Gyurcsány Ferenc az egyszemélyes tulajdonában álló Altus Zrt. részvényeit ez év februárjában megfelezte, elsőbbségi részvényekre és törzsrészvényekre. Furcsa helyzet ez, felvetődhet, hogy az Altus által elnyert ötmillió eurós uniós pályázat kapcsán a háttérben szindikátusi szerződés állhat, s a projekt elnyerésében más személyek is érdekeltséggel rendelkeznek – olvasható Csizmadia László vállalkozó, a CÖF alapítójának a PestiSrácok.hu számára készített cégjogi elemzésében. Csizmadia az Altus előéletét is átvilágította. Kiderült: a kiprivatizált Apró-Gyurcsány-vagyon kezelésével foglalkozó Altusnak szinte semmilyen referenciája nincs az uniós megbízás elvégzéséhez.
CSIZMADIA LÁSZLÓ
A magyar sajtót bejárta a hír, hogy az Altus Zrt „világcég” vezérigazgatója bejelentette, hogy feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt. A feljelentés tárgya, hogy a miniszterelnök Strasbourgban sajtótájékoztatón skandalumnak nevezte a cég Európai Bizottságtól nyert pályázatát, amely akár bujtatott pártfinanszírozásnak is minősülhet.
A négy személyt foglalkoztató Zrt. képviselője ragaszkodik ahhoz, hogy a miniszterelnök kijelentéséért kérjen bocsánatot. Itt jegyzem meg, hogy az Altus Zrt. egyszemélyes tulajdonosa Gyurcsány Ferenc 2006 óta nem képes a magyar emberektől bocsánatot kérni az ország csődhelyzetbe juttatása miatt és azért sem, hogy az Európai Uniót kreatív mérlegalkotással félrevezette.
A miniszterelnök joggal vetette fel, hogy a szokatlanul magas, 5 millió euróval díjazott nyerő pályázat az Európai Bizottság közreműködésével jöhetett létre, és annak várhatóan kiemelkedő nyereségtartalma az egyszemélyes tulajdonos osztalékfelvételén keresztül lehetőséget ad a DK finanszírozására.
Gyurcsány Ferenc megpróbálja elmagyarázni, hogy osztalékából azt csinál, amit akar. Ezt senki sem vonja kétségbe. Tudjuk, aki ezt megteheti, az a NAV. A probléma gyökere tehát nem arról szól, hogy Gyurcsány mit tesz pénzével vagy mit nem, hanem arról, hogy a magyar parlamentben ülő ellenzéki képviselő, aki egyben a DK pártelnöke is, olyan megbízást kapott, melynek eredményeként pénzügyileg jelentős összeggel támogathatja pártját.
Tegyük világossá, hogy a magyar miniszterelnök egy újszerűen megjelenő, elfogadhatatlan pályázati skandalumról szólt, amelynek hátterét az összes európai uniós tagállam érdekében vizsgálni szükséges.
Ugyanakkor a magyar polgárok kíváncsivá váltak arra, hogy az Európai Bizottság rendelkezik-e azzal a jogosítvánnyal, hogy olyan céget nyilvánítson egy pályázat győztesének, amely nyilvánvalóan pártérdekeket szolgál – hiszen Gyurcsány Ferenc az elmúlt években milliókkal támogatta a DK-t és most Brüsszelben, nyilvános sajtótájékoztatón sem titkolta abbéli szándékát, hogy az Altus Zrt. pályázatából származó osztalékát pártjának támogatására is fel kívánja használni.
Családi vállalkozás az Altus
Mindazoknak, akik betekintenek az Altus Zrt. pénzügyi elszámolásába, világossá válik, hogy családi vállalkozásról van szó, ahol a feleség a kirakatba helyezett vezérigazgató, míg az egyszemélyes tulajdonos Gyurcsány Ferenc, és házastársak révén, a törvény szerint is közösen részesednek a cég nyereségéből.
A közös érdekeltség legszebb példája, hogy az Altus Zrt. nevében az Európai Bizottságnál, és legtöbbször a médiumokban is, ki tudja miért, a tulajdonos Gyurcsány Ferenc nyilatkozik, miközben Dobrev Klára kijelenti, hogy a volt miniszterelnök az Altus Zrt. munkájában nem vesz részt.
Ismerve Gyurcsány Ferenc kreativitását, nem okoz számára problémát majd, hogy az általa válogatott külföldi tanácsadókat felhasználva költségágon csökkentse a kimutatható nyereséget, így bemutatva, hogy az általa már sajtóban is elismert 20-30 százalékos nyereségtartalom váromány akár veszteségbe is torkollhatott. Tudjuk már, hogy a nyerő gondolatok a volt miniszterelnök fejében „reggel, éjjel meg este” születnek.
Szindikátusi szerződés a háttérben?
Különösen gyanús esemény, hogy az Altus Zrt. egyszemélyes tulajdonosa a 30 millió forint jegyzett tőkével rendelkező cég részvényeit ez év februárjában megfelezte, elsőbbségi részvényekre, illetve törzsrészvényekre. Furcsa helyzet, amikor az egyszemélyes tulajdonos a birtokában lévő részvények felét különböző pénzügyi előnyökkel járó elsőbbségi részvénnyé változtatja. Felvetődhet, hogy az Altus Zrt által nyert pályázat kapcsán a háttérben szindikátusi szerződés állhat, amely szerint a projekt elnyerésében és megvalósításában esetlegesen más személyek is érdekeltséggel rendelkeznek. A részvények pályázat utáni megosztására lehetőség van, nincs kizárva az értékesítési szándék sem.
Az Altus rejtélyes módon megfelezett részvénycsomagja az OPTEN cégadatbázisában. A cég leginkább egyébként az Apró-Gyurcsány-család kiprivatizált vagyonának kezelésével foglalkozik – és nem EU-szakértéssel -, ennek tudható be, hogy szerény árbevétel mellett is csinos osztalékot fizet tulajdonosának.
Végezetül nézzük meg kissé közelebbről az Altus Zrt-t, az Európai Bizottság kiválasztottját!
A bírósági bejegyzés szerint a cég fő tevékenysége számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenység. Ez a minősítés még csak köszönőviszonyban sincs azzal, amire az Altus Zrt. a felhatalmazást kapta a pályázat alapján. Hiszen Magyarország és az EU tagállamok fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseinek értékelése a feladat, amely elsősorban közgazdasági és szakmai menedzseri tudást igényel. Az Altus Zrt. fő tevékenysége pedig a cégek számviteli és könyvvizsgálói tevékenységére fókuszál és a már létrejött eredmények adószakértői vizsgálatára irányulhat.
Az Altus referencia és kellő erőforrás nélkül volt nyerő
A „világcég” tevékenységei között találhatjuk a vagyonkezelést, építési projekt szervezését, gépek és tárgyi eszközök kölcsönzését, saját tulajdoni ingatlan adásvételét, közvélemény kutatást, ingatlan bérbeadást, vezetési tanácsadást.
Ha az Altus Zrt. 2013-as eredményéből levonjuk a kapcsolt vállalkozásaitól kapott, valamint a máshonnan járó osztalékokat, részesedéseket és az egyéb bevételeket, akkor világosan kiderül, hogy nem a fő tevékenységéből származik a pénzügyi kimutatásban megjelenő nyereség. Világossá válhat számunkra, hogy az Európai Bizottság pályázatát olyan cég nyerte el, amely valószínűsíthetően nem rendelkezik azon feltételekkel és garanciákkal, amely az európai adófizető polgárok megnyugtatását is szolgálná.”
Csizmadia László vállalkozó, a CÖF alapítójának elemzése
Facebook
Twitter
YouTube
RSS