A magyar- és világtörténelem egyik legdicsőbb napja október 23-a. Hatvannégy esztendeje e napon szállt szembe egy megnyomorított ország maroknyi elszánt fiatalja a világ leghatalmasabb szárazföldi ármádiájával. Ilyen a magyar virtus! Mint megannyiszor történelmünkben, megmutattuk a világnak, hogyan kell az irtózatos túlerővel birokra kelni.
A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat”
– ezek Albert Camus francia író szavai az ötvenhatos magyar szabadságharcról néhány hónappal annak vérbefojtása után. Csakhogy hiába az intelem: ötvenhatot és a magyar szabadságharcosokat bizony elárulták, a tömeggyilkosokat „igazolták”.
Az elárulók sorában első a fényességes Nyugat, amely végső kitartásra buzdította a T-34-esek ellen szinte puszta kézzel harcoló fiainkat, s még akkor is a hamarosan érkező amerikai fölmentősereggel hitegetett minket, mikor az amerikaiak már megígérték a szovjeteknek, nem avatkoznak közbe. Cserben hagytak minket. Nem holmi morális emelkedettség mozgatta a Nyugatot akkor sem – sosem –, kizárólag az érdekei. Amiben, persze, nincs semmi meglepő – legfeljebb annyi, hogy egyes honfitársaink hogyan képesek a világtörténelmen végigvilágító morális fáklyaként tekinteni a Berlin–Párizs–London–Washington-tengelyre, s folyamatosan elalélni tőle.
Az elárulók sorában második az a Nagy Imre, aki ellenforradalmároknak nevezte Pongrátz Gergelyéket, Wittner Máriáékat; aki statáriumot rendelt el, amely alapján szabadságharcosokat végeztek ki; aki október 25-én személyesen kérte a szovjet megszállókat, küldjenek újabb hadosztályokat Budapestre; és aki hivatalban lévő miniszterelnökként nem tett semmit a sortüzek megakadályozásáért, amelyeknek október 29-ig körülbelül 220 ártatlan ember esett áldozatul.
S elárulták azok a százezrek is, akik 1957. május 1-jén lelkesen ünnepelték a szabadságharcot vérbe fojtó, több száz forradalmárt kivégeztető Kádár Jánost a Felvonulási téren. Ez nemcsak árulás volt, hanem – Camus szavaival – a gyilkos igazolása is.
Minden ünnepi szónoklat/iromány kihagyhatatlan része a történelmi átkötés, az analógia. Hogy a hallgatót/olvasót rádöbbentsük, ma neki is ugyanúgy küzdenie kell valami ellen, miként őseinknek. Lám, az MSZP egyik társelnöke, (aki nem a Kunhalmi, de a nevét senki nem tudja) tegnapi „ünnepi beszédében” a következőket mondotta:
A magyar nép ma csendes szabadságharcot vív, az elnyomó hatalom neve pedig Fidesz. (…) Segíteni kell a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatóit és tanárait, akiket ma ugyanúgy rendbontó csőcseléknek nevez a Fidesz, ahogy az 1956-os elnyomók is annak nevezték az akkori, ellenük lázadó egyetemi ifjúságot.
A Fidesz tehát egyenlő Rákosi Mátyással. Az ötvenhatos egyetemista forradalmárok pedig ugyanazok, mint a nyári Soros-táborban kiképzett anarchista ripacsok, akik sokkot kapnak wifi nélkül, vagy ha a libsi beltenyészeten kívülről érkezne hozzájuk új tanár…
Látható: ez is egyfajta analógia ötvenhat és a jelen között. Egy tyúkagyból ennyire futja. A magyar nép ma annyira „csendes szabadságharcot vív” a Fidesz ellen, hogy háromszor egymás után kétharmadot adott neki. Szabadságharc, mi? Az egyetemfoglaló, az oktatást ellehetetlenítő csőcseléket pedig nehéz másképp nevezni, mint csőcseléknek. Ám olyan fene nagy az elnyomás, hogy mindennek dacára a hajuk szála sem görbül, játszhatják a blokádosdit. Diktatúra? Hát persze…
- Cseppet dühítő, vagy talán inkább vicces, hogy az ötvenhatos szabadságharc ötvenedik évfordulóján tüntetőket agyba-főbe verető, szemeket kilövető, a magyarokra lovasrohamot vezénylő, fideszes országgyűlési képviselőt eszméletlenre ütlegelő MSZMP-utódpárt elnöke magyarázza el, mi az a diktatúra…
Ha életszerűbb analógiát keresünk ötvenhattal, adja magát a nyugati birodalmi törekvésekkel szembeni, tíz éve dúló magyar szabadságküzdelem. Bár hazánkat most nem tartja megszállva idegen hadsereg, mégsem vagyunk függetlenek: egy eszét vesztett, dekadens birodalom lábtörlőjeként szolgálunk, amely a pokol fele zuhantában minket is magával akar rántani. A harmadik világ söpredékének kötelező betelepítését, államilag támogatott nemátalakító műtéteket, óvodások szexuális felvilágosítását és nemi identitásában való elbizonytalanítását követeli tőlünk. Olyasmiket, amikért épelméjű korokban diliház járt volna.
- Mivel most is ellenállunk – mint ötvenhatban, negyvennyolcban, Rákóczi és Bocskai idejében; mindig –, próbálnak minket móresre tanítani. Ezúttal T-34-esek helyett kamu jogállamisági eljárással, Sztálin-orgona helyett szénaboglyahajú holland hisztérikával, ISU-152-es önjáró lövegek helyett a nekünk (vissza)járó uniós források elvételével zsarolnak minket. Jogi csűrés-csavarással ki akarják kényszeríteni, hogy beeresszük az Európa megszállására érkező barbárokat.
Móresre tanításunkhoz nélkülözhetetlenek a Nyugat által kitartott itteni tapsoncok – az ideiglenesen Magyarországon állomásozó balliberális ellenzék. Az ötödik hadoszlop. A világ egyetlen ellenzéke, amelybe minimális nemzeti érzés sem szorult. Akik naponta követelik a Nyugat büntető intézkedéseit, rágalmazzák saját hazájukat nyugati lapokban, brüsszeli fórumokon. A legképtelenebb hazugságokkal keltik Magyarország rossz hírét, hergelik ellenünk a világot, hátha Brüsszel, a NATO vagy az ENSZ megelégeli, s megdönti végre az Orbán-kormányt. Kádár János ezekhez képest egy hazafi volt.
1956-ban legalább tiszta helyzet volt: látszott az ellenség. Most egy tébolyult birodalom láthatatlan béklyói, sátáni hálózata ellen kell küzdenünk maradék szuverenitásunkért, nemzeti létünkért, a mindent elborító őrület ellen. Miközben sokan még azt sem veszik észre, hogy hadban állunk. Nem értik meg, hogy az óvodai „érzékenyítés” hosszú távon pusztítóbb fegyver, mint kétezer szovjet harckocsi. Felmérés bizonyítja: az Egyesült Államokban, ahol már dübörög a kicsik genderagymosása, a fiataloknak csupán hetven százaléka tartja magát heteroszexuálisnak. A neoliberalizmus nem más, mint az élet, a teremtett rend tagadása, tömeges harakiri.
Hesslerezredes
2020-10-26 at 12:20
Én azt gondolom, hogy Pozsgainak igaza volt: 56 népfölkelés volt.
Ami több is és kevesebb is a forradalomnál.
Amiben több, az az, hogy a nép túlnyomó többsége – még sok kommunista is – egyetértett abban, hogy a rákosista-sztálinista bandának takarodnia kell.
Amiben kevesebb, az az, hogy a forradalmak mindig ideológiák mentén keletkeznek, viszont 56-ban nem volt semmilyen ideológia.
Mindkét eset 56 javára írandó.
Viszont magyar szokás és sors szerint baromi gyorsan átcsapott szabadságharcba.
És rossz sorsunk szerint ezt baromi gyorsan le is verték.
Valamiért azonban mi imádjuk a ‘forradalmárkodást’ és ezért bele vagyunk habarodva a ‘forradalom’ szóba.
Pedig már 48 is alapvetően a pénzről szólt: hagytak volna bennünket menni a francba, ha átvállaltuk volna a Habsburgok Rotschildok felé fennálló államadósságának egy jelentős részét.
És talán 56 is másként alakul, ha azt kérjük a szovjetektől, hogy engedjék meg nekünk a semlegességet és a ‘finnlandizációt’ – de a dolgok iszonyat gyorsan elfajultak, sajnos voltak itt is vérengzések, a felkelői oldalon (nem ok nélkül persze!), úgyhogy volt ürügy beavatkozni.
Azért a nép egy jelentős része egyáltalán nem akarta, hogy a 45 előtti világ a nagybirtokrendszerével, meg minden mással együtt visszajöjjön, és sajnos voltak jelek, hogy ezt nem lehet kizárni.
Nekem 56 legfőbb követelése a semlegesség követelése volt és maradt.
Na, ha ez megvalósul, akkor mondhatjuk, hogy egyrészt tényleg független állam vagyunk, másrészt megvalósítottuk 56 követeléseit.
Zsike
2020-10-23 at 21:06
Tisztelet és köszönet ezért a lényeglátó, mélyen igaz cikkért!
Nagyon bántó, ami ma történt: az SZFE felbérelt bolondjainak mai “előadása”, az állami BKV (BKK) budapesti járatain az ostoba színinövendékek kéretlen fellépésének bekapcsolása (Kamugeriék aljas akciója!) és az újabb kutatás, ami szerint a kommunisták szerveztek állítólag egy megmozdulást, annak érdekében, h a kivonulásra kötelezett szovjet hadsereg (Ausztriából) Magyarországon maradhasson. Ezzel is kisebbítvén a forradalom jelentőségét, a felkelők hősiességét, áldozatának szükségtelen voltát. A szocialista típusú forradalommá konvertálásáról nem is szólva! A Miniszterelnökünk küzd az EU futóbolondjaival és ideológiai ámokfutásukkal, kérdés, merre megy az EU, merre sodorják a körülmények?! Sok új helyzet elé nézünk (USA? Németo. Hamarosan Fro is választani fog, ha ki nem irtják addig őket a békés muszlim befogadottjaik / honfitársaik).
Feri
2020-10-23 at 20:17
Nemzetközi politika, EU, NATO …
Az első fokozódik “elvtársak”.
A második hanyatlik.
A harmadik … ??? =USA, szárban van.
Most kell a jó ütemérzék, s ezt bízzuk a Kormányra !!! Eddig jól csinálta.
(*❛‿❛)→ V4
Alcapi
2020-10-23 at 11:45
Na, ezért kell mihamarabb kilépni az EU-ból! Ameddig tagja vagyunk, a címben szereplő megállapítás nem állja meg a helyét!
khm
2020-10-23 at 09:10
ballib.
Éppen a Himnusz megy ezért nem küldelek al a qrvanyádba,csak később. Most!
K
2020-10-23 at 08:03
Ubul 2020-10-23 at 07:53
Hozzászólásodban nincsennek tények,és ellenérvek, így hozzászólásod bizonyíték arra hogy az általam leírtakat nem lehet tényekkel cáfolni.
Köszönöm.
Karoly
2020-10-23 at 08:00
Ma láthatják a budapestiek, megtapasztalhatják, bebizonyithatjak, minek és kinek, a szolgálatában eldegelnek.
Ubul
2020-10-23 at 07:53
E komment alapján bizonytalan vagyok. Eképpen csak olyan ember nyilatkozhat meg, aki magyarnak nem mondható, ugyanakkor embernek oly ostoba, hogy beszélni sem érdemes róla, vagy mégis, mert rosszabb, mint COVID-19 vírus. Amiért szomorúak lehetünk, hogy nem ő az egyetlen.
K
2020-10-23 at 07:37
Az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság alkotmányának 1.§-a kimondja “A munkás-, katona- és földmívestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett.”
A “tanács”, vagyis a szovjet egy törvényhozó és végrehajtó szervezet volt, egyben hóhéri munkát is végzett, a tanács- vagyis a szovjet a törvénytelen lincselés kommunista gyakorlata.
1956-ban sorra alakultak a gyárakban munkástanácsok.
Tehát aki emlékezett a Tanácsköztársaságra vagy hallott róla és 1956-ban meghallotta a vérbeli kommunista “munkástanács” -szovjet
kifejezést , az egyből menekült onnan, mert 1956 tele volt kommunista zagyvaságokkal.
A forradalom ismérvei 1956-ban nem teljesültek.
K
2020-10-23 at 07:27
1956 egy bukott zavargás volt, csak gyászolni lehet az ártatlan áldozatokat.
A szótár szerint oroszul:
tanács = совет kiejtve szovjet.
Magyarországon a normálatlan 1919-es Tanácsköztársaság örökösei az 1956-os zavargások munkás- és katona- tanácsai, illetve a jelenlegi bírósági tanácsok amiket hibásan de hivatalosan is esküdtbíróságoknak tekintenek. Sajnos így a “szovjet” úgy mint 1956-ban ,jelenleg is negatívan befolyásolja hazánkat a maradi kommunista bíróságokon keresztül.
Pozsgai 1956-ot népfelkelésnek keresztelte át, szépítve az eseményeket.
A kommunista rendszer azért hogy nagynak tüntesse fel magát, szándékosan tévesen “ellenforradalomnak” nevezte 1956-os zavargásokat, de a jelenlegi “forradalomnak “minősítés is hibás.
1956 eseményei nem jellemzőek a “forradalom” ismérveire.
1956 egy olyan zavargás volt, amit az akkori kommunista párt “Petőfi Köre” szervezett, és olyan provokatív céllal hogy a kommunizmus ellenzőit kiugrasszák a névtelenségből, és igy azokat meg tudják semmisíteni.
Sajnos ez a provokáció a kommunistáknak sikerült, és így 1956-ot csak a kommunisták ünnepelhetik.
1956 egy bukott zavargás volt, csak gyászolni lehet az akkori ártatlan áldozatokat, ugyanígy mint 1848-at, ami szintén nem volt forradalom, de 1848-at lehet sikertelen függetlenségi háborúnak nevezni, ezért kell azt is gyászolni, és nem ünnepelni.
1956-ban a kommunista párt azonnal el kezdett ferdíteni.
1956-ra jellemzőek a “munkás és katona tanácsok “, (vagyis szovjetek), amit a kommunisták szerveztek, és ezért is tekintette “nyugat” kommunista belügynek 1956-ot.
A jelenlegi bírósági tanácsok az 1919-es Tanácsköztársaság és 1956-os munkás ás katona tanácsok kommunista maradványai, és annak megfelelően mérgezik közéletünket.
::::::::::::::
Szomorúnak és szintén gyászosnak tekintem azt hogy Magyarország történészei még mindig nem tudnak világosan és értelmesen tekinteni ezekre az eseményekre.
Zoltán
2020-10-23 at 06:50
Az unijótól meg, a nátótól meg kell szabadulni.