A következő két évben a gazdaság növekedése meghaladhatja a 4 százalékot
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szeptemberi előrejelzése óta a vártnál nagyobb méretet öltött a járvány második hulláma, így újabb szigorú intézkedéseket vezettek be, ugyanakkor a harmadik negyedéves visszaesés elmaradt a várakozásoktól. E tényezőket figyelembe véve 2020-ra a korábban prognosztizáltnál nagyobb, 6,1 százalékos visszaesést valószínűsítenek. Figyelembe véve a korlátozások januárra áthúzódó hatásait, tartós következményeit, illetve a vakcina elérhető közelségbe kerülését, 2021-ben 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. 2022-re vonatkozó előrejelzésükben 4,5 százalékos növekedést valószínűsítenek, azaz hosszabb távon a gazdaság visszatérhet korábbi, dinamikus növekedési pályájára.
A második negyedév jelentős sokkhatása után a gazdaság regenerálódni kezdett. A harmadik negyedév végére több ágazat teljesítménye már elérte, vagy akár meg is haladta a vírus megjelenése előttit. Ezzel szemben több ágazat (például turizmus, szállítás) teljesítménye még érdemben elmaradt a korábbitól. A második hullám egészségügyi szempontból a korábban vártnál súlyosabb lett, így ismét korlátozások elrendelésére került sor. Ezek nyomán azonban a visszaesés mértéke várhatóan kisebb lesz, mint a második negyedévben; a szigorítások nem eredményeztek olyan mértékű leállást a gazdaságban, mint tavasszal. A járvány miatti korlátozások feloldása, illetve a vakcina megjelenése a gazdaságnak a korábbi teljesítményéhez való fokozatos visszatérését eredményezheti.
A Századvég várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény 2021-ben még a 2019-es szintje alatt maradhat, de a 2020-asnál már érdemben jobb lehet. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a következő évek prognózisai a szokásosnál nagyobb kockázatot rejtenek: nem ismert még a kilábalás folyamata és a tartós károk volumene sem. Ennek megfelelően a 2021-es növekedés mértéke az alappályán mértnél jóval alacsonyabb és magasabb is lehet.
A foglalkoztatási szint lassan áll helyre
2020-ban a háztartások fogyasztása a Századvég becslése szerint 3 százaléknál kisebb mértékben esik vissza. Ebben jelentős szerepe van egyes termékek és szolgáltatások átmenetileg elérhetetlenné válásának, a lakossági fogyasztás bizonytalanságból adódó elhalasztásának, illetve az utazási korlátozásoknak, amelyek az üzemanyag-forgalom visszaesésében is megmutatkoztak. Ugyanakkor a jelentősebb fogyasztás-visszaesést megakadályozta a munkaerőpiac stabilitása: a foglalkoztatás csak kismértékben csökkent, a korábbi munkaerőhiány eredményeként a munkanélküliségi ráta a Századvég becslése szerint csupán 4,2 százalékig emelkedett.
A vírus elmúltával a foglalkoztatás ismételt növekedésére számítanak, a munkaerőhiány egyes szektorokban ismét megjelenhet. Ugyanakkor kérdés, hogy a foglalkoztatási szint a súlyosan érintett ágazatokban milyen szinten áll helyre, vagy az itt dolgozóknak más ágazatokban kell állást találniuk.
A beruházások az idei évben több, mint tizedével eshettek vissza. Ebben nagy szerepe volt a vírus okozta bizonytalan gazdasági környezetnek, illetve az állami, önkormányzati és vállalkozási beruházások forráshiány miatti halasztásának, valamint az uniós források ciklikusságának is. A következő két évben már növekedésre számítanak e tekintetben is; itt meghatározó lesz az uniós források felhasználásának sebessége.
Az export esetében az európai gazdaságok tavaszi leállása jelentős visszaesést eredményezett, amely ezt követően felpattant, így megközelítette a korábbi szintjét. Az import visszaesése ellenben az idei évben mérsékeltebb lehetett, figyelembe véve az egészségügyi eszközök behozatalát is. A következő két évben a Századvég becslése szerint a külkereskedelmi egyenleg már javulhat.
Az infláció a célsávon belül marad
Az infláció az elmúlt időszakban csökkent, így éves szinten a jegybanki cél fölötti, de a célsávon belüli, a korábbinál kisebb, 3,3 százalékos pénzromlásra számít a Századvég.Ezen belül azonban az átlagosnál jelentősebben nő az élelmiszerek ára, ami a háztartások inflációs érzetét felfelé tolja. A következő évben az infláció 3,5 százalékon alakulhat, amiben szerepe lehet a jövő év elején esedékes jövedékiadó-emelésnek, illetve a bázishatásnak: a gazdaságok tavaszi leállása idején az olajár a mélybe süllyedt, ami alacsony bázist jelent.
A költségvetési hiány az idei évben magasan, a GDP 8 százaléka fölött alakulhat a romló makrogazdasági környezet, illetve a növekvő kormányzati kiadások miatt. Így tehát nagy hangsúlyt kell fektetni a korábbi években jellemző szigorú költségvetési politikához való visszatérésre, az államadósság határozott csökkentésére. Várakozásaink szerint a költségvetési deficit a jövő évben még magasan, 6,7 százalékon alakulhat, majd 2022-re 3,5 százalékra csökkenhet. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 65,4 százalékos szintről idén 81,0 százalékig emelkedhet, majd ez 2022-re 73,7 százalékra mérséklődhet.
TÁBLÁZAT: A SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. ELŐREJELZÉSE
| 2020 2021 2022 | |||
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | -6,1 | 4,2 | 4,5 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | -2,8 | 4,1 | 4,3 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) | -10,9 | 4,8 | 6,3 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -8,6 | 6,7 | 5,2 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -6,4 | 4,6 | 4,8 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 4,7 | 6,5 | 7,2 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 3,3 | 3,5 | 3,2 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 0,6 | 0,6 | 0,75 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,2 | 3,7 | 3,5 |
| A bruttó átlagkereset alakulása (%) | 9,8 | 5,6 | 7,7 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | -2,0 | -0,6 | -0,2 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 1,4 | 1,5 | 1,9 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -8,3 | -6,7 | -3,5 |
| GDP-arányos államadósság | 81,0 | 76,0 | 73,7 |
| GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* | -7,2 | 3,3 | 2,8 |
