Drákói szigort vezet be Kanada a civil szervezetek ellen, őket viszont senki nem támadja ezért
Miközben a haladó Nyugat hazánkat ostorozza a civil törvény miatt, Kanadában éppen egy ugyanilyet szeretnének bevezetni úgy, hogy egy olyan törvénymódosítást próbálnak elfogadni, amely megakadályozza, hogy külföldről finanszírozott civil szervezetek beleszólhassanak a legkésőbb 2019-ben kiírandó választások eredményeibe, de megfaragnák a kampánypénzeket, illetve rövidítik a választási kampány idejét is. Azt gondolhatnánk, hogy a Facebook letiltási botrányai, és az amerikai elnökválasztásba állítólag belepiszkáló oroszok miatt van az egész, valójában viszont nagyon úgy néz ki, hogy csak nem tudják, mit cselekszenek.
Választójogi reformot terveznek végrehajtani Kanadában. A szándék már 2015 óta megvan, azonban úgy néz ki, hogy csak most, a 2019-es választás előtt kerül erre sor. A reform elég sok dologra kitér, létrehoznak például egy nyilvántartást, amelyre a 14-17 éves kanadai állampolgárok regisztrálhatnak. Meghatározzák azt is, hogy a belföldi lakóhellyel nem rendelkező polgárok a jövőben akkor is szavazhatnak, ha 5 évnél kevesebbet töltöttek el külföldön, vagy szándékukban áll hazatérni. Ezek már önmagukban is fontos dolgok, de a reformcsomagban olyan izgalmas tételek is szerepeknek, mint például a kampánnyal kapcsolatos politikai tevékenységek pénzügyei: a tervezet kimondja, a kampányidőszak előtti időszakban a nem politikai szervezetek maximum összesen 700.000 CAD összegben költhetnek politikai tevékenységre, amely választókerületenként nem haladhatja meg a 7.000 CAD-ot. A kampányidőszakban az előző összegek 350.000 és 3.000 CAD-ra redukálódnak.
A legfontosabb tétel azonban az, hogy miközben a haladó Nyugat hazánkat ostorozza a civil törvény miatt, Kanadában éppen egy ugyanilyet szeretnének bevezetni. A kormány úgy döntött, hogy elkülönített számlavezetési és azonosítási kötelezettséget ír elő a politikai tevékenységet végző nem politikai szervezetek politikai jellegű hirdetési, közvéleménykutatási- és egyéb tevékenysége vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a külföldi nem politikai szervezetek részére a tervezet megtiltja, hogy politikai tevékenységet vagy reklámot finanszírozzanak. Emellett tilos a belföldi nem politikai szervezeteknek külföldi forrást elfogadniuk a politikai jellegű tevékenységük finanszírozására.
A tervezet egyébként nem titkolt előzménye az elmúlt évek negatív tapasztalatai: Facebook felhasználói profilok illegális felhasználása kampánycélból, orosz befolyásolás az amerikai elnökválasztás során, bár ezeknek 2015-ben még nem volt akkora mozgósító hatása, mint az elmúlt egy évben. Az sem világos, hogy pontosan mely szervezetektől fél a jelenlegi kanadai kormány (biztos nem a szövetséges Soros György szervezeteitől), hiszen jelen pillanatban az Andrew Sheer vezette konzervatívok nem jelentenek túl nagy veszélyt a zoknigyűjtögető Justin Trudeau liberálfasiszta rezsimjére, bár tény, hogy a kanadai miniszterelnök maga alatt vágja a fát az olyan mutatványokkal, mint amilyet Indiában is csinált, amikor sikerült teljesen megalázni annak az országnak a kultúráját, ahová meghívták a családjával. Azt is fontos megjegyezni a történet kapcsán, hogy Kanadát a migránsveszély sem fenyegeti annyira, egyrészt mert nagyjából mindenkit szívesen látnak, másrészt pedig mert az ország egyetlen szomszédja az Egyesült Államok, és ahogy Lauren Southern is elmondta a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában, Kanadába csak úgy tud valaki bejutni, ha odarepül és keresztülmegy a reptéri ellenőrzésen.
A kanadai konzervatívokkal, illetve a 2019-es kanadai választásokkal portálunk korábban részletesen is foglalkozott. Az írás itt olvasható.
Vezető kép: Seeker401
