Vajon tényleg Soros György áll a valutapiaci hullás mögött? – Pénzpiaci elemzés

Az árfolyampiacok a koronavírus Európába érkezése után szinte rögtön, vagyis márciusban megrázkódtak, amikor a befektetők a biztonságos menedékhez tartozó eszközöket keresték a globális piaci zavarok közepette. A devizapiacok rendkívül idegesen reagáltak arra, hogy az olaj- és részvényárak meredeken estek, az árucikkhez kötött valuták felől a jen és a svájci frank biztonságához menekültek. Ezt a helyzetet, belső iparági források szerint a Quantum Fund és a Soros Management LLC. (mindkettő Soros György milliárdos spekulánshoz köthető – a szerk.) egyaránt kihasználta az egyik leg-exportkitettebb gazdaság ellen is – ez pedig a magyar. A magyar deviza ellen indított támadás igen komoly hatást váltott ki a kelet-európai valutapiacokon. Több belső iparági forrás egyébként a norvég korona elleni támadások mögött is ugyanezt a befektetői kört sejti. Nehezíti a helyzet elemzését, hogy a Quantum Fund és a Soros Management LLC. ismeretesen nem közvetlenül szokta a shortpozícióit megtenni, hanem általában több közvetítőn keresztül. Ilyen eset volt az, amikor például a közismerten offshore paradicsomnak számító Aruba szigetén bejegyzett cégen keresztül indítottak támadást a francia Société Générale ellen.

Pénzpiaci áldozatok

A márciusi hullás másik nagy áldozata, az orosz rubel is a legnagyobb vesztesek között volt, 8%-ot esett a dollárral szemben – ez a legrosszabb egynapos teljesítményben kiemelkedőnek minősül. Ez az érték az USA által 2014 decemberében elrendelt szankciók óta a legerőteljesebb. A mexikói peso 2018 októbere óta a legnagyobb esést mutatta, miközben a norvég korona is hirtelen óriásit esett. Mindkét valuta érzékeny az olajpiacra. Ugyanakkor a norvég korona mögött álló gazdaság rendkívül erős, ezért is indultak meg az iparági pletykák, ugyanis közel 22%-os esést csak egy shortpozíciókat felvevő nagybefektető indukálhat. Ez a helyzet emlékeztet az angol font elleni támadásra is, amikor a Quantum Fund (Soros György cége – a szerk.) több, mint egymilliárd dollárt keresett az angol fizetőeszköz bedöntésén. A font 1992-es, 15% körüli esése akkor kiemelkedő volt – látható, hogy a norvég gazdaság azért mégse akkora, mint a brit.

Baljós árnyak

A márciusi, áprilisi devizapiacon történt hirtelen változások azt sugallják, hogy a piaci zavarok jelenlegi időszaka jelentősen különbözik a korábbi tőzsdei korrekcióktól – mondta Viraj Patel, az Arkera londoni székhelyű kutató cég deviza- és globális árfolyamstratégiája. „Valami baljóslatú folyik” – mondta el Patel. „Nagyon nagy volt a globális keresleti sokk a koronavírus miatt” – tette hozzá. Eközben a WSJ Dollar Index, amely a dollárt a legfontosabb valuták kosarához viszonyítja, hétfőn 0,6%-kal esett vissza; ez a június óta elért legnagyobb visszaesés. A dollár nyomás alá került az utóbbi napokban is, amikor a befektetők a növekvő fogadások közepette felbecsülik a globális kamatlábak kilátásait. Ezek szerint a Szövetségi Központi bank újra fel fogja emelni a hitelfelvételi költségeket, csökkentve ezzel azt a hasznot, amit a befektetők kereshetnének a dollárvagyon tartása miatt. A jen és a svájci frank ezzel szemben nyereséget mutatott, amikor a befektetők az elmúlt hetek elsöprő piaci zavarainak közepette kerestek biztonságos menedéket biztosító eszközöket. A Fed által a múlt hónapban csökkentett kamatláb, valamint a márciusban hozott döntése a rövid távú finanszírozási piacok megtartásával és az alapok injektálásával működött, de már akkor elgondolkodtatta a piacokat. Az aggodalmakat az okozta, hogy a piacok akkor még nem voltak tisztában a politikai döntéshozók problémáinak mélységéről, továbbá a gazdasági lassulással; ezzel tovább növelték a volatilitást a devizapiacon.

A japánok is aggódnak

„Pánik légköre terjeng a piacokon” – mondta Jane Foley, a Rabobank devizastratégiai vezetője. A New York-i Federal Reserve Bank márciusi, 150 milliárd dolláros egynapos hitelezési ajánlata viszont „óriási lépés a pénzpiaci intervencióban” – tette hozzá. Az ausztrál dollár, amely az ázsiai kereskedési órákban rövid ideig 4,9%-kal esett az amerikai valutához képest, 0,8%-kal alacsonyabbra zárta a napot. Eközben a jen valamivel 102 dollár feletti USA dollár fölé emelkedett, ami a legerősebb pontja 2016 óta. Ryutaro Kono, a tokiói székhelyű BNP Paribas közgazdásza azt mondta, hogy a jen ereje aggodalomra ad okot a Fed társainak Japánban. Mivel a nemzetközi politikai nyomás megnehezítette a pénzügyminisztérium közvetlen beavatkozását, „a BOJ (a japán jegybank – a szerk.) felvetette a további kamatcsökkentés lehetőségét, ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsák a jen felértékelődését” – mondta. Mivel azonban a negatív kamatlábak hajlamosak a bankoknak más pénzügyi cégeknek ártani, hozzátette: „A legbölcsebb választás lenne, ha a BOJ türelmes lenne és nem lépne fel.”