Pesti Srácok

A magyar munkavállalók nagy többsége biztosnak látja munkahelyét

A magyar munkavállalók nagy többsége biztosnak látja munkahelyét

Több mint öt évre látja biztosnak a munkahelyét a magyar munkavállalók 62 százaléka, míg egy évvel korábban ez az érték még 55 százalékon állt, vagyis egyre optimistábbak a magyar dolgozók – derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb, júniusban készített közös kutatásából. Az ezerkétszáz ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérése alapján képzett BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási index idén a második negyedévben 68 pont lett, ami 2–2 ponttal alacsonyabb az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest is.

A stabilitási index azt fejezi ki egy száz pontos skálán, hogy mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. A felmérés szerint a munkavállalók – összhangban a járvány harmadik hullámának lecsengésével – a tavalyi adatokkal összevetve már jóval optimistábbak a mostani pozíciójuk megtartását illetően: a tavaly nyári 74 pont után idén júniusban már nyolcvan pontot vett fel ez a részindex, ami jelentős javulásnak számít, bár a két évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban mért 92 ponttól még jócskán elmarad.

Az is pozitívumnak számít, hogy a dolgozók korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a mostani felmérésben regisztrált hatvan pont az előző év azonos időszakában 58, 2019-ban pedig 57 pont volt. Azonban arra is rámutattak, hogy az elmúlt év stagnáláshoz képest némileg csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció: az előző három negyedévben mért 58, valamint az egy évvel ezelőtti hatvan pont után most 56 pontot mértek. Ez is azt támasztja alá, hogy a munkavállalók már kevésbé aggódnak a mostani munkahelyük megtartása miatt. A munkavállalók motivációjáról megállapították, hogy az előző év azonos időszakához képest 56-ról 46 százalékra esett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, valamint 51-ről 40 százalékra csökkent azoké, akik nehezebb munkát is hajlandóak lennének elvégezni ugyanennyi pénzért.

Ugyanakkor közölték: a BNP Paribas Cardif Biztosító az ügyfeleknek egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy munkanélküliség okozta jövedelemveszteség esetén anyagi segítséget nyújtó hitelfedezeti biztosításhoz kapcsolódó kifizetései 49 százalékkal nőttek idén a második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliségre vonatkozó kifizetések 58 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Ez a közlemény szerint arra utal, hogy a felmérésben részt vevők optimizmusa ellenére a magyar háztartások pénzügyi helyzete valószínűleg sérülékenyebb, mint a koronavírus-járvány előtt volt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.