Pesti Srácok

Márkabiztonság az online világban

Márkabiztonság az online világban

A márkabiztonság talán soha korábban nem kapott akkora hangsúlyt, mint manapság. Az online térben számos, előre nem is látható veszély leselkedik cégek és a brandek megítélésére, ami közvetlenül is befolyásolhatja az üzleti eredményeket. A terület legfontosabb trendjeit vitatták meg a DOT Creative szakértői az L20-ban, a Lounge Group marketingkommunikációs műsorblokkjában, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című adásában, ahol arról is szó esett, hogy egy magyar brand safety fejlesztés már 18 nyelven érti az iróniát, a szarkazmust és listát készít a biztonságos és nem biztonságos tartalmakról egyaránt.

Az online márkabiztonság kérdése 2015-ben kapott először nagyobb hangsúlyt, amikor a legnagyobb videómegosztó portálon terrorszervezetekhez köthető tartalmaknál jelentek meg egyes márkák hirdetései –ezzel az eredeti hirdetői szándékkal homlokegyenest ellentétes hatásokat kiváltva. A Google és a YouTube természetesen azóta már lépett, így meghatározott szavak és kifejezések előfordulása esetén nem engedik megjelenni a reklámanyagokat.

Magyar brand safety fejlesztés

A brand safety biztosításának két legfőbb eszköze ma, a hirdetések biztonságos környezetben történő elhelyezése, illetve, ha az esetleges veszélyeknél működésbe lép az algoritmus és blokkolja a reklámokat, hogy ne kerüljenek ilyen tartalmak mellé. Mint mindennek, természetesen ennek is lehet árnyoldala, például egy, az állatvilágból származó hír is aktiválhatja a biztonsági rendszert, elég egy olyan hírre gondolni, hogy „A gyilkosbálna, aki megtanult énekelni”. Mivel már az anyag címében szerepel a „gyilkos” szó, várhatóan a piacon jelenleg használt rendszerek nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet és eldönteni, hogy az adott környezetben a hirdetés megjelenthet-e vagy sem. A döntést segíti egy magyar brand safety fejlesztés, amely többek között már 18 nyelven érti az iróniát, a szarkazmust és listát készít a biztonságos és nem biztonságos tartalmakról egyaránt.

PestiSracok facebook image

Izgalmas kérdések

Arról, hogy mit jelent az online világban a márkabiztonság, milyen problémákat vet fel a fogalom napjainkban, Kassitzky Attila, a DOT Creative ügyvezető igazgatója, valamint Papp Zoltán, az ügynökség médiaigazgatója beszélt a Lounge Group L20 műsorblokkjában, a Jazzy Rádió Márkamonitor című adásában. A szakértők válaszait a Márkamonitor február 17-i adásából ismerheti meg a Lounge Group oldalán,ahol a korábbi adások is visszahallgathatók.

Fotó: brandsafety.hu-illusztráció

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)