Prof. Dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatójának a napokban publikált tanulmánya világosan rávilágít arra, hogy hiába történt meg az elmúlt időszakban több országban is a marihuána legalizációja, a hozzá fűzött reményeket nem váltja be. Főleg, ha ezek a remények arra fókuszálnak, hogy esetlegesen a depresszió csökkentésére megfelelő lehet a kannabisz. Az ukrán marihuána legalizációs törvénnyel kapcsolatban az igazgató lapunknak elmondta, hogy gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni Ukrajnában azt, hogy ki milyen anyagot használ. Haller József beszélt továbbá arról is, hogy az emberiség egyre liberálisabban fogja kezelni a marihuánát, amíg 60-70 év múlva ismét elkezdődik a harc, és korlátozni fogják a hasonló készítményeket.
A Drogkutató Intézet igazgatója kiemelte, hogy a világon jelenleg nagyon hatékony kannabisz-propaganda folyik. Továbbá jelentősen megnövekedtek az illegális forgalom lehetőségei is. Haller József felhívta rá a figyelmet, hogy a világon kialakult egy csaknem vallásos hit, miszerint a marihuána csökkenti a depressziót. Azonban klinikai vizsgálatok ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják.
A kannabisz-propagandát folytató személyek többnyire elhivatott magánemberek, akik honlapokat tartanak fenn. Ezeken rendszeresen hoznak nyilvánosságra anyagokat. Itt nem csak azt propagálják, hogy a kannabisz jó, hanem azt is, hogy kell termeszteni, hogyan kell előállítani, hogyan kell felhasználni.
Haller József elmondta, hogy az internetnek van egy olyan szegmense, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy az embereket ellássák a marihuánával kapcsolatos információkkal. Az ilyen tevékenységeknél felsejlik a pénzügyi érdek, hiszen ezen honlapok mögött olyan napi tevékenység és munka van, amelyet nem ingyen végeznek el. Az igazgató elmondta, hogy világszinten, a kannabisz alapú készítmények alapanyagának gyártásából származó haszon, a milliárd dolláros kategóriába esik.
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kannabisz
Haller József és kutatótársai arra a tényre próbáltak választ kapni a vizsgálataik megkezdésekor, hogy mi okozhatta több országban is a jogszabályok változtatását, ami végül a marihuána legalizációjához vezetett, amikor a rendelkezésre álló legfrissebb tanulmányok 3 évvel ezelőtt születtek, amikor a kannabisz használata még illegális volt, így a termesztését nem lehetett a megfelelő módon ellenőrizni, és az “orvosi marihuána” lehetősége is csupán kezdeti stádiumban járt még.
A legtöbb keresztmetszeti tanulmányban a depresszió gyakoribb volt azok között, akik fogyasztottak kannabiszt, mint azok között, akik nem. A kannabisz fogyasztásának növekedése általában depresszió növekedésével járt, míg a kannabisz elhagyása többségében enyhítette a depressziót. Összességében a felülvizsgált eredmények nem támasztják alá az orvosi kannabisz antidepresszáns hatásait
– írja publikációjában a professzor.
Gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni Ukrajnában a marihuána fogyasztást
Mint ismert, február 15-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a kannabisz orvosi célú használatát legalizáló törvényt, ami 2024 augusztusában fog hatályba lépni. A törvénytervezet lehetővé teszi az orvosok számára, hogy e-recepteket adjanak ki kannabinoidokat tartalmazó gyógyszerekre, és a betegek maguknál tarthatják ezeket a gyógyszereket (ha van receptjük), valamint az országból legálisan kivihetik, és behozhatják azokat, ha receptjük és a diagnózist igazoló dokumentumok van.
Haller József aláhúzta, hogy egy ukrán orvos receptje jogilag nem kényszerítő eszköz Magyarországon, így természetesen egy magyar határőrnek nem kell beengedni a marihuánás készítményt az országba. Mint rámutatott, az hogy Ukrajnában ki mit szív, és miért, ezt gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni. Portálunk kérdésére, miszerint milyen következményekkel járhat, ha egy ukrán katona túladagol egy kannabisz alapú készítményt, az igazgató úgy válaszolt: ilyen esetben a legnagyobb veszély az, hogy leáll a légzés és kihűl a test. Hozzátette:
a szintetikus kannabinoidokat, mivel nagyon hatékonyak, ezért nagyon könnyű túladagolni. Már egy kis különbség a bevitel mennyiségében, egy óriási különbséget jelent a hatásban. A marihuána, vagy a kannabisz készítmények, közel sem ennyire hatékonyak, meglehetősen sokat kell bevenni ahhoz, hogy az embernek légzési gondjai támadjanak, vagy hogy szélsőségesen kihűljön, azonban ez sincs kizárva.
Az igazgató elmondta, hogy Ukrajna egyedi eset a háborús helyzet miatt. Hiszen amikor a “fél országot lebombázták, amikor nincsen áram, nincsen megfelelő mennyiségű, minőségű ennivaló, (…) akkor ebben az ártalom özönben a marihuána jelentéktelen összetevő”.
Egyre liberálisabban fogja kezelni az emberiség a marihuánát
Haller József emlékeztetett, hogy a marihuána a 19. század elején jelent meg Európában. Futótűzszerűen terjedt, az orvosok biztosak voltak abban, hogy a marihuánával rengeteg betegséget fognak meggyógyítani. Mint az igazgató rámutatott, akkoriban kannabiszt írtak fel Erzsébet magyar királynőnek és Viktória királynőnek is. Hozzátette:
a lakosság örült, mert boldogok lettek tőle, és ez így ment körülbelül 70-80 évig, amikor elkezdtek kiderülni a marihuána következményei. Rájöttek, hogy tönkre zúzza a közösségeket, aláássa az egészséget.
Majd az 1930-as években jelent meg az első korlátozó intézkedés, utána további harminc évre volt szükség ahhoz, hogy az ENSZ egy világszintű korlátozó intézkedést vezessen be, amit a tagállamok többsége aláírt. A professzor aláhúzta:
ha ebből az analógiából indulunk ki, akkor arra számítok, hogy egyre liberálisabb és liberálisabb lesz az emberiség a marihuánával szemben, amíg el nem jutunk a 19. század eleji helyzetig újra, és akkor mindenki szabadon fogyaszthat marihuánát ott, ahol akar.
Haller József rámutatott, hogy feltehetően el fog telni 60-70 év, ami alatt végül “annyi baj történik az emberi társadalommal, hogy ismét elérjük az ingerküszöböt”. Akkor ismét elkezdődik a harc, és korlátozni fogják a kannabiszt.
Ugyanis a kannabisz rossz. Ez bebizonyosodott. Ez nem most kell kiderüljön, ez már kiderült száz éve. Nagy az esélye annak, hogy ezt a ciklust újra bejárjuk. Várjuk, hogy más lesz a végeredménye, de nem lesz
– zárta gondolatait a Drogkutató Intézet igazgatója.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS