vezető
Erdélyben, Romániában 28 év fegyház, itthon még a fele sem intézetis gyermekek folytatólagos megerőszakolása miatt
Nagyon nem szeretem a "bezzeg Románia" lózungot, amit általában pikírten szoktunk használni mi, jobboldali újságírók, amikor a balliberálisok Romániával példálóznak. Nem gondoltam volna, hogy egyszer nekem kell ilyet írnom, méghozzá nem idézőjelbe téve... A mostani eset azonban azt mutatja, hogy akad olyan terület, ahol példát vehetünk keleti szomszédunktól, gyermekvédelem és jogalkalmazás terén biztosan. A családból kiszakított gyermekek többszörösen traumatizáltak, hozzájuk kellene a legtöbb szakértelem
Azok a gyermekek, akiket valamilyen okból kiszakítanak a családból, gyermekotthonba, illetve nevelőszülőkhöz kerülnek többszörösen traumatizáltak, az ő megfelelő kezelésükhöz kell, kellene a legtöbb szakértelem. A gyermekvédelmi rendszer legfőbb hiányossága abból fakad, hogy felhígult a szakma, nincs megfelelő kiválasztódás és perspektíva és nagyon sok a pályaelhagyó. Gyermekfelügyelőnek például a létszámhiány miatt bárkit felvesznek az utcáról. Ugyan vannak belső képzések, de azok nem kellően alaposak - többek közt erről beszélgettünk gyermekvédelmi sorozatunkban Bozsoki Róberttel, aki immár harmincadik éve dolgozik a gyermekvédelemben. Jelenleg az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona szakmai vezetője, korábban pedig évtizedeken át a Hűvösvölgyi Gyermekotthon igazgatója volt. A szakemberrel stúdiónkban beszélgettünk általános szakmai kérdésekről, többek közt arról, milyen okokkal emelnek ki családból egy gyermeket, mi történik egy családból kiemelt gyermekkel, és miért nem igaz, amit sokan gondolnak, hogy őket már örökbe is lehetne fogadni... de szóba kerültek olyan aktuális, égető ügyek is, mint a közelmúltban történt nevelőszülőkre bízott gyermekekkel történt tragédiák. "Én addig senkinek nem adnék ki nevelőszülői engedélyt, amíg nem szerzett szakmai tapasztalatot gyermekotthonban és nem ismerte meg ez a világot" - fogalmazott a műsorban Bozsoki Róbert. Nem tudom, hol vannak a határok, kimondom, amit gondolok, aztán néha pórul járok – Portrébeszélgetés Ambrózy Áronnal (VIDEÓ!)
Szociológusként – ahogyan ő mondja: muciológusként – szerzett diplomát és a PestiSrácok.hu előtt piackutató volt. Huth Gergelyt már régóta ismerte, így keveredett a szerkesztőség közelébe, később pedig több, azóta jól ismert kollégát is ide csábított, köztük Szabó Gergőt, Dezse Balázst és Bálint Botondot is. Úgy gondolja, hogy szórakoztatóbb az újságírás, ha kimondjuk azt, amit mások nem mernek, akkor is, ha egy kis véleményt csempészünk a hírekbe. Ő maga is megteszi ezt: nem tudja, hol van a határ, ha a véleményéről van szó, de nem zavarja, ha emiatt néha pórul jár. Abszolút nem karrierista, ezért korábban sem gondolkodott azon, hogy mi akar lenni, és most sem tudja, hogy merre viszi majd az útja. Bár sokan nagyon szeretik a humoros cikkeit, megnyilvánulásait, nem tartja magát igazi újságírónak. Még sosem találkozott Orbán Viktorral, de ha lenne alkalma beszélgetni vele, akkor a téma a foci lenne. A kikapcsolódást számára a zenélés jelenti: ahogyan sok más jobboldali megmondóember, ő is a rockzene kedvelője. Ismerjék meg közelebbről Ambrózy Áront! 
