Pesti Srácok

Durván nekitámadt Polt Péternek az egykori kommunista ügyész

Durván nekitámadt Polt Péternek az egykori kommunista ügyész

Egy rádióinterjúban bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Polt Péter legfőbb ügyészt Sándor Zsuzsa balliberális aktivista, aki a kommunizmusban még állami ügyészként szolgálta az egypártrendszert, a módszerváltás után pedig bíróként ténykedett. Bizonyítéka természetesen nincs a bűncselekményekre Sándornak, ám ilyen apróságok a kommunista ügyészeket sosem érdekelték...

Elöljáróban Sándor Zsuzsáról annyit érdemes tudni, hogy 1971-től tizenhét éven át ügyészként szolgálta a kommunista pártállamot. Talán nem szükséges részleteznem, milyen követelmények, pedigré és lelkialkat kellett ahhoz, hogy valaki a vérben fogant Kádár-rezsimet szolgálja a Párt ökleként csaknem két évtizedig. El tudják képzelni. Ilyen előélettel 1990 után bíró lehetett – ugyanis átvilágítás, elszámoltatás nemcsak a politikusok, de a kommunista „jogszolgáltatás” működtetői körében sem volt. Így úszhatták meg a számonkérést, a börtönt az ötvenhat utáni megtorlások vérügyészei, vérbírái, vagy a később a pártállami ügyészség szolgálatába szegődött csinovnyikok.

Sándor Zsuzsa 2012-ig bíró volt, ám a gonosz Orbán-rezsim kényszernyugdíjazta őt és további kétszáz kollégáját. Ekkor szakadhatott el benne valami, és haragudott meg engesztelhetetlenül a nemzeti kormányra, hiszen esze ágában sem volt még nyugdíjba menni. Azóta viszonylag gyakran föltünedezik tévé- és rádióstúdiókban, és egy átlagos DK-s rohamnyugdíjas színvonalán az Orbán-diktatúráról értekezik.

Ez történt a minap is, amikor az amerikai pénzekből működtetett Szabad Európa Rádiónak adott interjút. Sándor Zsuzsa hosszasan és kedélyesen beszélt nagyszerű pályafutásáról, majd a beszélgetés vége felé az alábbiakat mondotta:

PestiSracok facebook image

Hogy mik azok a „nyilvánvaló bűntettek”, amelyek fölött a legfőbb ügyész állítólag szemet hunyt, azt Sándor Zsuzsa nem részletezte. Feltételezem: a Népszava, a Nyugati Fény, az EzALényeg, a 444 és társai által „föltárt” „ügyekre” céloz a nyugdíjas bíró. Hiszen amit ezek megírnak, az maga a Szentírás – legalábbis a Sándor Zsuzsához hasonlóknak. Ha tehetné, e cikkek alapján talán már írná is a vádiratot az ötven évvel fiatalabb Sándor Zsuzsa, hogy bekasztlizza a népköztársaság ellenségeit. Elvégre az akkori idők ügyészeinek sem volt szükségük különösebb nyomozati munkára, hogy vérpadra küldjék Mansfeld Pétert, Tóth Ilonkát. Az lett a vádirat, amit a pártközpont megküldött. Ehhez képest az újságcikkekből írandó vádirat már-már jellemfejlődésnek tekinthető...

Ilyen, amikor mosolyog (Forrás: Youtube)

  • Fölteszem: amikor Sándor Zsuzsa „nyilvánvaló bűntettek” feletti szemhunyásról beszélt, nem a Gyurcsány elleni megszüntetett büntetőeljárásra gondolt a Sukoró-ügyben. És nem azokra a 2002 és 2010 közötti súlyos korrupciós ügyekre, amelyekben hiába tett feljelentést Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, a Polt Péter vezette ügyészség végül nem emelt vádat. Nyilván nem ezekre. A tények csak megzavarnák szegényt a tisztánlátásban. Ahogyan biztos az sem tűnt föl Sándor néninek, hogy eközben néhány fideszes politikus ellen viszont vádat emelt ez az állítólag roppant fideszes ügyészség (Mengyi Roland, Simonka György, Boldog István). Furcsa egy diktatúra ez, na!

Polt Péter kvázi lebűnözőzése után a riporter próbálta megmenteni a műsort, és bedobott egy mentőkérdést:

Mire a Sándor Zsuzsa testébe bújt DK-aktivista azt felelte:

Itt aztán következett egy kis vergődés azon, milyen borzalmas, hogy kétharmad nélkül nehézkes lesz elsöpörni az alaptörvényt.

Hozzátette, neki nagyon meggyőző Vörös Imre volt alkotmánybíró ezzel kapcsolatos „elmélete”. Ismert, Vörös azzal haknizta körbe a baloldali sajtót, hogy sima feles többséggel is alkotmányozhat majd az ellenzék, ha hatalomra kerül, és erre példaként az 1944-es (Sztálin javaslatára fölállított!) bábkormányt, az Ideiglenes Nemzetgyűlést említette.

  • Ennyit tehát arról, hogy az ilyen-olyan balliberális „jogászok”, „szakértők” Sándor Zsuzsától Vörös Imrén át Fleck Zoltánig mit értenek jogállamiság, joguralom, a törvények tisztelete alatt. A szovjet szuronyok árnyékában ránk kényszerített sztálini alkotmány az nekik szent és sérthetetlen – a demokratikus úton, kétharmados többséggel megválasztott magyar törvényhozás alaptörvénye viszont megsemmisítendő irka. A Sándor-interjúból egy következtetést azért leszűrhetünk: ha tehetnék, ezek ma is ugyanúgy közénk lövetnének, mint 1956-ban vagy 2006-ban.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK. Az interjúból egyébként kiderült, hogy Sándor Zsuzsa is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amiért az Orbán-kormány „kényszernyugdíjazta”, ám ő (Baka András volt főbíróval ellentétben) elbukta a pert. (Pedig köztudott: Strasbourgba minden valamirevaló magyar ballib meggazdagodni jár, hiszen akkor is milliókat ítélnek meg nekik, ha Orbán csak ferdén nézett rájuk. Úgy tűnik, Sándor volt az egyetlen kivétel.) Az exbíró közlése szerint nem győzték meg a strasbourgi bírókat az érvek, hogy a kényszernyugdíjazás negatívan befolyásolta volna az életkörülményeit. Ez utóbbi talán nem is annyira meglepő, hiszen korábban híre kélt: egymillió forintért árulja horvátországi nyaralójának évi egyhetes üdülési jogát. Ebből is látszik: a diktatúra hogy tönkreteszi a munkában megfáradt kommunista exügyészeket...

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.