Pesti Srácok

Vass Krisztián: Zöld reneszánsz

Vass Krisztián: Zöld reneszánsz

Az Orbán-kormányok idején, 2010-től több mint négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése. Csaknem 20 milliárd forint állami támogatást kapnak évente. Az elmúlt tizenegy esztendő a zöld reneszánsz jegyében telt. Számos fejlesztés bizonyítja ezt országszerte. Ennek keretében mintegy 400 millió forint ­európai uniós forrásból korszerűsítettek és bővítettek a Salföldi Majornál, a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen, a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpontnál és Balatonfüreden, a Lóczy-barlangnál.

A Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban elnevezésű projekt átadóünnepségén Rácz András közölte:

Az Agrárminiszté­rium környezetügyért felelős államtitkára szerint idén nyáron is a hazai turisztikai célpontok felértékelődésére számítanak, ezt célozzák az átfogó fejlesztések. A Balaton térségében nyaralók többsége ugyanis az aktív turizmus felé fordul, tehát szívesen túrázik, biciklizik vagy például állatbemutatókra jár.

PestiSracok facebook image
Rácz András államtitkár és Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője

Puskás Zoltán számvetést készített: idén májusra modernizálták a Salföldi Major fogadóépületét, a nemzeti park élővilágát bemutató egyedi pihenőpadokat, interaktív hangos táblákat telepítettek, új játékelemekkel bővítették a játszóteret, megújultak az állatkennelek és az állatsimogató. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője hangoztatta: az európai uniós fejlesztéseken kívül önerős beruházások is megvalósultak a Salföldi Major területén. Bővült a játszótér, gyógynövény- és fűszerkertet létesítettek, pergolát helyeztek el. Új látogatóközpont épült Balatonfüreden a Lóczy-barlangnál beltéri és szabadtéri interaktív kiállítással, bemutató tanösvénnyel. Ezenkívül akadálymentesítették a Hegyestű Geológiai bBemutatóhely fogadóépületét, megújultak a tereplépcsők és korlátok, új játszótér épült, kültéri pihenőágyakat, padokat és asztalokat helyeztek el. A beruházás részeként a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpontban többnyelvű lett az audioguide-rendszer, és napvitorlával árnyasították a játszóteret.

A magyar tenger értékeit 24 esztendeje a legmagasabb intézményi szinten óvja a természetvédelem. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben jött létre. Területe a Balaton északi partján húzódik, és 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Az igazgatóság működési területe kiterjed Veszp­rém és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, illetve Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre.

A látogatók jelenleg 44 bemutatóhely közül választhatnak: 5 látogatóközpont és 7 kisebb látogatópont, 4 látogatható barlang, 1 tájház, 2 természetiskola, valamint 25 tanösvény mutatja be élményszerűen a Balaton világát, a térség természeti, táji és kulturális értékeit. Idén nyáron is várja az üdülőket, kirándulókat és a helyieket egyaránt.

A cikk eredetileg a Szabad Földben jelent meg, szerzője Vass Krisztián

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.