Gázársokk sújtja a német gazdaságot
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami erősen megviseli a német gazdaság több ágazatát és a lakossági fogyasztókat – írta a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállításában. A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15–20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót.
Soha nem volt még ilyen hosszú időn keresztül ennyire erős gázáremelkedés
– mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Kiemelte, hogy különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket. Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható.
Nem látunk arra utaló jeleket, hogy az alapvető ármozgató tényezők változnának, ezért az árak valószínűleg még tovább emelkednek, és ez vonatkozik mind a villamos energiára, mind a gázra
– mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft - VIK) elemzője.
A szervezetnek 300 tagvállalata van, amelyek együtt a németországi ipari energiafogyasztás nagyjából 80 százalékáért felelősek. Legtöbbjük csak rövid távon védett az energiaárak emelkedésével szemben. A földgázra azonban számtalan ipari folyamatban van szükség, akár fűtőanyagként a technológiai hő előállításához, akár úgynevezett redukáló anyagként az acélgyártásban
– emelte ki a Handelsblatt, rámutatva, hogy Németország földgázfogyasztásának egyharmadát az ipar teszi ki. A legnagyobb részarányt a vegyipar képviseli.
Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, hogy dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. Ilyen például a Covestro, amelynek kiemelten fontos a megújuló forrásokból termelt villamos energia
– magyarázta a cég egy szóvivője a Handelsblattnak.
A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására. A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak földgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak. Ezért a vállalatot kétszeresen érinti az áremelkedés: egyrészt maga a magasabb gázár, másrészt a magasabb villamosenergia-költségek révén.
Jelentős áremelés
A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban. Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre. A Verivox összehasonlító portál szerint ez évi 188 eurós többletköltséget eredményez egy családi ház fűtésénél.
Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást
– tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale - VZBV). A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben.
A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat
– mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője. De vajon megállja-e a helyét az a tézis, hogy az oroszok szándékosan visszatartják a gázt, hogy a vitatott balti-tengeri gázvezetéket üzembe helyezhessék? – vetette fel az üzleti lap, hozzátéve, hogy számos érv szól amellett, hogy az oroszok nem elkövetők, hanem inkább áldozatok, de a helyzet a kezükre játszik. Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik – Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy a piac pontosan úgy működik, ahogyan azt az Európai Bizottság mindig is akarta.
Ez azt jelenti, hogy nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált. Ezért, ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban
– mondta Westphal.
Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet
– mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása. Ezen tényezők közé tartozik, hogy az előző tél hidegebb volt az átlagosnál, ezért a németországi gáztárolók töltöttségi szintje történelmi mélyponton van. Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA
