmi eseményeknek, azonban néhány nap alatt kibukott, hogy végül is ki áll a magyar szabadság pártján, és ki van ellene. Egy-két vidéki városban a helyi párttitkár próbált polgárháborús helyzetet előidézni, de végül ők is elmenekültek Kárpátaljára. 1956. november 4-én Csurka Istvánhoz hasonlóan sokan látták, hogy a szabadságáért, az életéért harcoló magyar népet magára hagyták és nincs kilátás. Mégis voltak, akik megpróbálták a lehetetlent. Csepelen, Újpesten november 12-ig harcoltak a munkások, géppisztollyal és Molotov-koktélokkal igyekeztek veszteségeket okozni a szovjeteknek. Hasonló küzdelmet folytatott megmaradt forradalmárok maroknyi csoportja a budapesti Móricz Zsigmond körtéren is. A műsorban fény derül a forradalom egy kevéssé ismert részletére. A tatai szénmedencében november 4-e után egy brutális karhatalmi csoport látott neki, hogy leszámoljon a forradalommal. Kegyetlenségük miatt a bányászok a küzdelem minden reménytelensége ellenére is felvették ellenük a harcot, a puszta létükért küzdöttek. Máthé Áron történész emlékeztet a magyar asszonyok bátor kiállására. Nemcsak azért, mert december elején nőtüntetést tartottak, hanem mert a kádári megtorlás során ők voltak, akik a férjek, gyermekek kivégzése után tartották a lelket a megmaradt, csonka családokban. Őrizték a lángot akkor, amikor egy szál virágot sem lehetett a kivégzett szeretett férj, fiú sírjára vinni. Ezeknek a megcsonkított, megbélyegzett családoknak a poklot poklát kellett átélni. A veszprémi mártír, Brusznyai Árpád családjában a gyermekek megbélyegzettek lettek, de ugyanezt kellett elszenvednie a nemrég elhunyt Regéczy-Nagy Lászlónak is – emlékeztet Máthé Áron. A műsorban szóba kerül a vérbírák szerepe a megtorlásban. Azokat a valódi jogászokat, akik nem voltak hajlandóak közreműködni a koncepciós perekben, kommunista nyelvhasználattal élve deklasszálták, azaz mehettek segédmunkásnak, ha alkalmazták őket egyáltalán. Helyüket úgynevezett népi bírák, illetve népi ülnökök vették át; nekik semmi jogászi képesítésük nem volt. Egy népi ülnöki kinevezéshez elég volt a három elemi elvégzése. Ők aztán gátlástalanul eljátszották a kommunista vezérek által rájuk osztott szerepet, szórták a halálos ítéleteket és az életfogytiglani börtönbüntetéseket. Tisztelegjen velünk a szovjet hadsereget feltartóztató szabadságharcosok, a pesti srácok előtt! – Ma este hatkor a Bem téren
Már ötödszörre rendezi meg a PestiSrácok.hu – immár a Pesti TV-vel közösen – a Halhatatlanok napját, amellyel az 1956. november 4-i szovjet invázió megindításának évfordulóján a világ legnagyobb százazföldi haderejével szemben Magyarország függetlenségéért fegyvert fogó hősökre, a pesti srácokra és vidéki társaikra emlékezünk és díszlövéssel, zenével, méltatással tisztelgünk a köztünk lévő társaik előtt. Jöjjön el, legyen ott Ön is este hat órakor, a budai Bem József téri ’56-os emlékfalnál! Velünk lesz Varga János és Trencsényi László Corvin-közi szabadságharcos, felolvassuk Wittner Mária üzenetét. A forradalmárokat méltatja Borvendég Zsuzsanna történész és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője. Fellép Farkas Márton énekes és népzenekara. Az ’56-os pesti srácokat megelevenítik, a díszlövést leadják a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tagjai és barátai.