Vagyonfelélés és hitelfelvétel: Karácsony Gergely új költségvetése 130 milliárdos hiánnyal számol
Amikor Karácsony Gergely főpolgármester szerdán beterjesztette Budapest 2020-as költségvetési javaslatát, úgy fogalmazott: "a költségvetés nemcsak számok halmaza, hanem sokkal inkább hitek, meggyőződések, elvek és értékek összefoglalója". Ez varázslatosan szépen hangzik, és az ember szinte megfeledkezik arról, hogy a költségvetés alapjában mégiscsak a pénzről szól. Aztán ha valaki elkezdi lapozgatni az előterjesztést, akkor "érdekes" összefüggéseket vehet észre a "hitek és meggyőződések összefoglalójában". Például azt, hogy a bevételi és kiadási oldal közt 130 milliárd forintos eltérés van.
A tervezet szerint a város kiadásai 415 milliárd forintra rúgnak majd, és a bevételei – mit ad Isten – 415 milliárd forintot tesznek majd ki. Tetszetős, hogy a kiadási és bevételi oldal egyensúlyban lesz. Idáig rendben is van a dolog, míg valakinek fel nem tűnik, hogy a főváros "rendes bevételei" (adók és más közterhek) mindösszesen 290 milliárd forintot tesznek ki. Vagyis, ahhoz, hogy teljesítsék a 415 milliárd forintos kiadási tervet, valahonnan keríteni kell durva becsléssel 125 milliárdot.
Keressük a pénzt
Ez tényleg nem olyan sok, mindössze a kiadások 30 százaléka. Most komolyan, ebbe belegondolni is rossz! Ezután egyre érdekesebb a papírhalmaz további lapozgatása, és egyből feltűnik egy 31 milliárd forintos hitelfelvétel. Ez olyan hitelkeret, amely a városnak rendelkezésére áll, és ha úgy gondolja, akkor szabadon lehívhat belőle. Ilyenre minden cégnek és költségvetésnek szüksége van a normális működéshez, ám nem ekkora összegben. Tehát a hiányzó 125 milliárd forintból megvan 30 milliárdra a fedezet, hitel formájában.
Ha tovább keresgélünk, akkor egyszerre csak feltűnik valamelyik sorban egy 81 997 116 000 forintos tétel, ami mellé az van írva:
Belföldi értékpapírok bevételei és további belső finanszírozás.
Tehát innen lesz majd a városvezetésnek 82 milliárd forintja. Csakhogy a tervezet, amely helyenként részletekbe menően kínos precizitással készült, ennél a pontnál hirtelen szűkszavúvá válik. Sehol sem fejti ki, hogy ez a 82 milliárdos összeg honnan ered, miből tevődik össze.
Honnan van ez a 82 milliárd?
Akkor nem marad más hátra, minthogy a költségvetés készítőjének rejtett gondolatait megpróbáljuk kitalálni. Hosszas telefonálgatás után, amikor az ember az ismerős ismerősével is beszél már, lassan kezd kiderülni, hogy valójában miről van szó. Ez nem más, mint a Főváros megtakarításai és tartalékai. Olyan pénzekről van szó, amelyek az évek során nem kerültek felhasználásra és a városvezetés félretette. Ennek sok indoka lehetett: például van olyan pénz, amit uniós beruházásra kapott Budapest, de a projekt ezért vagy azért meghiúsult. Majd idővel kiderül, mi lesz a sorsa. Vagy mégis megvalósul az eredeti elképzelés, vagy vissza kell fizetni, vagy másra lehet fordítani. Addig is, amíg ez nem tisztázódik, jó helye van egy bankszámlán. De olyan pénz is ide tartozhat, amelyik az önkormányzat valamelyik cégének többletbefizetéséből ered és szépen elrakták olyan időkre, amikor szükség lehet rá. A lényeg, hogy ez a város megtakarítása, vagy másképp fogalmazva pénzvagyona, vagy még egyszerűbben mondva: ez semmi más, mint Budapest vagyona. Az ilyen pénzbeli vagyon jelenleg mintegy 160 milliárdra tehető, és most úgy tűnik, hogy a Karácsony-féle városvezetés ennek felét szándékozik elkölteni. Teszi ezt annak ellenére, hogy ezeknek az összegeknek egy része talán nem is a városé, mivel csak ottragadt, és egyszer majd kéri vissza a gazdája.
Összegezve tehát a 125 milliárd forintos hiányt alapvetően két forrásból kívánják fedezni: 31 milliárd forintos hitelből és 82 milliárdos vagyonfelélésből. A maradék 20 milliárd forint pedig mindenféle csip-csup tételekből összejön majd. Ha mégse, akkor legfeljebb még több hitelt vesznek fel.
Politikai ambíciók
Karácsony a költségvetési expozéjában hangsúlyozta az őszinteség és a nehéz beszédhelyzetek fontosságát. Ezt vegyük felhatalmazásnak arra, hogy mi is őszintén kérdezzünk. Kedves főpolgármester úr, tisztában van azzal, hogy ha így folytatja, akkor 5 éves kormányzása után a városa nem "zöld és szabad" lesz, hanem egy pénzügyi romhalmaz? Vagy úgy gondolja, hogy ez nem a maga gondja lesz, mert 2022-ben lelép a város éléről és indul a parlamenti választásokon? Utánam az özönvíz politikáját folytatva mindent az új főpolgármesterre hagy? Addig pedig a város összes erőforrását fel kívánja használni az országos ambícióinak érdekében?
Bajnai és Demszky tanácsai
Mindenesetre a jelekből az olvasható ki, hogy Karácsony a magyar baloldal legrosszabb hagyományait kívánja folytatni, amely közül az egyik az eladósodás és az utána óhatatlanul bekövetkező csőd. Emlékezzünk csak a Kádár-kor jelentősebb krachjaira, vagy Horn Gyula Bokros-programjára, esetleg Gyurcsány Ferenc 2008-as államcsődjére. Az októberi önkormányzati választások után Demszky Gábor hajdani főpolgármester úgy érezte, hogy a nyilvánosság elé kell állnia:
Újra kapcsolatot kell kialakítani a Világbankkal, az Európai Beruházási Bankkal, illetve meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy egyes beruházásokhoz a főváros közvetlenül fordulhasson európai uniós forrásokhoz, nemzetközi segítséget kérve partnerszervezetekhez.
Vagyis azt tanácsolta, hogy Budapest az államháztartási törvényt megkerülve közvetlenül vegyen fel hiteleket külföldön. Úgy látszik Demszky manapság külföldi bankárok kifutófiúja és hitelszervezési ügynöke. Mit ne mondjunk, a haza kiárusítása is egy munka.
Vagy egy másik érdekes pillanat volt az új főpolgármester életében, amikor csupán néhány nappal megválasztása után Karácsony Gergely egyből sort kerített Bajnai Gordonnal való találkozójára egy XII. kerületi étterem hátsó, csendes kerthelyiségében.
Azt is tudjuk, hogy Bajnai a befektetési döntéshozók egyike az Európai Unió egyik programjánál, a Juncker-tervnél, emellett egy londoni központú globális pénzügyi tanácsadó cég egyik vezetője is. Így könnyen lehet, hogy a találkozónak üzleti jellege volt
– mondta a Magyar Nemzetnek akkoriban Kiszelly Zoltán politológus.
Ezek az események arra engednek következtetni, hogy Karácsony Gergelynek célja az adósság-generálás, mert akkor az üzleti életben mozgó szövetségesei tudnak hitelezni a fővárosnak. A bankárok pedig ezért a szolgáltatásért kamatot kérnek, amit végsősoron a város polgárainak kell majd kifizetni.
Azt azért szögezzük le, hogy Karácsony Gergely egyelőre nem vesz fel hitelt külföldről, csak a vagyon felélésébe kezdett bele. Persze ennek a folyamatnak az a vége, hogy elfogy a tartalék, és akkor majd lehet pénzt kunyerálni innen-onnan. Mintha egy szándék vezérelné Karácsonyt: adósságot akar csinálni. Könnyen lehet, hogy az egész költségvetési folyamat értelme és célja pont ez.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
