Pesti Srácok

Több ország is érdeklődik a magyar fejlesztésű autós segélyhívó eszköz iránt

Több ország is érdeklődik a magyar fejlesztésű autós segélyhívó eszköz iránt

Több ország is érdeklődik a magyar fejlesztésű, járművekbe utólag is beszerelhető, automatikus közlekedési segélyhívó iránt – közölte az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. az MTI-vel. A vállalat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen fejlesztette ki az Aegis nevű eCall-modult. Az 1,07 milliárd forintos projekt a Széchenyi 2020 program részeként valósult meg 678,85 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatással.

A fejlesztést azzal indokolták, hogy 2018 áprilisa óta az EU-ban új járműtípus csak eCall-rendszerrel ellátva engedélyezhető. Az Aegis ugyanakkor utólag is beépíthető, így a régebbi autók és kishaszonjárművek számára is biztosítja a szolgáltatást. Az eCall fedélzeti eszköz személyi sérülés, vagy súlyosabb anyagi kár kockázata esetén automatikusan elküldi a baleset körülményeit a 112-es hívószámra, valamint létrehozza az összeköttetést a segélyhívó diszpécserével. A közlemény szerint az Aegis több okból is sikeres terméknek ígérkezik. A térségben ez az egyik első eCall-szabványoknak megfelelő segélyhívó, amelynek ráadásul biztonsági, vagyonvédelmi felhasználása is lehet, ezért a biztosítótársaságok érdeklődésére is számot tarthat.

Az MTI kérdésére közölték, hogy a fejlesztés iránt több olyan országból is érdeklődnek már, amelyek hamarosan előírhatják a járművekben az automata segélyhívó rendszerek használatát. Az Egyesült Arab Emírségek még az idén kötelezővé teheti használt autókban, a szovjet utódállamok pedig a következő években dönthetnek. Az Aegis esélyeit javítja, hogy bármilyen gépjárműtípusba utólag beépíthető eCall-modulként egyedülálló terméknek számít a világpiacon – hangsúlyozta az Albacomp.

Nyilvános beszámolója szerint a székesfehérvári cég nettó árbevétele 2019-ben megközelítette, 2020-ban pedig meghaladta a kétmilliárd forintot. Adózott eredménye tavaly majdnem harmincmillió forint, tavalyelőtt több mint harminchatmillió forint volt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.