visegrádi négyek
Hogyan nevelik a franciák Közép-Európát? – Trócsányi László könyvet írt párizsi nagyköveti éveiről
Lehetünk-e büszkék alkotmányos múltunkra, keresztény gyökereinkre, kell-e szerepet adni olyan intézményeknek, mint a házasság és a család, hogyan viszonyuljunk a diktatúrák bűneihez, bűnöseihez és áldozataihoz? – teszi fel a kérdést Trócsányi László igazságügyi miniszter legújabb, Párizsi Napló című könyvében. Az akkori párizsi nagykövet 2010 és 2014 közötti diplomáciai szolgálatát rögzítő napló kapcsán a szerzőt a támadásokról, az értékviták tartalmáról, a francia–magyar kapcsolatok jelenéről és jövőjéről faggattuk. Trócsányi László többek közt elmondta, Emmanuel Macron a Brexit után politikai értelemben Európa vezetőjének mondhatja magát, megelőzve a jelenleg bizonytalankodó németeket. Arról is beszélt, a Visegrádi Négyek szálka a francia politika szemében, nem beszélve arról, hogy mind gazdasági, mind politikai értelemben egyre fajsúlyosabbá válik a közép-kelet-európai tömb. Nem könyöradomány az uniós támogatás, hanem üzlet
Jól átmozgatta a hazai közgazdász társadalmat Thomas Piketty francia sztárközgazdász közelmúltbeli tanulmánya, amely azt állítja, hogy az EU fejlett nyugat-európai tagállamai igencsak jól járnak a 2004 után csatlakozott államoknak folyósított kohéziós támogatásokkal, hiszen a befizetéseiknél több tőkét visznek haza tőlük. Azonnal többen feladatuknak érezték idehaza megcáfolni Piketty-t, igaz, volt, aki megvédte, így aligha lehet igazságot tenni a szakmai részletekkel előhozakodó, teljesen ellentétes vélemények között. Ha viszont nem deríthető ki, hogy mi itt, a történet ezen végén jól járunk-e a multik jelenlétével és az EU-s támogatásokkal, vagy sem, akkor nézzük meg, mi a helyzet a túlsó végen, vagyis azoknál, akik adják ezt a pénzt!