Az ukrán energiarendszer az összeomlás határán áll
Közeleg a tél és Ukrajnának nincs mivel fűtenie és nincs miből áramot termelnie. Oroszország már nem szállít földgázt, és blokkolta a szén tranzitját is, és az ukrán szénbányák se termelnek, mert azok a szakadárok által ellenőrzött régióban, a Donbas-ban találhatók. Az atomerőművei szintén orosz fűtőelemekkel üzemelnek, amely esetben szintén felléphetnek “ellátási zavarok”. Ha a téli átlaghőmérséklet -10 fok alá zuhan, akkor feltehetően az ukrán áramrendszer összeomlik. És ha ez nem elég, akkor küszöbön áll az államcsőd, hiszen Ukrajna és az IMF közti tárgyalások megszakadtak, és Kijev már fizetési moratórium bevezetését fontolgatja.
Oroszország a jelek szerint mindent megtesz azért, hogy destabilizálja Ukrajnát, aminek elsődleges eszköze az energiaellátás. Mint ismeretes, már elkészült az Északi Áramlat 2 és a Turkstream gázvezetékek. Így Ukrajna kihagyható a Nyugat-Európába irányuló gáztranzitból, ami az ország számára tetemes bevételkiesést eredményez, másrészt stratégiailag is leértékelődik. AGazprom évtizedek óta súlyos dollármilliárdokat fizetett Ukrajnának, hogy használhassa a területén áthaladó gázvezetéket.
Ennek most úgy tűnik, hogy vége. Ahogy Volodimir Zelenszkij fogalmazott az amerikai látogatása során:
Nem lesz miből fizetnünk az ukrán hadseregnek.
Továbbá Putyin 2019-ben kijelentette, hogy amint az Északi Áramlat 2 működőképes lesz, akkor azután a Gazprom már többé nem fogja használni az ukrán útvonalat. Az ország azonban nyugatról sem fog kapni földgázt, mert Moszkva szabályozni fogja, hogy Ukrajna szomszédai mennyi gázt kapnak az Északi Áramlat 2-től. Ennek révén eléri, hogy ne legyen olyan többletmennyiség, amelyet Kijevnek továbbadhatnak.
Szénhiány fenyeget
Az energiahiány azonban nemcsak Ukrajna gázszektorát érinti, hanem kiterjed más szektorokra is. Oroszország megtiltotta a szénexportot és blokkolta a tranzitot is, így például Kijev Kazahsztánból sem vehet mostanság szenet. Ez azért katasztrófa, mert Ukrajna villamos energia termelésének negyedrészét a szén adja. Továbbá az ország szénbányái jórészt a Donbas régióban találhatók, amelyek jelenleg orosz barát szakadárok ellenőrzése alatt vannak, és ahol szintén leállt a termelés. Ezért Ukrajnának, ha tetszik, ha nem, valahonnan máshonnan kell szenet importálnia. Jelenleg az USA-ból vásárolja meg a hiányzó szénmennyiség egy részét, de ez kevés és drága is.
Az atomerőmű ukrán, de a dúsított urán Oroszországból jön
Ukrajna jelentős atomenergetikai bázissal rendelkezik, ám ez az ágazat is erősen függ Oroszországtól. A legtöbb reaktor orosz fűtőelemekkel működik, és az elhasznált anyagokat Oroszországba küldik vissza. Igaz, hogy az ukrán nukleáris üzemeltető, az Energoatom és az amerikai Westinghouse között fokozatosan bővül az együttműködés, azonban tizenöt atomerőművi blokkból kilenc továbbra is orosz üzemanyagtól függ. Az Egyesült Államok és Ukrajna között szeptemberben aláírt egy megállapodást egy korábban félbehagyott atomreaktor befejezésére és további négy megépítését tervezi. A projektet a egyébként a Westinghouse és az Energoatom valósítja meg. Ám az ügylethez sürgősen szükség van egy központi nukleáris hulladéktárolóra, amelyen az amerikai Holtec cég 2017 óta dolgozik . A projektnek azonban jelentős nehézségei vannak, és továbbra sem világos, hogy a kormány eredménytelensége vagy Moszkva beavatkozása akadályozta-e meg a tároló üzembe helyezését. A tél közeledtével Oroszország katonai nyomást gyakorol Ukrajnára és közben csökkenti az energiaellátást. Úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ebben a helyzetben az alacsony villany tarifák fenntartására törekszik. Ezzel egyébként nem a nép érdekeit védi, hanem az alacsony energiaárakban érdekelt oligarchák kegyeit keresi. Az örökös politikai belharcok, az oligarchák közötti médiaháborúk és a hazai puccskísérletekkel kapcsolatos vádak, valamint a kudarcos energiapolitika aláássák Ukrajna stabilitását és államiságát. Tovább gyengíti a gazdaságot és elősegíti a társadalmi nyugtalanságot, amelyet Oroszország a maga javára használhat ki.
Az államcsőd is bekövetkezhet
De a küszöbön álló energiakatasztrófa hatása jelentéktelennek fog tűnni, ha bekövetkezik az ukrán államcsőd. Igen, ez is hamarosan megtörténhet. Már hónapok óta zajlanak a tárgyalások az IMF-fel, de egyelőre nincs semmi kézzelfogható eredmény. Ha pedig nem lesz megállapodás és újabb hitelek, akkor Kijevnek hamarosan elfogy a pénze, és nem tudja majd fizetni a lejáró tartozásait, és kénytelen lesz fizetési moratóriumot bevezetni. Persze az IMF is a régi nótát fújja, és egy háborúban álló országtól gazdasági szerkezetátalakítást követel. Ha erre meg is lenne a politikai akarat, a katasztrofális társadalmi helyzetben úgysem lehetne reformálgatni. Kijev és az IMF közti tárgyalások jelenleg leginkább a süketek párbeszédéhez hasonlít. Ukrajnának nem marad más választása, mint az Egyesült Államok pénzügyi segítségében bízni. Kapnak is valamennyi pénzt, így például 12,8 millió dollár Covid-segélyt, vagy 60 millió dollárnyi biztonsági csomagot. Vagyis nevetségesen kis összegeket, bár igaz, hogy fegyvereket 2,5 milliárd dollár értékben szállít az USA. De fegyverrel nem lehet jóllakni és ez is mutatja az Egyesült Államok cinikus hozzáállását az ügyhöz. Washingtont az ukrán nép nem nagyon érdekli, csak az a fontos a számára, hogy minél több borsot törjön az oroszok orra alá.
Lehet reménykedni
Ukrajna tehát nagy bajban van, és nem tudni, hogy lesz-e ebből békés kiút. Julija Timosenko egykori ukrán miniszterelnök egy interjújában kijelentette:
A fűtési időszakhoz nem biztosított minden szükséges dolog, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag térdre kényszerültünk.
Az egész kormánynak imádkoznia kell azért, hogy Ukrajnában a télen az átlaghőmérséklet ne legyen -10 foknál alacsonyabb. A második dolog, amiben reménykednek, az az, hogy Oroszországból és Fehéroroszországból importálnak majd áramot. Persze akkor, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök erre engedélyt ad.
