Meg vagyunk tisztelve! Gyurcsányné Dobrev Klára Nyíregyházán tartott beszédében egyértelműen igazolta portálunk egyik róla írt cikkét, és mindent megtett, hogy folytassuk az említett írást. A nemzet osztályfőnök asszonya tehát egyértelműen a PestiSrácok rajongója és mindent megtesz, hogy ismét foglalkozzunk megnyilvánulásaival. Mi pedig nem hagyjuk cserben olvasóinkat, még akkor sem, ha éppen Apró Antal unokájáról van szó.
Pár hónappal ezelőtt terjedelmes írásban foglalkoztunk azzal, hogy az aranyhalaknak a közhiedelemmel és a DK vezetőivel ellentétben kifejezetten jó a memóriájuk. Nos, Dobrev Klára a pártja nyíregyházi rendezvényén olyan kijelentéseket tett, amelyekkel tökéletesen igazolta a fenti cikkben megállapítottakat. Ennek két oka lehet: vagy tényleg nem emlékszik arra, hogy milyen is volt az élet Magyarországon férje “regnálása alatt”, vagy portálunk rajongója és szándékosan támasztotta alá az általunk írtakat, hogy ismét foglalkozzunk vele pár flekken keresztül.
Az Index összegzése szerint Dobrev Klára azzal kezdte beszédét, hogy nem tudja, hallgatói emlékeznek-e arra az érzésre, amikor még bármilyen társaságban, ahol külföldiek voltak, magyarként kedves, elismerő mosolyt kaptak.
Amikor pedig közép-kelet-európai társainkkal találkoztunk, volt egy kis irigykedés is mindig a szemükben. Mi is úgy éreztük, hogy a gondjaink ellenére kicsit jobban voltunk, kicsit előrébb voltunk. Ennek az érzésnek vége. Az elmúlt tizenkét évben, amikor külföldön meghallják, hogy magyarok vagyunk, akkor jön ez a döbbenet. Nem Puskás, nem Balaton, nem Rubik. Orbán. Elsőként egy korrupt zsarnok, Putyin csatlósának kormánya jut eszükbe az embereknek, és keményen magyarázkodnunk kell
– jelentette ki a nemzet osztályfőnöknője (bár nekem személy szerint inkább Magduska néni, a beugrós ukrántanárnő jut róla eszembe, akit egyszer véletlenül letegeztem, mert rosszul ment a ragozás, és onnantól kezdve gyűlölt).
Elemezzük hát ki Klára asszony fenti értekezését, röviden, hiszen van ott még, ahonnan ez jött. Ami azt illeti, hogy ki lenne az orosz elnök csatlósa, tökéletesen igazolja a novemberi cikkünkben fejtegetett aranyhal-memóriát, hiszen Dobrev férjének Putyinhoz fűződő viszonya enyhén szólva is közelinek számított – erről bővebben ITT, ITT és ITT írtunk. Nem tudjuk, hogy Klára asszony ezeket a cikkeket kihagyta-e, vagy csak elfelejtette, hogy kit láttak vendégül a villájukban annak idején.
Ami pedig azt illeti, hogy külföldön mindenkinek Orbán ugrik be először Magyarországról, nos, igen, ez van, ha egy ország élén olyan politikus áll, aki a világpolitikában is jelentős személlyé nőtte ki magát. Örülünk, hogy Klára asszony is elismeri Doktorminiszterelnökúr nagyságát, tanárnő, ebben egyetértünk.
Menjünk tovább – ahogy ígértük, lesznek itt még finomságok a baloldal emlékezőtehetségének kapcsán (nem kellett volna annyira komolyan venni a nagypapa “múltat végképp eltörölni” intését). Dobrev szerint ugyanis, amikor a szomszédainkkal találkozunk, már nincs a szemükben irigység, az ár- és bérviszonyok miatt nekik könnyebb.
Mi történt?
– tette fel a kérdést a DK Kleopátrája. Segítünk: egyrészt ez hazugság (bár azt elhisszük, hogy szlovák vagy román kollégái Klárára nem irigykednek), másrészt hogy is volt az az apróság, amikor a mögöttünk kullogó Szlovákia lekörözött minket gazdaságilag 2007-ben? Biztosan Orbán csinált valamit az ellenzékből, amitől a válságot megelőzően egy évvel Dobrev férje kijelenthette, hogy “el lehet innen menni”. Ja, hogy akkor éppen Ferenc volt kormányon? El is felejtettük…
Dobrev pedig azt felejtette el, hogy szíve választottja pár hete kijelentette: mindent megtesznek, hogy ne jussunk hozzá a nekünk járó EU-s pénzekhez. Nem mi mondjuk, Ferenc mondta – lehet, hogy a feleségével nem közölte, de a sajtóval igen. Ennek tükrében meglehetősen furcsa azt hallgatni Kláránktól, hogy az elmúlt tizenkét évben soha nem látott mennyiségű támogatást kaptunk Brüsszeltől. Drága képviselő asszony, ha arra nem is emlékszik, hogy a férje kormányon volt, legalább arra emlékezzen, hogy éppen Önök akadályozzák már egy éve, hogy hozzájussunk a forrásokhoz!
Itt sincs még vége. A szemlőhegyi Jeanne d’Arc ugyanis azt is kijelentette, hogy ő dühös, nagyon dühös, mert mindenki dühös. Remek, mi addig vagyunk nyugodtak, amíg ők dühösek. Ha pedig ezt a hatalmas haragot esetleg szeretné egy színes forradalom keretei között levezetni, nos, Kövér Lászlót idézve:
Mindig van egy 134. nap.
Forrás: Index; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS