A baloldali pártok a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését erőltetik úgy, hogy közben arról sincs fogalmuk, hogy annak bevezetése mennyibe kerülne az államnak – erről beszélgetett a Hír TV Címlap című műsorának első felében Hegedűs Barbara, a Fidelitas alelnöke, Veszprém alpolgármestere, és az Origo munkatársa, Kroó Zita. A műsor második felében pedig M. Dobos Marianne az Alapjogokért Központ elemzőjével, Párkányi Eszterrel és a Századvég elemzőjével, Halkó Petrával beszélgetett az isztambuli egyezményről, amiből a lengyelek kilépnének.
Hegedűs Barbara Veszprém alpolgármestereként leszögezte: városukban nem vezettek be alapjövedelmet, ellenben a veszélyhelyzet idején keresték a lehetőségeket arra, hogy hogyan tudnak segítséget nyújtani azoknak, akik a pandémia miatt nehéz helyzetbe kerültek. Veszprémben krízistámogatást vezettek be a rászorulóknak, gazdaságvédelmi támogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, valamint a szociális támogatásokkal segítik a lakosságot – jegyezte meg. Az alpolgármester hangsúlyozta: nem gondolkodnak abban, hogy bármiféle alapjövedelmet bevezessenek, inkább arra törekednek, hogy mindenkinek munkát biztosítsanak.
A baloldali vezetésű I. kerületben viszont bevezették a válságkezelő alapjövedelmet, amelyre 46 millió forintot szántak, és mintegy 400 lakos részesült is ebben a juttatásban. A műsorvezető azonban emlékeztetett: ezek szerint mégsem jár mindenkinek alanyi jogon a támogatásból. Az Origo munkatársa erről úgy vélekedett, hogy
az ingyen pénznek nyilván mindenki örül, de ahhoz, hogy ebből mindenki részesülhessen, sokkal nagyobb büdzsére lenne szükség.
Kroó Zita szerint, ha a baloldali vezetésű I. kerület kifogy a pénzből, az államnál fog kopogtatni, hogy segítsen tovább fizetni a bevezetett alapjövedelmet. A feltétel nélküli alapjövedelemről Hegedűs Barbarának Margaret Thatcher híres mondása jut eszébe, miszerint
a szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak a más pénzéből.
A Fidelitas alelnökének gondolatához kapcsolódva Kroó Zita emlékeztetett: az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban a leghangosabb párt a Párbeszéd, amelynek közgazdásza, Büttl Ferenc maga sem tudja megmondani, hogy mennyibe kerülne az államnak a támogatás bevezetése.
A műsor második felének témája az isztambuli egyezmény volt, amiből a lengyelek most szeretnének kilépni. Az Alapjogokért Központ elemzője azonban emlékeztetett, hogy a lengyelek korábban már ratifikálták az egyezményt, ezért nem olyan egyszerű belőle kihátrálni. Párkányi Eszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kezdeményezésnek köze van ahhoz a petícióhoz is, amit az Alapjogokért Központ indított még június közepén, többek között egy lengyel intézet bevonásával, annak érdekében, hogy az EU ne ratifikálja az egyezményt.
Ezt a petíciót eddig már mintegy 50 ezren írták alá, és a tervek szerint szeptemberig lehet hozzá csatlakozni
– fűzte hozzá.
A lengyelek azonban nemcsak az egyezmény kapcsán tettek erős kijelentéseket, hanem az LMBTQ-jogok is olyan témát jelentenek náluk, amiben mind az államfő, mind a kormány felszólalt. A Századvég elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte:
a legutóbbi választásokon is azt láthattuk, hogy az LMBTQ-jogok erősen a kampány témájává váltak, és Duda volt az, aki kijelentette, hogy az LMBTQ-jogok kvázi rosszabbak, mint a kommunizmus volt.
Halkó Petra szerint ez a kijelentés is erősen tükrözi, hogy milyen állásponton van az ügyben.
Forrás: Hír TV, Origo; Fotó: Hír TV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS