Durva magyartalanítás Kárpátalján - magyar zászlókat, magyar feliratokat és intézményvezetőket távolítottak el a munkácsi járásban
Füssy Angéla, Kertész Dávid
A munkácsi vár turulszobrának ledöntése után újabb durva magyarellenes akció zajlik Kárpátalján, érdekes módon ismételten a munkácsi járásban - tudta meg a PestiSrácok.hu. A magyar intézményekről sorra vetetik le a magyar zászlókat és magyar feliratokat. A magyartalanító akciónak áldozatul esett a Munkácsi Futball Akadémia is, amely azért is elképesztő túlkapás, mert a létesítményt, amely nemcsak kárpátaljai magyar, hanem ukrán gyerekeknek is komoly lehetőséget jelent a sport területén való érvényesülésre, a magyar állam építette és magyar szakmai támogatással működik, a kisvárdai Várda Labdarúgó Akadémia társintézményeként, annak szakmai felügyelete alatt. Az ügy több érintettjét is próbáltuk elérni napközben, de az áramkimaradások miatt most mindenki elérhetetlen. A Kárpátalja.net portálon viszont megjelent egy cikk a kora esti órákban, amely alátámasztja értesüléseinket. A portál azt írja, valamilyen helyi rendeletre hivatkozva kötelezik az intézményvezetőket a zászlók és táblák eltávolítására, csakhogy a Munkácsi Kistérségi Tanács nem fogadott el ilyen rendeletet. A Végrehajtó Bizottság egyik tagja szerint ők sem foglalkoztak a magyar zászlók kérdésével. A PestiSrácok.hu úgy tudja, hogy magyar intézményvezetőket is távolítottak el érdemi indok nélkül. A derceni művelődési ház igazgatóját, valamint a munkácsi magyar középiskola igazgatóját is.
Még a munkácsi turul minden jogi alap és támogatás nélküli ledöntése utáni balhé sem ült el, a Baloga-klán territóriumában tovább fokozódik a magyarellenesség. Valakiknek – azért fogalmazunk így, mert egyelőre nem tudni, pontosan ki, kik és milyen utasítást adtak a magyar zászlók, feliratok táblák eltávolítására – egy háború kellős közepén az őshonos kisebbség vegzálása a legfontosabb. Teszik ezt ráadásul azzal a magyar kisebbséggel, amelynek anyaországa története legnagyobb humanitárius akciójával segíti éppen Ukrajnát.
A kárpátaljai viszonyokra rálátó forrásaink egyértelműen a magyarellenes kirohanásaival hírhedtté vált Viktor Balogát és annak fiát, Munkács polgármesterét sejtik a háttérben. Az idősebb Baloga szinte heti szinten sértegeti a magyarokat, és támadja a magyar kormányt. Legutóbb például azt követelte, hogy vonják meg Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai EP-képviselőjének ukrán állampolgárságát.
Portálunk megtudta, hogy először Munkács városában tűntek el a középületekről nemcsak a magyar zászlók, hanem a magyar feliratokat tartalmazó táblák is, majd a folyamat a napokban beindult az egész járásban. Több kistelepülésen is utasításba adták az intézmények vezetőinek, hogy csak az ukrán állam szimbólumai és ukrán nyelvű feliratok maradhatnak – hogy pontosan milyen jogszabályra hivatkoznak, azt nem tudni. A korábbi nyelvtörvény szerint ugyanis minden olyan településen, ahol egy kisebbség a lakosság legalább 10 százalékát kiteszi, az adott kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni a feliratokat és biztosítani kell anyanyelvükön az ügyintézést is. A közelmúltban elfogadott új nyelvtörvény – ami az ukránok szerint előrelépés és több jogot biztosít a kisebbségeknek – erre már nemes egyszerűséggel nem tér ki.
Dercen a célkeresztben
Információink szerint az egyik legdurvább magyartalanítást éppen ezekben a napokban a munkácsi járás legnagyobb falvában, a Munkácstól 14 kilométerre fekvő Dercenben hajtották végre. Pikáns, hogy a településnek magyar a polgármestere és éppen itt, Dercenben épített a magyar állam 2020-ban több mint 2,5 milliárd forintból futballakadémiát, amely nemcsak a kárpátaljai magyar, hanem az ukrán gyermekek számára is nyitott és komoly előmeneteli lehetőséget, tehetséggondozást nyújt.
Az ominózus futballakadémiát sem kímélték. Bár az épület falán jelentős méretű betűkkel állt a felirat: Munkácsi Futball Akadémia, megszenvedtek az óriásbetűkkel is és eltüntették az akadémia nevét. Az intézmény weboldalán pedig kizárólag ukrán nyelven tájékozódhatunk. Van ugyan egy rövid, magyar nyelvű bemutatkozó cikk, amelyben kitérnek arra, hogy az akadémiát a magyar állam támogatásából hozták létre, azonban a szöveg ukrán verziójában ez a rész már furcsa módon kimarad.
Mint ismert, a magyar kormány egyik kiemelt feladatának tekinti a nemzeti felelősségvállalás jegyében is, hogy a határon túli nemzetrészeken biztosítsa a tehetséges fiatal sportolóknak a magas szintű szakmai képzést, tehetséggondozást, ezért minden egyes elszakított nemzetrészen épült futballakadémia, amelyek működését Magyarországról, szakmai partnerek, testvérakadémiák felügyelik, akikkel szorosan együtt is működnek az adott akadémiák. A Munkácsi Futball Akadémia 2020 decemberére készült el, 2,6 milliárd forintból. Abban az évben 300 gyermek kinevelése kezdődött el, amelynek a nagyobbik része kárpátaljai magyar volt.
A futballakadémiát Dercenben építették fel, tizenkét hektáros területen, hat szabványos és két műfüves pályával. A létesítmény emeletes főépületében éttermet, konferencia termet és lakószobákat is kialakítottak. Mindez azért is lényeges, mert jól mutatja a komplexum értékét, amelyről már a múlt év végén az a hír járta Kárpátalján, hogy szeretnék megszerezni és csak a magukénak tudni Balogáék.
Az akadémia egyébként azért is fontos a magyar fiatalok esetében, mert sokaknak ez volt az útlevél az élethez. Sokáig ugyanis azokat a fiatalokat, akik leigazolt játékosok voltak, nem sorozták be és nem vitték el a frontra. Aztán persze ezen is szigorítottak.
Megtudtuk, hogy nem csak a futballakadémia esett a legújabb magyartalanító akció áldozatául, hanem Dercenben konkrétan minden közintézmény. És a hullám nem állt meg a település határánál. Több magyar intézményvezetőt is érdekes módon most menesztettek, váltottak le. Köztük a derceni kulturális központ igazgatóját és a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját.
A helyzet valós, az elmúlt héten a munkácsi rendőrség tagjai eltávolították a közintézményekről a magyar zászlókat Dercenben és a szomszédos Fornoson. Jegyzőkönyvet vettek fel és felszólították a helyi üzletek tulajdonosait, üzemeltetőit, hogy záros határidőn belül tüntessék el az üzletek magyar feliratait. A tegnapi napon a községünk területén lévő futtballakadémia magyar feliratait távolították el
– mondta a történtek kapcsán portálunknak egy neve elhallgatását kérő forrásunk.
Baloga az oroszok helyett a KMKSZ ellen harcolna
Utóbbiról közleményt adott ki a KMKSZ Munkácsi Alapszervezete, ugyanis Schink István a KMKSZ munkácsi tanácsának frakcióvezetője. A KMKSZ közleményében azt írja, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgatói tisztségből történt, valós indok nélküli felmentése előtt, aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében, az általa vezetett tanintézmény minden mutatójában jelentősen fejlődött.
Úgy véljük, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem. Szorgalmazzuk ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát
-fogalmaznak.
A kora esti órákban cikk jelent meg a Kárpátalja.net portálon is, Célkeresztben a magyar zászlók, feliratok és intézményvezetők címmel. A lap Dercen mellett Fornost is megemlíti, ahol állítólag rendőri erőt is be kellett vetni a magyarellenes akció végrehajtásába.
Fornoson az óvoda és az iskola faláról még január 13-án délután levették a magyar zászlókat. A Fornosi Községháza épületén viszont továbbra is ott lobogott a magyar trikolór, amit a városi rendőrség (Municipalna Polícia) négy munkatársa – szemtanúk szerint – éjfélkor vett csak le – írják.
A Kárpátalja.net úgy tudja, hogy a jelképek és feliratok eltávolítása során valamilyen rendeletre hivatkoznak, miszerint nem lehet közintézményen más zászló, csak ukrán. Hogy kik azok, akik hivatkoznak, azaz kik adták parancsba a zászlólevételt – azt nem írják. Ugyanakkor megjegyzik, hogy rendőrök mentek ki ellenőrizni, valóban lekerültek-e a zászlók, feliratok. A kárpátaljai hírportál szerint helyi, azaz járási rendeletről nem lehet szó, ugyanis a szintén munkácsi járáshoz tartozó Nagylucskai kistérség magyar falvainak közintézményeiről nem tűntek el a lobogók és a táblák. Azt is megtudták, hogy a Munkácsi Kistérségi Tanács nem fogadott el ilyen rendeletet és a Végrehajtó Bizottság sem foglalkozott ilyen kérdéssel. (A Végrehajtó Bizottság az a grémium, amely kvázi a tanácsa megkerülésével hozhat azonnal végrehajtandó döntéseket. Andrei Baloga régóta végrehajtói bizottsági döntésekkel irányítja Munkácsot. Így történhetett meg a turul ledöntése is, annak ellenére, hogy a tanács tagjainak többsége azt határozottan ellenezte).
Külön érdekesség, hogy kárpátaljai forrásaink szerint több esetben előfordult más járásokban, hogy a hatóságok kifejezetten megakadályozták a magyar jelképek és feliratok rongálását, a munkácsi járásban azonban kifejezetten a Viktor Balogához köthető tisztviselők rendelték el ezeket a lépéseket. Forrásaink szerint az ukrán politikus "piti bosszújáról" van szó a KMKSZ-szel és a helyi magyarsággal szemben, mert a magyar párt tagjai vele szemben ellenzékbe helyezkedtek a városi tanácsban.
Névtelen forrásaink szerint nem véletlen Baloga hirtelen felfedezett mély nacionalizmusa. Az ukrán politikus ugyanis annak idején a Janukovics-kormányzat minisztere volt, sőt Viktor Medvedcsukkal is közeli barátságot ápolt, aki Putyin lányának keresztapja, és jelenleg az ukrán kormány egyik főellensége. Ráadásul a "majdani" fordulat előtt kifejezetten kisebbségvédő politikát folytatott. Egyértelmű tehát, hogy Baloga ultranacionalizmusa és magyarellenessége azért ébredt fel éppen most, mert ezzel próbál jó pontokat szerezni magának az ukrán nagypolitikában, és elfedni, hogy politikai múltjában több olyan pont is található, amit Kijev nem nézne jó szemmel.
A magyarellenes hangulatkeltésnek a térségben egyéb jelei is vannak. A háború kitörésének idején Munkácson is megjelentek az első úttorlaszok és barikádok, ezek azonban Beregszász felé néztek (kiemelt képünkön).
PS-összeállítás; Fotó: kárpátaljai olvasónk képe a munkácsi barikádról
