Pesti Srácok

Szijjártó: megérte elindítani a keleti nyitás politikáját (Videó)

Magyarország és Üzbegisztán gazdasági és kereskedelmi együttműködése a bizonyíték arra, hogy megérte elindítani a keleti nyitás politikáját – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a huszonhét magyar és ötvennyolc üzbég céget tömörítő magyar-üzbég üzleti tanács alakuló ülése előtt. A tárcavezető elmondta: bár a világgazdaságnak és a világkereskedelemnek tavaly rendkívül rossz éve volt, a magyar-üzbég kapcsolatok fejlesztésébe fektetett munka bőségesen megtérült, hiszen egyetlen esztendő alatt harmincnyolc százalékkal nőtt Magyarország és Üzbegisztán kereskedelmi forgalma, amely így meghaladta a száztizenötmillió dollárt. A miniszter szerint korábban erre még nem volt példa.

Szijjártó Péter később az alakuló ülésen felszólalva kijelentette, éppen most lépünk be a világgazdaság egy új korszakába. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország és Üzbegisztán a győztesek között legyen, nagyban hozzájárult a magyar kormány által tizenegy éve elindított keleti nyitás politikája. Ennek a stratégiának a célkitűzése az, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatokat építsük ki a keleti gazdaságokkal, amelyek a leggyorsabban feltörekvő gazdaságok a világon – mondta. Szijjártó Péter öt előfeltételt nevezett meg, amelynek szerinte teljesülnie kell a virágzó kapcsolatokhoz. Elsőként említette az akadályoktól mentes és a vállalatok, üzletek számára az üzletkötést lehetővé tevő politikai kapcsolatot. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy kedden a két ország közötti stratégiai partnerkapcsolatról szóló megállapodást írnak alá. A külgazdasági és külügyminiszter második feltételként a fizikai jelenlétet említette, amellyel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország négy évvel ezelőtt nyitott nagykövetséget az üzbég fővárosban, Taskentben. A tárcavezető harmadik pontként az emberek közötti kapcsolatokat említette, s beszámolt arról: Magyarország harminc ösztöndíjat biztosított Üzbegisztán számára, amit százra kellett növelni a közelmúltban, mivel Üzbegisztánban már 215 jelentkezést nyújtottak be. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Üzbegisztán volt az első olyan ország, amely segítséget nyújtott Magyarországnak a koronavírus-világjárvány első hullámának idején, hatszázötvenezer maszkot küldött Magyarország számára.

A tárcavezető negyedik pontként a pénzügyi hátteret említette, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a Magyar Eximbank százmillió dolláros hitelkeretet nyitott korábban kizárólag az üzbég-magyar vállalatközi együttműködés támogatásához, ami rendkívüli egyszerű export-importtranzakciók, vegyes vállalatok létrehozását szolgálhatja, illetve a különböző tendereken való indulást is elősegítheti harmadik országokban. Szijjártó Péter kifejezte reményét, hogy minél hamarabb elfogy ez a száz millió dollár annak érdekében, hogy új hitelkeretet nyithassunk meg. A külügyminiszter ötödik előfeltételként a zászlóshajó-projekteket említette. Ezzel kapcsolatban elmondta: nagyon nagy hangsúlyt fektettünk a tudományos és technológiai fejlesztésre a közelmúltban mezőgazdasági cégeknél. A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt az előkészítés alatt álló legnagyobb közös fejlesztésről, amely a nukleáris energiával kapcsolatos. Elmondta: Üzbegisztánban jelenleg atomerőművet építenek, és a magyar szabadalomként bejegyzett Heller-Forgó-rendszert akarják az új atomerőmű hűtési rendszerének kidolgozására használni. Ez azt jelenti, hogy egy jóval kétszázmillió euró fölötti magyar beruházástechnológia-export valósulna meg Üzbegisztánban – hangsúlyozta. Ráadásul – miképp arra rámutatott – ha sikerül az atomerőmű hűtési rendszerét gyakorlatilag víz jelenléte nélkül megépíteni, az világszinten olyan magyar referenciát jelenthet, amelyet onnantól kezdve a világon bárhol, nem víz mellé települő atomerőmű építésénél használni lehet. Tehát több mint százmillió dollárnyi magyar beruházás áll előkészület előtt, amely megvalósulása után a magyar kifektetési stratégia immáron egy új dimenzióba kerül - tette hozzá.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy több olyan magyar vállalati beruházás is küszöbön áll, amelynek sikere nagy mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság dimenzióváltásának végrehajtásához. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta: négy magyar beruházás fog hamarosan megindulni mezőgazdasági és élelmiszeripari területen százötvenmillió dollár értékben, mégpedig a növényi olajok, a takarmányok gyártása, valamint a szarvasmarha-tenyésztés területén. A tárcavezető elmondta továbbá: egy korábban kötött megállapodás értelmében a magyar gyógyszerek immár könnyített regisztrációval kerülhetnek a piacra, ami a magyar gyógyszeripari export további bővülését fogja jelenteni. A magyar gyógyszeripari termékek általában 60-70 millió dollárnyi bevételt jelentenek az üzbég piacon a magyar gyógyszeripari vállalatoknak. A Richter huszonöt éve van jelen Üzbegisztánban, ahol a piac tizenharmadik legnagyobb szereplője – közölte. Szijjártó Péter nagyra értékelte Üzbegisztán küzdelmét a terrorizmus és szélsőségességek ellen. Ezzel kapcsolatban leszögezte, Magyarország technológiai támogatást kíván biztosítani Üzbegisztánnak a határvédelemhez.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI ; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Közel 4 milliárdot kaszált a balos önkormányzatoktól és a BKM-től a fenyvesi üdülőügyletben megbukó cég, amelyik Trippon házát is felújította

Exkluzív 2024 június 3.
A BKM - vagyis a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közműszolgáltató holding és elődje, a Főtáv Zrt. több közbeszerzésében mindkét kivitelező cég indult azok közül, amelyekről korábbi cikkünkben megírtuk, úgy újították fel a balatonfenyvesi FŐTÁV üdülőt, hogy több szereplőből álló cégláncolaton folyatták végig a pénzt, majd a kivitelezést ténylegesen elvégző kisvállalkozást nem fizették ki. A Szin-Ker Kft. 2006 óta hasít a közbeszerzéseken, a fenyvesi projektben maga alá alvállalkozóként bevont Norton Vision Kft még kezdő ezen a terepen. A fókuszunkba került cégek rendre indultak el ugyanazokon a fővárosi közműcégek által kiírt tendereken, ezeket egy kivételével a Szin-Ker nyerte. Tényfeltáró riportsorozatunk mostani részében bemutatjuk, hogy a Szin-Ker jóval több mint Mártha Imréék kedvenc építőipari cége. 2019 óta a BKM-től és baloldali vezetésű fővárosi önkormányzatoktól közel milliárd forintot kaszáltak a közbeszerzéseken. Ez idő alatt a nettó árbevételük elérte a 10 milliárd forintot, amiből most kapaszkodjanak meg, addig sakkoztak, míg 50 millió forint adózási kötelezettség sem keletkezett. Itt érdemes felidézni, hogy éppen a minap derült ki egy másik építőipari cég vezetőjének nyomozóhatóság előtt tett vallomásából, hogy Újpesten például a SZIN-KER Kft-nek azért cserébe, hogy több száz millió forint értékben munkát kapjon, ingyen fel kellett újítani Trippon Norbert házát. Ezt úgy oldották meg, hogy egy másik cégtől teljesítés nélküli fiktív számlákat kértek - ezzel fedték le a körübelül 200 millió forint értékű családi ház átépítési munkáit.