Nagy a baj a Dunaferrnél – itt vannak a részletek
A Dunaferr kedden 350 főt érintő létszámcsökkentést jelentett be a kormányhivatal felé, de az sem kizárt, hogy "további racionalizálási lépésekre" is sor kerül majd. Mindezt az európai acélipar rendkívül nehéz gazdasági helyzete, a világgazdaság lassulása, a csökkenő kereslet és késztermékárak, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által előírt kötelező környezetvédelmi beruházások terhei miatt kényszerülnek megtenni – olvasható a vállalat közleményében.
Evgeny Tankhilevich cégvezető kollégáknak küldött levelének nyilvánosságra kerülése után döntött úgy a vállalat, hogy bővebb tájékoztatást adnak arról a nagyarányú létszámleépítésről, amit terveznek. Ez a folyamat 2020. december 31-ig zárul le, a 350 fős leépítés a 4600 fős (2017-es adat) alkalmazotti létszám 7,6 százaléka – írja a Portfolio. A Dunaferr közlése szerint a vállalat nehéz működési környezetben számos működés- és termelésracionalizálási intézkedést vezetett már be az elmúlt időszakban is, és a beruházások átütemezésével, a működési költségek visszafogásával, a túlóraszámok csökkentésével, átszervezésekkel és létszámstoppal is megpróbálták áthidalni a nehézségeket, de mindezek ellenére elkerülhetetlen a létszámleépítés.
A piaci helyzet nehézségei mellett a vállalatnak már most fel kell készülnie számos – a hazai és uniós hatóságok által előírt – környezetvédelmi beruházásra és fejlesztésre, melyek rendkívül jelentős költségterhet jelentenek majd a következő években
– érvel a cég.
A jövőre nézve sem túl optimista a társaság: egyelőre csak remélni tudják, hogy "a most tapasztalható piaci körülmények átmenetiek lesznek, és nem tesznek szükségessé további racionalizálási lépéseket".
Az ISD Dunaferr a szabályok és előírások maximális betartása mellett minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy segítséget nyújtson és támogassa a létszámcsökkentésben érintett dolgozókat, akik számára több lehetőséget is felkínál a vállalat
– ígérik a levélben. A kollektív szerződésben biztosított szabályok szerint minden érintett munkavállaló számára felajánlanak más munkakört – jelenleg betöltetlen vagy kölcsönzött munkaerő által betöltött pozíciót –, ahol folytathatják a munkát a vállalat kötelékében. Amennyiben az érintett személy ezt nem fogadja el, végkielégítéssel távozhat a vállalattól, vagy élhet a Dunaferr Foglalkoztatásért Acélalapítvány által biztosított lehetőségekkel.
Az 1994-ben létrehozott alapítvány 1 éven át anyagi támogatást és segítséget nyújt a továbblépéshez. Az Acélalapítványhoz átkerülő munkavállalók az első 6 hónapban teljes bérüket kapják kézhez, a második 6 hónapban pedig az összeg a bér 80 százalékára változik. Az egy éves támogatás, adott feltételek teljesülése mellett további 1 évvel hosszabbítható. Az Acélalapítvány azonban nem csupán anyagilag támogatja az elbocsátott munkavállalókat, hanem képzésekkel, tréningekkel, mentorálással, munkaügyi központ által szervezett előadásokkal, jogi tanácsadással is igyekszik segíteni.
Azok aggódnak most a Dunaferr dolgozóiért, akik korábban eladták a gyárat
Pintér Tamás (Jobbik), Dunaújváros nemrég megválasztott polgármestere is csak a levélből értesült a leépítésekről – írja az Index. A portál megkeresésére azt mondta, már felvette a kapcsolatot a cég menedzsmentjével, és jövő héten elkezdenek egyeztetni, bővebb információt azonban nem tudott mondani az elbocsátásokról. Itt halkan jegyeznénk meg azt a nem elhanyagolható tényt, miszerint Pintér Tamás azzal a "Rajta Újváros" elnevezésű szivárványkoalícióval került a város élére, amelyben például az a Tóth István is feltűnik, aki annak idején jegyzőként előkészítette, előterjesztette, majd aláírta a gyalázatos privatizációs ügyletet. Akkor könnyebben, ma nehezebben veszi a levegőt az a Szántó Péter, aki jelenleg már az 1-es számú választókörzet képviselője, és aki korábban megszavazta a privatizációnak csúfolt szabadrablást. Társa volt ebben az a Tóth Kálmán is, aki most a 9-es körzetben tört babérokra az ellenzéki koalíció részeseként. Kíváncsian várjuk, hogy milyen eredményre vezetnek majd a tárgyalások, amelyről Pintér részletes tájékoztatást ígért az Indexnek. Cserna Gábor, a város most leköszönő polgármestere is reagált az elbocsátásról szóló hírre:
Természetesen a választások eredményétől függetlenül nekem, nekünk, tényleg Dunaújváros jelene és jövője az első, így nem is adtuk el a mandátumunkért sem a megélhetését, sem az egészségét egyetlen vasműs dolgozónak, s egyetlen dunaújvárosi lakosnak sem. (Ahogy látták nem is az én fényképem díszlett a vasmű főkapujánál.)
Facebook-oldalán arra is emlékeztet:
De a menedzsment nem a vasmű, így a megtévesztett dolgozókat és hozzátartozóikat a lehető legkisebb hátrány sem érheti, érhetné. Mi a nemzeti tulajdonban vétel alternatíváját támogattuk azokkal szemben, akik már egyszer eladták a dolgozók feje felől a gyárat. A döntés és a megoldás - a választói akaratból - azonban ismét ugyanazoknak a kezébe került. Amennyiben az érintetteknek szüksége van a támogatásunkra, a segítségünkre, a kormányzati kapcsolatainkra, akkor készséggel és szívesen segítünk, hogy az utcára kerülő több száz vagy a levél tanúsága szerint akár ezer dolgozó helyzete is megnyugtatóan rendeződjön.
Mint arról korábban írtunk: a Dunaferr privatizációjának kérdése, annak erőltetése a Medgyessy-kormány idején pörgött fel a leginkább, majd a mészárosmunkát az egykori miniszterelnököt megpuccsoló Gyurcsány-brigád végezte el. Az mindörökké a 2002-ben hatalomra került baloldali alakulat szégyene marad, hogy a magyar nehézipar zászlóshajóját nem megmenteni, hanem elkótyavetyélni szándékoztak már a kezdetektől, és az, hogy aztán végül üveggyöngyökért váltak meg az üzemtől, azt is jellemzi, hogy mennyire érdekelte őket a Vasműben dolgozók és azok családjainak a sorsa. A Dunaferr gyalázatosan nyomott áron történt eladása előrevetítette azt, hogy az új tulajdonosnak szinte semmilyen rövid-, közép- vagy hosszútávú kötelezettsége nem keletkezett arra vonatkozóan, hogy az üzemben környezet- és egészségvédelmi beruházásokba kezdjen, holott ezeket ki lehetett volna alkudni, erre minden lehetőség megvolt akkoriban is.
A Dunaferr Zrt. szemrebbenés nélkül mérgezi a környezetet és a dunaújvárosi embereket
Arról is portálunk írt elsőként, hogy a Dunaferr Zrt. eddig eltitkolta a nyilvánosság elől, milyen tetemes bírságokkal sújtották a céget azért, mert magasról tett a környezetvédelmi előírásokra. A PestiSrácok.hu ugyanis megtudta: a 2014–2018 közötti időszakban a környezetvédelmi előírások be nem tartása miatt összesen kétmilliárd forint (!), míg 2018-ban összesen 3,25 millió forint bírságot kaptak. És ez nem minden. Nem csupán letagadták, hogy folyamatosan megbírságolták őket, de a hatóságok felé sem mindig sikerült teljesíteni a bejelentési kötelezettségüket például arról, hogy az érctömörítő kéményen kibocsátott károsanyag mértéke meghaladja a megengedettet. De valószínűleg azt is elfelejtették közölni a dunaújvárosiakkal, hogy a monitoring kutakból vett mintákban új komponenseket mutattak ki, amelyek határérték felettiek a cink, a molibdén, a cianid összes, az arzén, a szelén, az ón, a higany, a bór, valamint a fluorid tekintetében. Cikkünk megjelenését követően Ungár Péter (LMP) képviselő írásbeli kérdést tett fel a cég működésével kapcsolatban az agrárminiszterhez. A Dunaferr azonban továbbra is tagadta, hogy ne tartaná be az előírásokat. Pintér Tamás (akkor még a térség országgyűlési képviselőjeként) pedig úgy fogalmazott: ő nem a Dunaferr menedzsmentjével, hanem "az ott dolgozókkal ápolok jó viszonyt, szívemen viselve a munkások sorsát". Kíváncsian várjuk, hogy most, polgármesterként milyen segítő kezet tud majd nyújtani számukra.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
