Pesti Srácok

MFB: már több mint 4500 vállalkozás igényelt kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt

MFB: már több mint 4500 vállalkozás igényelt kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt

Már több mint 4500 vállalkozás igényelt kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt; másfél hónappal a hitelprogram meghirdetése után a 100 milliárd forintos hitelkeret csaknem 40 százalékára, 36 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet a vállalkozások – tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) keddi közleményében az MTI-t.

Az igénylők leginkább a vendéglátás, a kiskereskedelem, illetve a turizmus területén működő vállalkozások közül kerülnek ki. A legfrissebb összesítések szerint a folyósított átlagos hitelösszeg 9 millió forint, és elsősorban a közép-magyarországi, a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő vállalkozások élnek a kedvezményes hitel nyújtotta lehetőséggel. A hitelprogram legfontosabb előnyei, hogy a végig nulla százalékos kamatozású hitelt 100 százalékos előleggel, 3 éves türelmi idővel a visszafizetésre, és gyorsított ügyintézéssel folyósítják az MFB partner pénzintézetei az MFB Pontok hálózatán keresztül az egész országban – hívták fel a figyelmet.

Az MFB közleményében felidézte, hogy az év elején rekordidő alatt dolgozták ki és tették elérhetővé a korlátozó intézkedések által leginkább érintett ágazatok számára kínált kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt. A hitelprogram márciusban jelentős érdeklődés mellett indult el, és azóta is érkeznek az észrevételek, folyamatos az egyeztetés a szakmai szervezetekkel, iparkamarával is. Az egyeztetésekben részt vevők célja, hogy a lehető leghatékonyabb segítséget kaphassák a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az MFB jelenleg is azon dolgozik, hogy tovább szélesítse a gyorskölcsönre jogosult vállalkozások körét.

Kitértek arra is, hogy a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön mellett a kkv technológia hitelprogramnak is célja, hogy segítséget nyújtson a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival leginkább érintett ágazatoknak, forrást biztosítson bér-, járulék-, rezsi- és működési költségek fedezésére, illetve az újranyitáskor szükséges készletek finanszírozására – jelezte az MFB. Az április 12-én újranyitott hitelprogram likviditási termékváltozatának 34 milliárd forintos keretösszegét már teljes egészében lekötötték a vállalkozások. Több mint 800 vállalkozás kapott segítséget likviditási gondjainak enyhítésére, az átlagos ügyletméret 50 millió forint volt – közölte a bank.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.