Digitális háttérhatalom, chippelt MSZP-s képviselő, munkaerőpiacra támadó mesterséges intelligencia - A digitális államról és a digitális szolgáltatásokról vitatkozott néhány képviselő a Parlamentben
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés csütörtökön. Ahogyan azt várni lehetett, a délelőtti órában is feltűnően alacsony létszámmal zajló ülésen az ellenzéki pártok vagy azért támadták a digitális szolgáltatásokat, mert azok fejlesztésébe túl későn és kontár módon kezdett bele a kormány, vagy azért, mert az túl veszélyes. Az MSZP-s Harangozó Tamás például máris egy chippelt kutyának érezte magát, majd arról beszélt, Kínában mivel járt a digitalizáció. A Mi Hazánk szerint pedig a kormány a háttérhatalmak elvárásainak engedelmeskedik, amely így akar mindenki fölött uralkodni. De lássuk a részleteket.
A törvény előterjesztője, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a nap első felszólalásában ismertette a törvénytervezetet. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy magától értetődő módon a digitális ügyintézéssel egyszerűen könnyebbé válik az emberek élete, időt spórolnak meg. Megjegyezte továbbá, hogy a magyar társadalom is megérett az ilyen jellegű átállásra, a hiszen a 16-74 év közöttiek 84 százalékának van okostelefonja.
A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak
-ismertette Dömötör Csaba, hozzátéve, akár egy gombnyomással igazolhatjuk magunkat, vagy fizethetjük a közüzemi számlákat, a hosszú távú cél pedig, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni. Dömötör Csaba hangsúlyozta azt is, hogy
nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt.
Kiemelte továbbá, hogy az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt. A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek.
Harangozó a kongó Parlamentet is megtöltötte digitális gyűlölettel
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka Joe Bident megszégyenítő gyorsasággal loholt fel az emelvénye beszéde megtartására, és mindjárt egy chippelt kutyához hasonlította magát, illetve kifejezte aggodalmát, hogy a magyar kormány egy kis Kína kialakítását kezdni meg a tervezet bevezetésével. Úgy fogalmazott, a digitális állampolgárság alapvetően kívánatos, mert költségcsökkentő hatású, de a kormány javaslata mégsem jó. Példaként említette az adattovábbítás és adattárolás kérdésért. Mint kiemelte,
jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat, ezért a szocialisták nem támogatják annak elfogadását.
Hollik csak annyit mondott Harangozónak: DatAdat
Harangozó Tamás felszólalására részben reagált saját felszólalásában Hollik István, a KDNP-vezérszónoka, aki igyekezett tisztázni az MSZP hozzáállását a törvénytervezethez, leszögezve, a szocialisták majd a választóiknak is magyarázzák el, miért nem támogatják az egyszerűbb ügyintézést. Hollik szerint ráadásul kérdéses az MSZP kompetenciája az adatvédelem kérdéséhez, hiszen saját támogatóik személyes adatait egyszerűen odavetették a Bajnaiéknak, akik azokat külföldi szerverekre vitték tovább. Megjegyezte, a baloldalnak egyszerűen ezek után egyszerűen nem támaszthat aggályokat az adatok felhasználásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy a részvétel a Digitális állampolgárság programban önkéntes, bármikor visszavonható.
Z. Kárpát Dániel szerint ha nem vigyázunk, akkor baj lesz
A Jobbik vezérszónokának véleménye sem különbözött lényegben az MSZP-étől, miszerint támogatják a tervet, de mégsem. Z. Kárpát Dániel kritikája szerint a kormány a digitális korral járó kihívások közül egyet sem tudott kezelni, ezt az Uber ellehetetlenítésével magyarázta többek között, meg az Airbnb szabályozatlanságával. Úgy vélte, a javaslatban említett digitális szolgáltatások többsége már létezik, a fő probléma azonban a garanciák hiányával van, a kigyűjtött adatokból ugyanis összeállítható az állampolgárok személyiségprofilja. Nehezményezte, hogy az állam akár nem állami szerveknek is kiadhatja az adatokat, bár erre a törvényben semmilyen utalás nincs, a javaslat pusztán azt veti fel, hogy a digitális igazolványt nem állami cégek is elfogadhatják például igazolásként. Végső érvként Z. Kárpát Dániel azt dobta be, hogy azért rossz a Digitális Állampolgárság program, mert még a koronavírus-járvány idején az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók e-mail-címükre "kampányleveleket" kaptak. Mindezt egy kis kínázással is megfejelte, miszerint bár a javaslat nem a „kínai kreditrendsze”, de ha rosszul csinálják, az lehet belőle egyszer. Ha nagyon rosszul csinálják – tehetnénk hozzá – szóval, ha igazán rosszul, akkor akár még atomháború is lehet belőle. Egyszer.
A Mi Hazánk készpénzzel harcolna a háttérhatalom ellen
A legjobban mégis a Mi Hazánk aggódott a digitális állampolgársági program miatt, amelyben Dúró Dóra egyenesen a globalista világdiktatúra kiépülését fedezte fel. A vezérszónok szerint az állampolgárokat meg kell védeni a digitális óriáscégektől, és garantálni kell jogukat, hogy készpénzzel fizethessenek, ugyanakkor Dúró azt is nehezményezte, hogy az internethez való hozzáférés terén Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. Dúró Dóra láthatóan még maga sem döntötte el, hogy mit is akar, mert bár szerinte is üdvös gondolat a bürokrácia csökkentése, de a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni. Azáltal, hogy közben meg mégis egyszerűsödne. Szóval a Mi Hazánk vezérszónoka számára is bonyolult volt a kérdés, de jó ellenzékiként azért mégis inkább nem támogatta a javaslatot, pláne, hogy Bill Gates és a nagy techóriások is csak arra várnak, hogy a magyarokat digitális birkaként a saját akoljukba tereljék, és ehhez a kormány az Alaptörvény szentségét sem tisztelve asszisztál. A törvénytervezet miatt egyébként a párt az Alkotmánybírósághoz is fordult.
Hosszan beszéltek aztán a mesterséges intelligenciáról, amiről nem is szól a törvénytervezet
A felszólalásokat követően az általános vita következett, változatlan létszámmal, azaz gyakorlatilag a vezérszónokok vitatkoztak egymással, miattuk viszont kár volt kifűteni egy akkora épületet, mint a Parlament, egy kisebb szobában is elfértek volna. A 9 órás kezdés láthatóan megugorhatatlan feladat elé állította pártokon felül a képviselőket, akik pedig direkt ezért bérelhetnek az Országházhoz közel saját alvókecót. Mindegy is, az általános vita során végül is Z. Kárpát Dániel egyszemélyben is elég volt, hogy pártját képviselje, szerinte a kormány alapvetően boomerekből ál, akik kudarcot vallottak a digitális kihívásokkal szemben, ezért ne is akarjanak ilyen törvényeket hozni. Nehezményezte, hogy a mesterséges intelligencia miatt elvesznek munkahelyek, és ezek védelmét sem biztosítja a kormány. Ez valóban jogos felvetés volt, mert ellenzéki politikust bármikor könnyen lehet mesterséges intelligenciával is helyettesíteni, sőt, utóbbi képes egy parlamenti vitát is lefolytatni, ami meg még nagyobb kihívások elé állítja a magyar demokráciát. Sajnálatos, hogy ilyen vészterhes időkben, amikor a politikusokra a mesterséges intelligencia is veszélyt jelent, mégis megengedik maguknak, hogy ne járjanak be a Parlamentbe, pláne egy őket érintő vitára.
De visszatérve az általános vitára, Dúró Dóra a Jobbikot követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális eszközök inkább rombolják, mint segítik a gyermekek fejlődését, főleg az idegrendszerüket, ezért nem digitális állampolgárságra van szükség, hanem a digitális veszélyek tudatosítására. A Mi Hazánk vezérszónoka szintén kitért a mesterséges intelligencia kérdésére, amelynek ugyan semmi köze a digitális állampolgársági programhoz, mégis fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem tisztázott, ki a felelős egy mesterséges intelligencia döntéséért. Majd a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt állásukat vesztőkért is elmorzsolt néhány könnycseppet.
Dömötör Csaba rezignáltan reagált
Dömötör Csaba, az törvénytervezet előterjesztője is reagált az ellenzéki felszólalásokra, külön kiemelve, hogy engedje már el az ellenzék a mesterséges intelligencia kérdését, mert a javaslatban szóba sem kerül. Ugyanakkor arra kitért, hogy minden eddiginél biztonságosabb kétfaktoros azonosítást vezet be a javaslat. Erőteljes lépéseket ígért, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.
Vezetőkép: MTI
