Olaszország unortodox gazdaságpolitikába kezdett

Besokallt az olasz kormány az Európai Unió pénzpolitikája miatt, mivel Brüsszel úgynevezett „túlzottdeficit-eljárás” megindítását tervezi az ország ellen. Elvileg ezt az eszközt akkor veti be az unió, ha egy tagállam költségvetési deficitje meghaladja a GDP 3 százalékát, Olaszországgal pedig éppen ezt tervezik tenni. Az Öt Csillag mozgalom és a Liga által alkotott kormány radikális lépésekre szánta el magát, amelyeknek az a célja, hogy végre-valahára fellendítsék a gazdaságot. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes szerint addig nem tartanák be az uniós irányelveket, amíg a munkanélküliség 5 százalék alá nem csökken. Ennek érdekében pénzt pumpálnának a gazdaságba: a személyi jövedelemadót például 15 százalékra vinnék le, de mérsékelnék a társasági adót is. Emiatt csökkennének az állami bevételek, amelyek a deficit emelkedését vonnák maguk után. Az olasz kormány szerint jövőre elérné a hiány a GDP 3,5 százalékát. Sőt, a római vezetés úgy képzeli, hogy ezt a hiányt az Európai Központi Bank finanszírozná. Hát, kérem, ez rettenetes, amit Brüsszel nem tűrhet - így hát azonnali intézkedéseket helyeztek kilátásba. Küldtek is egy levelet rögvest Rómába, amelyben minden felhánytorgattak, ami csak eszükbe jutott. Erre Salvini nemes egyszerűséggel azt válaszolta: „Az unió ne levelet küldjön, hanem pénzt.”

Fiskális ösztönzés

Az olaszok elképzelése valójában logikus. A világban számtalan ország hajt végre ilyen fiskális ösztönzést. Legutóbb például maga az Egyesült Államok. A pénzpumpálás fellendíti a gazdasági életet, amely fedezetet nyújt az időlegesen megnövekedett adósságra. Ám az ilyesmi az Európai Unió szerint helytelen, és egyetlen tagállamnak sem engedélyezi. Ennek oka pedig az, hogy a tagállamok eltérő gazdasági helyzetben vannak. Ahogy mondani szokták, a németeknek túl gyenge az euró, míg másoknak túl erős. Néhány északi államban és Németországban olyan erős a magánszektor, hogy a bankoknak és a vállalatoknak rengetek pénzük van, ezért nem szorulnak rá állami ösztönzőkre. Ám Olaszországban, Franciaországban, vagy éppen a nemrég csődbe jutott Görögországban más a helyzet.

2010-ben hasonló élményünk volt

Érdemes kitérni arra, hogy Magyarország nem is olyan régen hasonló helyzetben volt. A 2010-es választási győzelem után Orbán Viktor szinte ugyanolyan gazdasági elképzelésekkel kacérkodott, mint manapság az olaszok. Az akkoriban éppen újonnan megválasztott magyar miniszterelnöknek az volt az elképzelése, hogy néhány évig átlépnék a bűvős 3 százalékos határt. Az így keletkezett forrásokból aztán élénkítenénk a gazdaságot, és ez majd automatikusan helyreállítaná az egyensúlyt. Barroso, az akkor hivatalban lévő uniós bizottsági elnök erre kereken nemet mondott. Sőt, azonnal megindította hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárást. Ezek után Magyarországnak más utat kellett választania, és Matolcsy György vezetésével elkezdte az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikát, amely révén 2013-14-re kilábaltunk a Gyurcsány-kormány által okozott csődből. De azóta is ott lóg a levegőben a kérdés: vajon ha az unió rugalmasabb és engedélyezi Orbán Viktornak, hogy az eredeti elképzeléseit valósítsa meg, akkor nem lábalunk ki hamarabb a válságból? Könnyen lehet, hogy a válasz igen. Könnyebben és gyorsabban túljutottunk volna a nehezén.

Olaszország gazdasági nagyhatalom

Azonban Olaszország más pozícióban van, mint a kis Magyarország volt. A világ tíz legnagyobb gazdasága közt van, és tagja az elitklubnak számító G7-csoportnak. Egy fejlett és gazdag ország, amely mintegy tizenöt éve stagnál, és már nagyon szeretne ebből az állapotból kikerülni. Nettó befizetője az uniónak. Vagyis tőle áramlik ki a pénz és másokhoz jut. Az olasz kormány úgy véli, hogy ennyi pozitívum mellett megérdemel egy kissé elnézőbb magatartást. A németeket azonban ez nem hatja meg, és kötik az ebet a karóhoz. Nem hajlandók újragondolni az unió pénzügyi szabályait. Miért tennék? Nekik pont megfelel. Hatalmas kereskedelmi többletük van, és dől a pénz hozzájuk. Az olaszok pedig nem tehetnek semmit addig, amíg tagjai az euróövezetnek.

Párhuzamos valuta létrehozása sem elképzelhetetlen

Tehát a probléma lényege az euró. Ma már elfogadott tény, hogy az olaszoknak és franciáknak gyakran inkább teher az euró, mint előny. Most ne is beszéljünk a kisebb déli országokról, amelyek szinte fuldokolnak az erős valuta terhe mellett. Rómában a vaskalapos német hozzáállást látva egy új ötlet fogalmazódott meg: hozzanak létre egy alternatív valutát, amely párhuzamosan működne az euróval. Bevezetnék az úgynevezett „minibot-ot”, amely egy ma is létező elektronikus kincstárjegy. Úgy alakítanák át, hogy 0 százalékos kamatozású, lejárathoz nem kötött értékpapírrá váljon, és ezzel a kincstárjeggyel fizetné az olasz állam azt az 57 milliárd euró tartozását, amellyel olasz állampolgároknak és cégeknek tartozik. Ha ez megtörténne és az érintettek elfogadnák, akkor a minibot egyből pénzként funkcionálna. Ezzel lényegében egy új pénznem jönne létre, egy párhuzamos valuta az euró mellett. Ugye senkit se lep meg, hogy a németek és az Európai Központi Bank már az ötlettől is frászt kaptak. Közölték, hogy ez megsértené a szabályokat, mivel a pénzkibocsátás az EKB kizárólagos joga. Azt is hozzátették, hogy a minibot nem működne, és gyorsan ki kellene vonni a forgalomból. Pedig a világban már volt példa hasonlóra. Például Kalifornia állam 2009-ben vezetett be egy hasonló pénzt. A 2008-as válság után az állam nem tudta fizetni a kiadásait, ezért kincstárjegyben fizetett, amely azonban nem 0 százalékos kamatozású volt. A sikere felemás volt, mivel volt olyan nagy bank, amelyik elfogadta, de a többségük nem váltotta be. Kalifornia idővel rendezte a pénzügyi helyzetét és ezeket a papírokat kifizette dollárban. De tény, hogy egy ideig működött egy ilyen alternatív valuta.

Az euró az "emberiség elleni bűntett"

Az olasz kormány azonban úgy tűnik, hogy hisz a minibotban. Azt várják tőle, hogy plusz pénz kerül a gazdaságba, ami növeli a vásárlóerőt, amely megindítja a konjunktúrát. Ez nem lenne feltétlenül ostobaság, sőt, akár be is jöhetne. Ám felmerül a kérdés, hogy akkor mi szükség az olasz euróra? Nem lenne egyszerűbb visszatérni a lírához? Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta:

Azért az olaszok idáig nem mennének el - elég, ha idézzük Matteo Salvinit:

De van olyan olasz politikus, aki az eurót „az emberiség elleni bűntettnek” minősítette. Ez mondjuk túlzás, de azért az euróövezet szabályait felül lehetne vizsgálni. A merev ortodoxia nem feltétlenül a helyes álláspont.