videó
GEOrgPOLITIKA a Donbasszból – Mariupoli diákok beszéltek arról, hogyan lőtték az ukránok a várost
Mariupolt, azaz Mária városát a görögök alapították 1779 körül. Most, ha túljutunk a katonai ellenőrzőponton, egy hatalmas Szűz Mária-ikon fogad a város bejáratánál. A Krím-félszigetről áttelepült görög kisebbség mind a mai napig nagyon büszke a hellén örökségre. A kis tengerparti éttermekben visszaköszönnek a görögországi ízek, és a helyiek nagyon örülnek, ha ezt meg is említed. A szőlőlugassal benőtt kerthelyiségben nem tudtunk ellenállni a hideg sörnek, mivel 35 fokos meleg volt a városban. Elnéztem a strandról betérő jókedvű helyieket, és itt, a béke szigetén semmi sem emlékeztetett a háborúra. Ám ez azonnal megváltozik, ha kilépsz a szőlőlevelek árnyékából és szétnézel. Az utcákon sok helyen még látszanak a gránátok ütötte lyukak, amelyeket az autósok rutinnal kerülgetnek, de mindenütt érzed az aszfalt szagát is, mert megállás nélkül, a hét minden napján, huszonnégy órában dolgoznak a felújításon. Hogy hogyan lőtte szét az ukrán hadsereg (is) az ukrán állampolgárok által lakott települést, arról helyi diákok beszéltek. GEOrgPOLITIKA a Donbasszból – „A halálzóna kórházában jártam”
Kollégánk ismét a Donbasszból jelentkezik, az ott töltött második-harmadik nap összefoglalója pedig ismét megrázó, drámai képet nyújt az orosz–ukrán háború mindennapjairól. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a PestiSrácok.hu munkatársa az orosz védelmi minisztérium meghívására, vállaltan a "másik oldal" szemszögéből vizsgálja meg a háború borzalmát, de a civilek szenvedését nem lehet ilyen vagy olyan szemüvegen át nézni. Riportjából kiderül, hogy nyilvánvalóan civil célpontokra (is) vadászik az ukrán hadsereg, a drón- és rakétatámadások áldozatai között nagy számban vannak bevásárló anyák, gyermekek és az állandó célpontnak számító buszsofőrök. Az orosz erők olyan nyugati kazettás bombák maradványait is megmutatták Georg Spöttlének, amelyekkel kórházakat és más civil célpontokat terítettek be az ukránok. FIGYELEM, megrázó videó! Szélsőségesek bíróság előtt a Horthy-rendszerben – Honi felderítés (Videó)
Józan értékítéletű ember ma már nem retteg a Horthy-fasizmustól, mégis sokan vannak idehaza és a szomszédos népek körében is, akik megteszik, ezért nem lehet elégszer cáfolni. Az viszont ritkán kerül szóba, hogy miként állt a Horthy-rendszer a valóban szélsőséges, társadalom- és államrend-felforgató törekvésekhez. Hiszen valóban léteztek akkor még számottevő erejű fasiszták, a kommunista mozgalom pedig akkor is egyre intenzívebben próbálta megdönteni a törvényes rendet. A kettő között különbséget tett, hogy a kommunisták akkor már túl voltak a bemutatkozáson: 1919-ben az egész ország megláthatta, miféle alakok ezek. A fasiszták viszont még csak bontogatták a szárnyaikat, és egyelőre senki sem sejthette, mivé fajul majd 1944-ben a tevékenységük. Az ügyészségen és a bíróságon viszont egyiküknek se volt pardon, ha túlzásba vitték a mozgalmi szervezkedést. A szélsőségesekkel szembeni hozzáállásról, ellenük indított perekről és a párhuzamosan leültetett Rákosiról és Szálasiról Drócsa Izabella jogtörténész árult el részleteket. Karikó Katalin, Böjte Csaba és Szilágyi Áron kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket
Egy nemzetnek szüksége van példaképekre, olyan példaképekre, akikkel egy nyelvet beszélünk, akikkel közös a történetünk, akik olyanok, mint mi, mégis jobbak. Akikre úgy nézhetünk fel, hogy közben magunkra ismerünk – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Esztergomban, a Királyi Palotában, ahol augusztus huszadika alkalmából átadták hazánk legmagasabb állami kitüntetéseit, a Szent István-rendet és idén újra a Becsület-érdemrendet is. A Szent István-rendet Karikó Katalin, az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák kifejlesztője, valamint Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, míg a Magyar Becsület-érdemrendet Böjte Csaba ferences szerzetes, az idén harminc éves Szent Ferenc Alapítvány vezetője, hatezer nehéz sorsú gyermek megmentője, gyámolítója kapta. Novák Katalin azt mondta, a három rendkívüli magyar emberben közös, hogy nemcsak tehetséges és szorgalmas magyarok, hanem életük értelme a szolgálat. Közös jelmondatuk is lehetne: Egy mindenkiért!