Csökken a használtcikkek forgalma, a tartós fogyasztási cikkeké viszont nő
Az embernek jártában-keltében feltűnik, hogy zárnak be a 100 forintos boltok, a kínai vagy ázsiai áruházak. Erre nehéz pontos statisztikai kimutatást találni; csak a saját tapasztalatra, vagy ismerősök elmondására lehet támaszkodni. De gyakran előfordul, hogy valaki keresi a megszokott „olcsó boltot” és valami mást talál a helyén. Ugyanez a helyzet a „second hand” és más használt termékeket forgalmazó üzleteknél is. Ez pedig annyit jelenthet, hogy az emberek ma már egyre inkább a jobb minőségű árukat keresik, a gagyira egyre kevesebb az igény. Vagyis a lakosságnak több a pénze és egyre inkább a márkás, vagy annak mondott termékeket keresik. Ahogy a közgazdászok mondják: nő az életszínvonal!
Teljesen megteltek a plázák
Hétvégeken, péntek este, szombat és vasárnap délelőtt dugók vannak a bevásárlóközpontoknál, alig lehet beférni. Zsúfolásig vannak a játszóterek, az éttermek, mindenhol ideges anyukák és apukák kiabálnak a gyerekeikkel, vagy éppen egymással. A rutinosabbak és a nyugalomra vágyók ma már gyakran elkerülik ezeket az időpontokat, és békésebb időszakokban mennek vásárolni. Olyankor, amikor van üres parkolóhely, és nemcsak kilométerekre az üzletektől, az árok partján lehet megállni. Ma már az úgynevezett márkás holmikat forgalmazó üzletek bonyolítják le a legnagyobb forgalmat. Ezek a hálózatok ma már mindenhová betelepültek, minden eldugott poros kisvárosban megtalálhatók. Egy világvégi kis helyen ma már ugyanazok az üzletek vannak, amelyek a megyeszékhelyen, illetve a fővárosban megtalálhatók. Úgy tűnik azonban, hogy a községek és falvak ebből a szórásból még kimaradnak. Egy McDonald's-ban dolgozó ismerősöm mesélte, hogy ma már péntek este bonyolítják le a legnagyobb forgalmat. A környékbeli tinik ott találkoznak egymással, és ma már majdnem mindenkinek van annyi zsebpénze, hogy ott vegyen valamit. Mindegyik kezében ott van az okostelefon és vadul nyomkodják, hihetetlen fontos üzeneteket küldözgetnek egymásnak. Olyanoknak, akik talán éppen száz méterre, a szemben lévő Burger Kingben üldögélnek.
A statisztika dinamikus fogyasztásbővülést jelez
A Központi Statisztikai Hivatal ezzel kapcsolatban időről időre közzéteszi az úgynevezett kiskereskedelmi forgalom alakulásáról szóló statisztikát. Sajnos ez az adat a közgazdászokon kívül senkinek nem mond semmit. Sőt, a lényeget nem takarja el, és „műszavakkal” operál. Ilyen például a „fogyasztás” és a „fogyasztó” kifejezés. A fogyasztó pedig nem más, mint a vevő, akik mi vagyunk, ha fizetünk valamiért. Ha nem fizetünk, akkor nem vagyunk statisztikai tényezők, legfeljebb csak tébláboló állampolgárok. Azért a statisztikából kiolvasható egy és más. Az élelmiszerek és italok forgalma nem bővül, ami azt sugallja, hogy a plusz jövedelmet már az emberek nem megeszik és megisszák, hanem olyasmire költik, ami látszik és még másnap is megvan. Az iparcikkek forgalma 2018-ban 8 százalékkal nőtt, ám eközben a használt cikkeké 4 százalékkal csökkent. Érdekesség, hogy a leginkább bővülő forgalmat az illatszerek, a gyógyszerek és kozmetikumok mutatják. Ez azért érdekes adat, mert az ilyen termékek a kisember szemében még ma is a „luxus kategóriát” képviselik, és gyakran a „menőzés” fogalmával társul. Tehát sok fogyasztónak ma már marad egy kis felesleges pénze, amit ilyesmikre költ el.
Kezd oldódni a szegénység
Persze senkit nem kívánok megbántani, akinek erre most sem telik. A '90-es években kialakult tömény szegénység csak éppen elkezdett oldódni. Nem szűnt meg, csak visszaszorul. De világosan látszik, hogy a társadalomra jellemző egszisztenciális bénultság kezd véget érni. Magyarország kezd hasonlítani egy modern fogyasztói társadalomhoz, ha még nem is az.
